A 99 mozgalom alapítóival együtt mutatta be a Jóvátétel Programját Budapesten Karácsony Gergely főpolgármester, aki korábban már bejelentette, hogy miniszterelnök-jelöltként indul az ellenzéki előválasztáson. Kétszer kilenc pontban mutatta be, milyen intézkedéseket lehet azonnal elkezdeni kormányváltás után.
A budapesti Benczúr Hotelben Osvárt Andrea vezette fel Karácsony Gergely és a 99 Mozgalom Jóvátétel Programjának bemutatóját szombat délelőtt. A színésznő hangsúlyozta, hisz abban, hogy a felelősségvállalást önmagunkkal kell kezdeni, mindenkinek a saját jövőjét kell kézbe venni és nem hagyni, hogy elhatalmasodjon felettünk a rendszer.
Az első felszólaló Karácsony Gergely volt, aki azzal kezdte, hogy Magyarországon az ellenzéki pártok kormányváltásra készülnek, de az igazi tét 2022-ben ennél bonyolultabb. Ez nem egy hagyományos parlamenti választás – mondta a főpolgármester.
Karácsony büszke rá, hogy a hat ellenzéki pártból három is támogatja, de úgy véli, az a politika lehet sikeres, ami még több embert behoz a politizálásba és ad nekik lehetőséget, hogy elmondják a véleményüket. Annyira jelen van a politika a mindennapokban, hogy nagyon nehéz magánembernek lenni, ezért is volt szükség a 99 Mozgalomra.
A küzdelmet egy nagyon szűk elit ellen vívjuk, ami kiszipolyozza a magyar társadalmat – tette hozzá.
A miniszterelnök-jelölt azzal folytatta, hogy ők a magára hagyott 99 százalékot képviselik, ehhez különböző embereket kellett leültetni egy asztalhoz. Ki akarják nyitni a politika kapuit mindenkinek, ki kell találni Magyarországot közösen.
„Az a célom, hogy ne lehessen azzal választást nyerni, hogy folytatjuk, de azzal sem, hogy nem folytatjuk.”
Szeretne közös ügyeket találni, és a jövőről beszélni, igeneket mondani a nemek helyett. Ezért is az a filozófiája, hogy újra kell egyesíteni Magyarországot. Ezután Karácsony Gergely bemutatta a Jóvátétel programot.
Szerinte az a legfontosabb, hogyan tesszük jóvá a károkat, amiket az Orbán-kormány okozott az országnak az elmúlt tíz évben. „Szemünk láttára rombolták le a köztársaság intézményét és a demokráciát”, ami Karácsony szerint azért történhetett meg, mert ez a két fogalom nem volt elég fontos sok embernek, és a rendszerváltás utáni harmadik köztársaság nem szolgálta eléggé az emberek igazságérzetét.
Akkor lehet stabil a demokrácia, ha az emberek többsége úgy érzi, hogy ez a politikai rendszer az ő igazságérzetükkel is találkozik. Ezért amikor arról beszélünk, hogy helyre kell állítani a demokráciát, akkor szem előtt kell tartani, hogy liberális demokrácia csak hosszú távon összetartó társadalomban van jelen. A program első eleme ezért az lesz, hogy jóvá kell tenni a károkat, amiket az Orbán-rendszer okozott az elmúlt 10 évben és azokat is, amiket a válság okozott az elmúlt egy évben.
A magyar államban semmi nem működik abból, ami igazán fontos lenne az embereknek. Nincs ott, amikor érdemi segítségre lenne szüksége az embereknek.
„Jóvátételt adunk az elmúlt évtized bűneiért és káraiért” – mondta Karácsony, majd átadta a szót a mozgalom tagjainak.
Kiszolgáltatottság, kiváltság, autonómia
Sudár Orsolya, Szikra Mozgalom elnökségi tagja szerint az Orbán-kormány kiszolgáltatottá tette az embereket, ezt kell orvosolni. Bod Péter Ákos, közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a kiváltságról és arról beszélt, miért nem tartják a korrupciót a magyarok a legnagyobb problémának.
Nemény András, Szombathely polgármestere az autonómiát hiányolja. Más országokat hozott fel példának, ahol segítik az önkormányzatokat, a magyar kormány viszont éppen ellenük dolgozik.
A kormány úgy áll hozzá, hogy itt gyerekek vannak, akiknek meg kell mondani, mit tegyenek. A források elvonásával, a jogkörök csökkentésével kéz van a torkunkon, ami egyre jobban szorít és egyre kevesebb oxigént kapunk – mondta a városvezető. Szerinte világos finanszírozás és kiszámíthatóság kell az önkormányzatoknak a kormányváltás után.
Karácsony ehhez még hozzátette, hogy az autonómiát nemcsak az önkormányzatoknak, hanem az egyetemeknek és az egyházaknak is vissza kell adni.
Polyák Gábor a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint az autonómia önállóságot jelent, egy olyan helyzetet, ami nem függ a pénzosztó kormányzattól, ezért sem szereti a mostani kormányzat. Úgy látja, az egyetemeken is borzasztó a hangulat, pedig a kutatóintézetekkel és a Magyar Tudományos Akadémiával együtt nekik sincs arra szükségük, hogy megmondják, mit kutassanak, mit tegyenek.
A médiában egyszerű a képlet: házinyúl helyett őrkutya kell. Olyan nyilvánosság kell, ami jóvátesi a megosztott nyilvánosság bűneit. Ehhez annyi kell, hogy hagyjuk, hogy az újságírók újságírók legyenek.
Karácsony ezután bemutatott kilenc pontot, kiemelte, hogy ez nem maga a teljes program, hanem annak néhány fontos eleme. Ezek viszont azok, amiket kormányváltás után azonnal el lehet kezdeni, és viszonylag gyorsan is végig lehet vinni.
- Eltörlik a rabszolgatörvényt.
- Az oktatási rendszerből lemorzsolódott, végzettség nélküli fiataloknak megadják a második esélyt: szakmunkás-oklevél vagy az érettségi megszerzésének lehetőségét.
- A közmunkabért felemelik a minimálbér szintjére
- Egyeztetéseket kezdenek a CEU visszahozatalának érdekében, visszaállítják az egyetemek autonómiáját, felülvizsgálják az egyetemi modellváltást.
- Kárpótolják az egyházi státuszukat vesztett, intézményfenntartó munkát végző valódi egyházakat.
- Az állami iskolák támogatását felemelik az egyházi iskolák támogatásának szintjére, biztosítják a helyi közösségeknek az irányítási autonómiát a közoktatásban.
- Felülvizsgálják az állami földprivatizáció folyamatát és eredményeit.
- Újraszabályozzák a trafikpiacot, hogy bárki nyithasson trafikot.
- Kárpótolják a rokkantnyugdíjasokat.
A bemutató után Kordás László, Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arról beszélt, mennyire nehéz helyzetbe kerültek a magyar munkavállalók, a kereskedelemben például azért küzdenek, hogy egy hónapban legalább egy szabad hétvégéjük legyen.
Karácsony Gergely prezentációjának második felében a válságkezelés kilenc pontját mutatta be, erre jó nemzetközi példákat is hozott Ausztriából, Spanyolországból, Németországból és még Romániából is.
Magyarországon is volt támogatás, de mint mondta, nem jól sikerült – a turizmus segítségére például úgy kaptak segítséget a települések, hogy abból szinte csak fideszes vezetésű városok részesültek. A válságkezelés perverz jellegét Karácsony szerint a legjobban Mészáros Lőrinccel lehet bemutatni, aki egy óra alatt keres 20 millió forintot, és a válság alatt 185 milliárd forinttal nőtt a vagyona.
Ezután bemutatta az elhibázott válságkezelés jóvátételének kilenc pontját, amire ígérete szerint forrás is lesz, a többi között az uniós helyreállítási alapból.
- Újraindítási támogatást nyújtanak a bajba jutott kisvállalkozásoknak.
- A bajba jutott kisvállalkozásoknak 2 év mentességet biztosítanak a szociális hozzájárulási adó fizetése alól.
- Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát 9 hónapra emelik, és azon munkavállalókat, akik a koronavírus-válság idején veszítették el munkájukat, és 3 hónapnál hosszabb ideig voltak munkanélküliek, visszamenőleg támogatják az álláskeresési járadék összegével.
- A járvány során igénybe vett táppénzt utólag kiegészítik a munkavállalók számára 100%-ra.
- Az egészségügyi dolgozókat 500 ezer forintos egyszeri támogatásban részesítik.
- A szociális dolgozókat 500 ezer forintos egyszeri támogatásban részesítik.
- Kárpótolják az önkormányzatokat az elvont iparűzési és gépjárműadó bevételek kieséséért.
- Eltörlik a különleges gazdasági övezeteket.
- Bevezetik a Tiborcz-adót és a Mészáros-adót.
Szülőfalujában kezdett
Karácsony Gergely május közepén szülőfalujában, Nyírtasson jelentette be, hogy indul a miniszterelnök-jelöltségért. Aznap délután programismertetőt is tartott, amelyben elmondta, hogy Magyarországon megint trónfosztásra van szükség: ezzel kezdődik „a sérült, beteggé tett demokráciánk helyreállítása”.
Mint elmondta, ő már tíz éve úgy gondolja, a kormányváltásnak a teljes ellenzéki összefogás a feltétele, ezért is indul a választáson, nem törődve a kormány „hecckampányával”.
„Olyan országot kell létrehoznunk, ahol minden ember előre jutása a saját képességein múlik, de hogy így legyen, ahhoz változás kell Magyarországon”, mondta Karácsony, mivel szerinte „a kiszolgáltatottság ma több millió ember sajátja”, akiknek „jóvátétellel tartozunk”, hogy „a kevesek helyett a 99 százalékos többség javát szolgáljuk”. Karácsony itt jelentette be azt is, hogy életre hívja a 99 Mozgalmat, amely nem a pártok helyett, hanem azok mellett szolgálná a változást Magyarországon.
Mennyi az esély?
Ha a jóslatok valóra válnak, és Karácsony tényleg megnyeri az előválasztást (melyet két fordulóban, szeptember 18-26. és október 4-10. között tartanak), Budapesten és a megyei jogú városokban könnyű dolga lesz, itt ugyanis az ellenzék vezet, de már a 2018-as választáson is tarolhattak volna egyéniben, ha legalább visszalépnek egymás javára.
A városokban a Fidesz kicsit, a községekben viszont nagyon vezet. Pont ott, ahol az emberek jelentős részéhez a KESMA-birodalom termékei jutnak el a legkönnyebben. Nem véletlen, hogy a kormánysajtó aktívan készíti elő a terepet, hogy ne a nulláról kelljen rombolni az ellenfelet: Karácsony főpolgármesterré választása óta sulykolják alkalmatlanságát, "napi balfék" címkével cikksorozatot közöl róla az Origo - most épp az angoltudás hiánya és adjunktusi posztja a fő téma - és folyamatosan gúnyolják a kerékpárosbarát közlekedési elképzeléseit is, azzal is vádolva, hogy dugók vannak a fővárosban.