Nem a magyar hallgatóknak szól, elviszi a pénzt, a támogatókat, konkurenciaként jelenhet meg a magyar felsőoktatásban a Fudan Egyetem a felsőoktatási szakértők szerint. Az is komoly kételyeket és ellenérzéseket ébreszt vele szemben, hogy továbbra sem világos, hogy az egyetem pontosan milyen struktúrában működne.
A Fudan Egyetemet érő magyarországi kritikák döntő többsége politikai, többen a Kínai Kommunista Párt egyetemének tekintik az intézményt, tartva attól, hogy a budapesti telephely távol-keleti kémek központja lehet. Azonban arról eddig kevés szó esett, hogy egy világszinten is az élvonalba tartozó egyetem mit hozhat a magyar felsőoktatásnak. Egy dologban azonban a felsőoktatást közelről ismerők is meg tudnak egyezni: a Fudan-projekt legfontosabb részeit egyelőre teljes homály fedi.
A hvg.hu által megkérdezett felsőoktatási szakértők szerint alapvető probléma az, hogy átláthatatlan, mi is készül Dél-Pesten. „A mostani információk alapján nem maga a Fudan érkezik Budapestre” – mondta Fábri György, az ELTE PPK Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának vezetője – „amit tudunk, aszerint létrejön egy alapítvány, amit a magyar állam és a Fudan hoz létre és ennek az alapítványnak lesz egyeteme. Ez azonban nem a Fudan lesz, hanem a hivatalos dokumentum szerint egy új alapítású egyetem, de hogy pontosan milyen státusszal, azzal kapcsolatban nincs egyértelmű információ”.
Az egyetemi világ különbséget tesz egy kihelyezett kampusz és egy másik országban, azonos néven bejegyzett, felső vezetésében az anyaintézménnyel megegyező intézmény között. A Fudan Egyetem budapesti kitelepülése a kormányhatározat alapján vélhetően az utóbbi kategóriába fog tartozni, ám mind a kormánypárti, mind az ellenzéki politikusok is pusztán kampuszról beszélnek nyilatkozataikban.
Lényeges különbség van a kihelyezett intézmény és a kihelyezett kampusz között. Kihelyezett intézmény például a Közép-európai Egyetem (CEU), amelynek anyaintézménye az Egyesült Államokban van bejelentve. Kihelyezett kampusznak – vagyis az egyetem anyaépületétől távolabb elhelyezkedő, ám azzal állandó tudományos kapcsolatban lévő oktatási egységnek – nevezzük például a Budapesti Metropolitan Egyetem hódmezővásárhelyi intézményét.
Az általunk kérdezett szakértők véleménye egyezik abban, hogy sem a magyar, sem a kínai fél nem tisztán oktatási szándékkal vágott bele a Fudan Budapestre telepítésébe. Bőgel György, a Közép-európai Egyetem (CEU) docense azonban úgy véli, hogy a kínai fél indokait vizsgálva a pénz szerepe elenyésző. „Kína számára sokkal fontosabb belül lenni az Európai Unióban, itt gazdasági és politikai kapcsolatokat építeni, barátokat és támogatókat szerezni.” Bőgel azonban arra is rámutat, hogy Kína ezt nemcsak Magyarországon teszi meg, szerinte általános, világszintű törekvésről van szó.
Ahogy a Fudan Egyetem budapesti ágának intézményi struktúrája sem világos, úgy arra is csak következtetni lehet, hogy az egyetem kiknek szánja képzéseit. „Ez egy nemzetközi intézmény lesz, sok külföldi hallgatóval” – mondta Bőgel György – „az egyetem akkora lesz, hogy a tervezett hallgatói számok feltöltése ilyen színvonalú háttérrel nem jelentene problémát”. A Fudan azonban nem a magyar hallgatókat veszi célba: közülük elenyészően kevesen lehetnek azok, akik ki tudják fizetni a 3,5 millió forintos mester-, vagy 2,5 millió forintos alapképzést.
Diákok terén így Bőgel György szerint olyanokat próbálnak majd megszólítani, akik „univerzális” tudásra vágynak. „A természettudományok ilyenek, hiszen olyan nincs, hogy kínai, vagy magyar fizika. Önmagában az látszik, hogy Kína egyre népszerűbb a tanulni vágyók körében. Hatalmas ország, szinte világelső gazdasággal, ez pedig tényezővé teszi felsőoktatási téren is” – tette hozzá.
Bőgel György szerint komoly esély van arra, hogy a Fudan Egyetem megpróbál magyar oktatókat is „elszipkázni” a hazai intézményekből. „Van egy terv, amely szerint öt-hatezer hallgató lenne viszonylag kedvező tanár-diák aránnyal, így nagyjából 10–15 hallgató jutna egy tanárra az órákon. Ez alapján 3–500 tanárról lehet szó.” Viszont a magyar egyetemeknél nyilvánvalóan jobb infrastruktúrával rendelkező Fudan mellett szólhat érvként az oktatók számára az is, hogy egyes értesülések szerint közel a tízszeresét kereshetnék meg annak a bérnek, amit a magyar felsőoktatásban kapnak. Márpedig ha egy oktatónak tízszeres fizetést és a jelenleginél sokkal jobb körülményeket kínál egy intézmény, akkor Bőgel szerint világnézettől függetlenül sokan elcsábulhatnak.
„Ez eddig sem volt másképp” – jegyezte meg a CEU docense – „azok az emberek, akik rugalmasak, nagy fizetésre vágynak, eddig is elmentek ahelyett, hogy itthon éhbérért robotoljanak. Verseny folyik az oktatókért, szóval aki rugalmas, tehetséges és jól beszél idegen nyelveket, most is elmegy külföldre”. Azonban a Fudan érkezése számukra akár megtartó erővel is bírhat, hiszen így nem kell elhagyniuk mostani otthonukat, közegüket.
Bőgel György azonban abban is reménykedik, hogy a tudásáramlás ebben az esetben kétirányú lesz. „Nyilván elszipkáznának oktatókat, de ebből az ország vissza is kapna valamennyit, hiszen az egyetemen létrehozott és képviselt tudásból visszajut Magyarországra is. Ezek az emberek itt élnek, építenek ki kapcsolatokat, alakítanak ki együttműködési programokat. Kétlem, hogy a Budapesten épülő Fudan egy fallal leválasztott rész lenne.”
A Fudant itthon érő kritikák egyikeként legutóbb tizenöt neves magyar közgazdász írt nyílt levelet a kormánynak azzal kapcsolatban, hogy a Fudan magyarországi épületének 540 milliárd forintos költsége és az ehhez Kínától felvett hitel összege messze túl van az ország lehetőségein. Ez az összeg meghaladja azt a pénzt, amit a kormány évente a teljes magyar felsőoktatásra fordít (nagyjából 450 milliárd forint). Abban azonban nincs vita a felsőoktatási szakértők között, hogy a magyar egyetemek nemzetközi megítélésén javítani kell. A magyarországi egyetemek és a Fudan között a rangsorokban akkora az eltérés, hogy az nem tudható be mérési hibának, így a kínai egyetem jelenléte a szakértők szerint élénkítheti a tudományos közéletet Magyarországon is.
Látványos, hogy egyetlen magyar egyetem sincs a világ legjobbjainak számító intézmények között. Erre próbálhat gyógyírt találni a magyar kormány azzal, hogy egy külföldi egyetem „honosításával” próbálja fellendíteni a magyar intézmények színvonalát. Az összehasonlítás kedvéért: az egyik legtöbbet citált felsőoktatási lista, az US News Education 2021-es rangsorában a Fudan az összesített 160. helyen áll, míg a magyar viszonylatban kiemelkedőként számon tartott Eötvös Loránd Tudományegyetem csak a 414., a Semmelweis Egyetem pedig a 672., helyet foglalja el. Az eltérő módszertannal dolgozó QS World University Ranking 2021-es listáján a Fudan a 34. legjobb egyetem világszinten, erre a listára magyar intézmény fel sem került.
„Ha megvalósulnak a tervek, akkor lesz egy példa, lesz egy húzóerő a magyar egyetemeknek” – mondta Bőgel. Buktatóként nevezi meg viszont, hogy egyelőre nem világos, hogy a magyar intézmények hogyan vennék fel a versenyt a Fudannal, ha jóval kisebb költségvetéssel bírnak, mint az. „Hogyha nem tudunk fizetéseket emelni a magyar egyetemeken, ha nem sikerül jobb körülményeket teremteni a tudományos kutatáshoz, akkor le fognak bennünket hagyni. Lesz egy egyetem, ami elviszi az embereket és elviszi a pénzt.”
Fábri György szerint a magyar egyetemek leszakadásának részben a nemzetközi egyetemi rangsorok módszertana az oka. „Topegyetem az, ami a világ első 50–100 intézménye között van. A rangsorok azonban több dolgot mérnek, ilyen a publikációs aktivitás, amit a Scopus, illetve a Web of Science rendszerében tartanak nyilván, ez egy objektív szám.” Kizárólagosan a publikációk száma alapján viszont csak a Leideni Egyetem készít rangsorokat, Fábri szerint ez az, amit a szakma a „leginkább objektív rangsorként” tart számon.
Azonban a többi mérés több más szempontot is figyelembe vesz. Ilyen például a külföldi hallgatók aránya az egyetemen (amit megtévesztő módon „teaching” szóval jelölnek a rangsorok), a hallgatók és oktatók számaránya, a nemzetközi tudományos közvélemény megítélése, és kis mértékben van, ahol pedig megjelenik az is, hogy milyen a kutatásfejlesztési bevételek aránya az intézményben. Fábri szerint ezek egyáltalán nem minősülnek objektív mérő adatoknak, szubjektivitásuk például ott jön ki igazán, hogy minden rangsornál más súllyal esnek ezen szempontok latba.
Azonban a rangsorok szempontrendszeréből egy dolog hiányzik: az oktatás valódi milyenségének megítélése. Fábri szerint erről a ugyan a hallgatókat lenne célszerű megkérdezni, de a rangsorkészítők élnek azzal a feltételezéssel, hogy ha valahol jó publikációs számokat produkáló oktatók tanítanak, ott feltehetően magas a képzések színvonala is. „De ez végső soron az osztályteremben, az előadóban dől el” – tette hozzá Fábri.
A rangsorok Fábri szerint nem is befolyásolják nagy mértékben a hallgatókat. Amikor ők eldöntik, milyen egyetemre és milyen képzésre mennek döntésükbe nagyjából csak „10-15 százalék” arányban játszik bele a kinézett intézmény nemzetközi rangsorban betöltött helye. A rangsorokat az egyetemi vezetők mellett a nemzeti kormányok, valamint a befektetők nézik és döntenek az „objektív számok” ismeretében arról, hogy hol és milyen fejlesztések szükségesek. Azonban a számok, helyezések, ha nem olvassák értően azokat, félrevezetőek lehetnek.
Az sem teljesen világos, hogy a Fudan Egyetem budapesti intézménye hogyan kerülne be a nemzetközi rangsorokba. „Ezek a rangsorok az adott országban működő és ott bejegyzett intézményeket veszik figyelembe, vagyis ez magyar egyetem lenne. Rangsor szempontjából ez az intézmény önmaga jogán fog megméretni, ha a jelenlegi elképzelések szerint valósul meg” – véli Fábri.
15 közgazdász állt ki a Fudan Egyetem építése ellen
