Aki júniusban szeretne lagzit, az már bizakodhat. Ha ebben az iramban folyik tovább a magyar lakosság átoltása, akkor június legelejére érhetjük el a miniszterelnök által kitűzött következő, 5 millió fős nyitási kvótát, bár ő ezt korábban május 10-ére ígérte.
Körülbelül 653 ezer ember. Őket kellene még beoltani ahhoz, hogy teljesüljön a magyar oltási program következő fázisa és átlépjük a miniszterelnök által május elején említett 5 milliós határt. Miközben az oltási hajlandóság az elmúlt fél évben nagy mértékben nőtt és a tömeges oltási kampányok meglökték a számokat, mégis lelassult az oltási folyamat az elmúlt néhány hétben. Miért olyan nehéz elérni a bűvös 5 milliót, amelyet korábban május 10-ére ígért a miniszterelnök és amelytől a jelenlegi iramban haladva még elég messze van? Miért működött mindez jobban és kiegyensúlyozottabban az oltási csúcstartó Izraelben?
Az első nagyobb nyitási hullámhoz szükséges 4 millió vakcinált állampolgárhoz utolsó lendülettel, egy problémákkal és szervezetlenséggel megfejelt tömeges oltási programmal lökte a lakosságot a kormány. A “Pfizer-péntek” után viszont erősen visszaesett a napi oltások száma, bár ez csak saját számításainkból derül ki. Mint szinte minden más adatban, a koronavirus.gov.hu ebben sem nyújt segítséget, minden nap kizárólag az első és a második oltást kapott emberek teljes számát közlik, napi, heti bontást nem. Visszakerestük a Facebook-oldalukon az elmúlt egy hétben közölt számokat. Ezek alapján május 5. és május 11. között 222 392 ember kapta meg az első oltását. Ez jócskán elmarad az április közepén, végén hozott számokhoz képest, amikor a 13. héten több mint 500 ezer embert oltottak be, de még a 16. héten, két héttel ezelőtt is több mint 450 ezret. Május elseje és 10-e között 322 952, 10 nap alatt. Ha ez az ütem nem változik jelentősen, akkor 3 hét múlva, június elején érhetjük el a nyitás következő lépcsőfokának számító 5 milliós határt.
A lassulás okai szerteágazóak lehetnek. Az oltási kedv ugyan elvileg nem csökken, hiszen a KSH felmérése szerint a megkérdezettek 64 százaléka tervezi beoltatni magát, vagy már be is oltották. Összehasonlításképpen december első hetében az ő számuk még a 15 százalékot sem érte el.
A hvg.hu által megkérdezett háziorvosok szerint az utóbbi hetekben egyre többen vannak a csak a Pfizer-vakcinát elfogadók között és sokan utasítják el a Sinopharmot, amiből viszont jelentős mennyiség, 1,2 millió adag érkezett a héten. Nagy terhet vett le az orvosok válláról, hogy elindult az online jelentkezés az oltásokra, ám a rendszer rendkívül hektikusan működik – már amikor működik. Az április 30-i tömeges Pfizer-oltás után sokan úgy kalkulálnak, hogy lesz még hasonló kampány az amerikai–német vakcinával, és inkább kivárnak, mintsem más oltást válasszanak. Ösztönzőleg hathat ugyanakkor az oltási hajlandóságra a korlátozások egyre széles körűbb feloldása a védettségi kártyához kötve. Csütörtökön kezdődik a 84 ezer 16–18 év közötti regisztrált oltása, de ebből a korosztályból a hvg.hu-nak adott visszajelzések szerint sokan még mindig nem tudnak regisztrálni.
Az izraeli siker titka és ára
Az Ourworldindata honlap adatai szerint Izrael 9 milliós lakosságának nagyjából 62 százaléka rendelkezik legalább az első oltással, Magyarországon ez az arány 45 százalék, az európai átoltottsági mezőnyből kimagasló, mindössze félmilliós Máltán pedig a legutóbbi, május 5-i adatok szerint 56,8 százalék volt. Ha összehasonlítjuk a három ország oltási programjának a számait, akkor látszik, hogy a közel-keleti ország átoltottsága végig meredeken emelkedett, míg nálunk és Málta esetében is jóval szerényebb dinamikát láthatunk. Izraelben alig egy hónap alatt átoltották a lakosság 30 százalékát, ehhez közel 3 hónapra volt szükség, a jóval kisebb Máltán két és fél hónapra.
Izrael legnagyobb előnye, hogy nagyon korán nagy számban érkezett Pfizer-oltóanyag és csak ezzel, illetve a hatékonyságában és hatásmechanizmusában is hasonló Modernával oltanak. Nem voltak fennakadások sem a szállításban, sem az oltakozók hezitálása, kivárása miatt a vakcinák közötti válogatással. A várakozás és a fennakadások nélkül sokkal gördülékenyebben és folyamatosan haladhatott előre az oltási folyamat.
Ennek hátterében többek között az áll, hogy az ország az uniós beszerzési ár közel kétszeresét (12 euró helyett 23 eurót) költötte el egy adag Pfizer-vakcinára. Emellett átvállalták a vakcina hatékonyságáért a felelősséget a gyártó cégtől és heti adatszolgáltatást nyújtanak az oltási folyamat minden részletéről, az oltási számoktól kezdve az oltottak demográfiai összetételén át a mellékhatások és az ellenanyag-termelés vizsgálatáig. Az izraeli egészségügyi rendszer digitális háttere miatt ezek az adatok ráadásul rendkívül gyorsan jutnak el a gyártókhoz.
Valószínűleg serkentőleg hatott az izraeli oltakozásra az is, hogy éppen a vakcináció kezdetekor kezdett el kilőni a napi halálozások száma. Az oltási folyamat december 19-én kezdődött, a legtöbb elhunytat (79) pedig január 24-én regisztrálták. Bár a halálozási ráta messze elmarad a magyar csúcstól és nemzetközi léptékben is alacsonynak számított, a fertőzések száma nem. Január 17-én 8190 új fertőzöttet dokumentáltak a hónapok óta tartó, a magyarországihoz képest sokkal szigorúbb lezárások ellenére. Április 22-én, 62 százalékos átoltottság mellett pedig 10 hónap után volt az első olyan nap, amikor senki nem halt meg az országban koronavírus-fertőzésben.
Az országban hamarosan megkezdhetik a 12 év feletti gyerekek oltását is, hiszen Benjamin Netanjahu miniszterelnök múlt heti nyilatkozata szerint ehhez a fázishoz már csak az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) engedélyére vártak, ami május 10-én meg is érkezett. Más kérdés, hogy Izrael jó részén a gyerekek egyelőre az iskoláig sem jutnak el az egyre mérgesedő, háborúval fenyegető konfliktus miatt, ezért az oltási folyamat őket érintő szakaszának kezdete még kérdéses.
Pénzért oltakozni
Az ösztönzők kérdése fontos és nehéz kérdés. Szerbiában például 3000 dinárt, vagyis nagyjából 9000 forintot kapnak azok, akik felvették az oltást. Detroitban például 50 dollárt kap az, aki bizonyíthatóan elszállít valakit az oltásra, de a város szociális munkásai is útra keltek, hogy személyesen győzködjék az embereket az oltakozás fontosságáról. Nálunk ilyet nem tervez a kormány – ezt a hvg.hu kérdésére megerősítette a múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is.
Számos országban az újranyitásban való részvétel feltétele az átoltottság és talán ez lehet az egyik legerősebb motiváció az oltásra. Magyarországon a gazdaság újranyitása már szinte teljesen megtörtént. Újranyitottak a kulturális intézmények, a vendéglátóhelyek, a szabadidős központok, edzőtermek is elérhetők a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára. Az 5 milliós küszöb szinte a teljes újranyitás határa. Ez azonban deklaráltan egyelőre csak a családi rendezvények további sorsáról rendelkezik, a tömegrendezvényekről, fesztiválok, állóhelyes koncertek egyelőre kimaradtak a szórásból.
