Egyre több országba utazhatnak karanténkötelezettség nélkül azok, akiket már beoltottak koronavírus ellen. A magyar védettségi igazolvány azonban nem sokat ér azon a négy országon kívül, amellyel eddig megegyezett a kormány. Még a konzuli szolgálatnál is azt mondták, hogy érdemes inkább az oltóponton kapott oltási igazolást vinni, amit “aztán vagy elfogadnak, vagy nem”.
“Szabadon utazhatnak a már beoltottak” - hangzott a győzelmi jelentés az április 29-én kiadott kormányrendelet után, azonban a helyzet nem ennyire egyszerű. Annyi igaz, hogy védettségi igazolvánnyal szabadon, karantén nélkül haza lehet jönni, de az utazás feltételei a fogadó országon múlnak. Az Európai Parlament múlt héten úgy döntött, csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákkal oltottaknak járjon automatikusan a könnyítés (a Sinopharm és Szputnyik V nem ilyen), azonban Orbán Viktor miniszterelnök pénteken minderre ráígért: szerinte kínai vakcinával is lehet majd utazni nyáron.
Ehhez kétoldalú megállapodások kellenek – nem kizárt, hogy ez lesz a kormány legújabb sikerpropagandájának tárgya. Egyelőre négy ország van, ahol elfogadják az oltás típusáról semmilyen adatot nem tartalmazó védettségi kártyát: Szerbia, Montenegró, Szlovénia és Bahrein, de tárgyalások folynak Izraellel és Görögországgal is. Utóbbi országban elfogadják az összes Magyarországon használt vakcinatípust, de csak a második oltás beadása után két héttel lehet szabadon beutazni. Csakhogy a második oltás időpontja sem derül ki a vakcinaigazolványról, és a QR-kód leolvasása után sem leszünk okosabbak.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy Magyarország Horvátországgal is kétoldalú megállapodást kötött arról, hogy a két ország kölcsönösen elfogadja a másik oltási igazolását, és mindazok, akik ilyen igazolással rendelkeznek, szabadon mozoghatnak a két ország között. A megállapodás előreláthatólag még ezen a héten életbe fog lépni. Cikkünket ez alapján módosítottuk.
Miután ez a probléma általános lesz, egyszerű utazóként megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Tájékoztatási és Ügyeleti Központjának ügyeleti vonalán, mégis hogyan győzhetnénk meg a külföldi hatóságokat anélkül, hogy az alapvető információk szerepelnének az igazolványon. A válasz őszinte volt: nem tudják.
“A plasztikkártyát nem fogja érteni a külföldi rendőr. Vagy elfogadja, vagy nem” – mondta a vonal másik végén lévő ügyintéző, aki a kevés információ ellenére kifejezetten segítőkész volt. Azt javasolta, vigyük magunkkal inkább az oltáskor kapott igazoló lapot, mert “az meggyőzőbb tud lenni”. Ezen már szerepel a második oltás időpontja és a vakcina típusa is, igaz magyarul, de “valószínűleg” el fogják fogadni. Kérdés, hogy akkor mégis mi szükség volt a védettséget ilyen sántán igazoló plasztikkártyákra. Mikor megkérdeztük mi a helyzet a nyaralással azt mondta:
Kedves uram! Itt olyan gyorsan változik minden, mire önök elutaznak, talán már kártya sem fog kelleni
– mondta biztatóan.
Izrael viszont kemény dió. Ott a konzuli szolgálat honlapja szerint csak meghatározott esetekben és szigorú feltételek mellett engedélyezett a beutazás, például szükség van az izraeli bevándorlási hivatal engedélyére is, illetve 72 órán belüli PCR-tesztre. A magyar védettségi igazolványt, vagy az orvosi papírt a korábbi betegség tényéről elfogadják, de ezek nem váltják ki a teszteket. A 14 napos karantén alól csak kinti szerológiai vizsgálat mentesíthet.
A szomszédok várják az oltottakat, de a kártyánk nem sokat segít
De vissza a szomszédokhoz. Horvátország az egyik legfontosabb turisztikai célpont a magyarok számára, de mire jó ott jelenleg a védettségi igazolás? A konzuli szolgálat tájékoztatása szerint az oltási igazolás felmutatása a határátlépésnél mentesít a tesztelési és karanténkötelezettség alól, ha az utazó igazolni tudja, hogy az oltást (ahol kell, a második dózist) legalább 14 nappal korábban megkapta. Miután ez a magyar igazolványról a QR-kód leolvasása nélkül nem derül ki, a szolgálat nyomatékosan javasolja, hogy az utazók "az oltásokról (így, a második dózis megszerzéséről) szóló teljes dokumentációt tartsák maguknál”. Ez várhatóan még a héten változik.
Aki Szlovákiába utazik, annak karanténba kell vonulni, és ott is szükség lesz tesztre a nyolcadik napon. A karantén akkor is kötelező, ha rendelkezünk 72 óránál nem régebbi teszttel. A rendelet szerint viszont aki igazolni tudja, hogy
- mRNS típusú (pl.: Pfizer, Moderna) oltás 2. adagját is megkapta, és az oltástól eltelt több mint 14 nap,
- vektor alapú (pl.: AstraZeneca) oltás 1. adagját megkapta, és az oltástól több mint 4 hét telt el,
- a betegség leküzdésétől számított 180 napon belül megkapta az oltás (mRNS vagy vektor alapú) 1. adagját, amelytől legalább 14 nap eltelt
- vagy 180 napon belül átesett a betegségen,
annak elég lesz egy 48 óránál nem régebbi negatív antigén, vagy 72 óránál nem régebbi negatív PCR tesztről szóló papír. A karantén fenti kategóriákba tartozókra is kötelező érvényű, de már az első nap feloldhatják egy Szlovákiában elvégeztetett PCR-tesztel. A konzuli tájékoztatóból arra következtettünk, itt sem árt, ha az utazó magával viszi az oltásról szóló igazolást, amiben benne van a vakcina neve.
Romániában számít a védettségi igazolás, legalábbis elvileg. Aki legalább 10 napja megkapta a második oltást, az ugyanis mentesül a tesztkötelezettség és a kéthetes karantén alól is, de itt is visszaugornánk a konzuli tájékoztatóhoz:
vigyük magunkkal az oltóponton kapott oltási igazolást, aztán meglátjuk.
Ukrajna és Ausztria felé nem sokat érünk egyelőre a védettségi igazolványunkkal, így is, úgy is kell teszt.
Ugyan nem szomszédos, de gyakori és fontos magyar úti cél Lengyelország. A plasztikkártyánkkal itt sem érünk sokat, mert bár azok, akik igazolják, hogy valamelyik, az EU által jóváhagyott oltóanyag (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Johnson & Johnson) összes szükséges dózisával be lettek beoltva, mentesülnek a karantén- és tesztelési kötelezettség alól. Az oltási igazolásnak is tartalmaznia kell azonban az oltás típusát, az oltóanyag beadásának dátumait, emellett az igazolásnak egy lengyel/angol nyelvű, pecséttel ellátott orvosi papírnak kell lennie. Ezt pedig már nem csak a plasztikkártya, de a magyar orvosi papírok sem ugorják meg – tekintve, hogy magyarul írták őket.
Németországban előzetes regisztráció is szükséges az utazásról, ráadásul a turisztikai célú utazás nem engedélyezett és egyelőre nem úgy tűnik, hogy gyors könnyítésekre számíthatnánk.
Mi lesz a nyaralásokkal?
A magyar nyaralók két legnépszerűbb úti céljáról, Horvátországról és Görögországról már feljebb írtunk. Olaszországban nem sokat érünk a kártyánkkal, ott egyelőre semmiféle utazási könnyítés nincs az oltottak számára, viszont a most érvényes szabályokon május 15-én valószínűleg változtatni fognak, hiszen az ország számára létfontosságú terület a turizmus.
Dubaj ugyan főleg télen közkedvelt magyar célpont, akkor viszont nagyon. Az egyelőre megjósolhatatlan, hogy mi lesz télen, az mindenesetre biztos, hogy most az oltottak számára sem könnyebb eljutni az Emírségekbe, mint azoknak, akik még nem kaptak oltást. Mindenkinek (illetve a Magyarországról érkezőknek és a velünk egy fertőzöttségi kategóriába tartozó országok állampolgárainak) kötelező 72 órán belüli negatív PCR-teszt, ezt pedig ötnapos karantén követi a negyedik napon újabb teszttel.
Gyémánt Balázs, a Balázs utazik blog szerzője szerint érdemes azzal számolni, hogy a szezon közeledtével egyre több lesz a lehetőség, legalábbis számos turizmusból élő ország az erejét megfeszítve dolgozik azon, hogy a járvány okozta gazdasági válságból kihúzzák a turisták.
“Egyértelműen könnyítésekre számítok június elejétől. A légitársaságok is be fognak dobni újabb járatokat. Elég ha megnézzük az egyik légitársaság Izraelbe tartó járatainak menetrendjét. Május közepén még heti egy járatot látunk, június közepétől viszont már napi egyet. Persze ez még változhat, de valami oka mindenképp kell, hogy legyen a sűrítés tervének” – mondta a világutazó blogger.
“Arra számítok, hogy sokan kerülni fogják a régen túlzsúfolt tengerparti üdülőhelyeket és felértékelődnek az alpesi tavak, hegyvidékek" – véli. Felhívta a figyelmet arra is, hogy több hagyományos desztinációnak számító ország még nem nagyon nyilatkozott az oltási igazolások elfogadásáról, például Portugália vagy Spanyolország sem, itt egyelőre ugyanazok a feltételek vonatkoznak az oltottakra, mint azokra, akik nincsenek beoltva.
A blogger szerint fontos minden utazás előtt tájékozódni a légitársaságoknál alkalmazott szabályokról is. “Vannak olyan társaságok, ahol a járatokon csak az FFP2-es szintű maszkokat fogadják el, ezek nélkül nem lehet felszállni, és a reptéren már brutális összegekért árulják, tehát érdemes előre beszerezni” – mondta.
A hagyományos nyaralóhelyeken kívül Gyémánt Balázs szerint szóba jöhetnek a nagy óceánjárók is, ahová úgynevezett Covid-buborékokban érkeznek majd az emberek. “A kikötőbe, mondjuk Olaszországba egy 72 órás teszttel érkezel, de mielőtt felszállsz a hajóra, csinálnak még egy tesztet, így biztosítják, hogy senki ne vihesse fel a vírust. Az útba ejtett városokban, országokban nem szállhatsz majd ki csak úgy kényedre-kedvedre. Csak fakultatív szervezett utakra visznek ki és vissza. Így egyelőre az egész inkább olyan, mint egy nagyon kényelmes wellness-szálloda tengerre nyíló kilátással” – összegzi. A blogger szerint annyi biztos, hogy az állandó változások miatt idén nagyon rugalmasnak kell lennünk az utazással.
