Itthon hvg.hu 2021. május. 04. 06:44

Vitrai József: A mintegy 27 ezres halálozási adat megközelítőleg kétharmada írható a járvány számlájára

A népegészségügyi szakértő a Népszavának elemezte a legfrissebb számokat.

Koronavírus – a második év

Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.

A második és harmadik hullámban a 35-44 évesek körében arányaiban kiemelkedő, 11 százalékos volt a többlethalálozás – derül ki Vitrai József elemzéséből, amelyet a Népszavának adott.

A népegészségügyi szakértő a legfrissebb adatokat vizsgálva megjegyezte, hogy a pandémia második és harmadik hullámában a fiatalabbak között arányaiban kiugróan nagy volt a járványhoz köthető többlethalálozás.

Számításai szerint április elejéig a járvány okozta többlethalálozás megközelítette a 16 ezret (15 872). Azt közölte, hogy

a 65-74 évesek körében 18 százalékkal haltak meg többen, mint a Covid-19 előtti években. Ehhez képest meglepően magas, 11 százalékos volt a többlethalálozás a 35-44 éves korosztályban is.

A kutató hozzátette, hogy az év elején – január 24. és február 21. között – egy hónapig kevesebben haltak meg, mint az várható lett volna. Megjegyezte: a hivatalos mintegy 27 ezres halálozási adat megközelítőleg kétharmada írható a járvány számlájára, hozzátette, hogy a többi esetben várhatóan a kimutatott fertőzés nélkül is meghalt volna a beteg.

Vitrai József szerint a többlethalálozás számításánál több körülményt is figyelembe kell venni, így egyebek mellett azt, hogy a népesség összetétele időről időre változik, és ez önmagában is befolyásolja a halálozási adatokat. Például, ha egy társadalomban növekszik az idősek aránya, akkor a halálozások száma is nőni fog.

Figyelembe véve a népesség korösszetételének változását, a lakosok számának csökkenését ki lehetett számolni, hogy várhatóan hányan fognak meghalni 2020-ban. Ez a mutató a várható halálozás. Vitrai József az adatokat elemezve elmondta, hogy tavaly tavasszal amikor elindult a járvány, többen haltak meg, mint amennyi az elmúlt öt év átlaga alapján várható lett volna. Aztán nyáron furcsa módon lecsökkent a többlet, sőt nulla alatt húzódott a görbe. Vagyis kevesebben haltak meg, mint amennyi várható lett volna. Ősszel, a második hullám idején hatalmas többlethalálozás keletkezett, aztán január elejére a nulla alá ment ez az adat. A harmadik hullám idején megint nagyon sokan haltak meg, csaknem elértük a második hullám halálozási csúcsát.

Az adatokból jól látszik, hogy a többlethalálozás szempontjából van különbség a nemek és a korcsoportok között is. Kiderült, hogy

azok a férfiak, akik megélték a 70. életévüket, ellenállóbbak voltak a vírussal szemben, és egészségesebbek, mint az ugyanilyen korú nők.

 

 

Koronavírus – a második év
A sorozat további cikkei

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Minden hír a koronavírus-járványról