Kínai hitelből kínai vállalatok építhetnek kínai egyetemet Budapesten. A Fudan-projektnél látványosabban aligha jelezhetné Orbán Viktor, hogy a rizikóssá váló moszkvai kapcsolatokon némileg lazítva Peking előtt nyitja meg az országot – írja e heti számában a HVG.
Míg korábban Orbán Viktor ellenségként jellemezte az államadósságot az IMF-hitel felvételekor, mostanra eljutott oda, hogy maga hívta be az ellenséget az országba, mert ebből remél előnyt kormánya és holdudvara számára – olvasható a HVG-ben.
A több mint 700 milliárd forintba kerülő Budapest–Belgrád vasútfejlesztésre kapott kínai hitelen túl további 540 milliárddal adósítaná el Orbán az országot Pekingben. A Paks II.-re felvett orosz hitel egyharmadát kitevő két kínai tétel a HVG szerint aligha jelent versenyelőnyt az országnak, és elegendő bevételt sem hoz, hogy a törlesztést kitermelje.
Diplomáciai források azt feltételezik, hogy az utóbbi időben Orbán igyekszik Moszkváról Pekingre áthelyezni a keleti nyitás súlypontját. A magyar–orosz viszony ugyanis több szempontból is léket kapott. Elég csak arra gondolni, hogy az új amerikai vezetés a Kreml sorozatos provokációira másként reagál, mint a Vlagyimir Putyinnal szimpatizáló Donald Trump és köre. Elég csak az ukrán határ melletti orosz csapatösszevonásokra gondolni, de a transzatlanti szövetség Navalnij életét is Moszkvának címzett fenyegetésekkel próbálja megóvni. Ha ez nem lenne elég, Orbán legfőbb szövetségese, a lengyel kormánypárt is egyértelmű NATO-elkötelezettséget vár a partnereitől.
Míg a Nyugat és Oroszország konfliktusa nyílt szembenállássá fokozódhat, a magyar kormányfő joggal bízhat abban, hogy a kínai kihívásra adott washingtoni és brüsszeli válasz pragmatikus keretek közt marad.
További részletek a lapban és a hvg360-on.
