Itthon Windisch Judit - Dezső András 2021. április. 12. 17:05

Mennyire egyedülálló a magyar modell, amely rekordszámok mellett döntött az iskolák nyitásáról?

Az európai példák azt mutatják, hogy az iskolákat csak azután kezdték el vagy kezdik el kinyitni, hogy javulnak a járványügyi adatok. Kivétel ez alól Ausztria, ahol viszont egy intenzív teszteléssel kompenzálnak, és nem is állnak rosszul. Noha itthon a környékbeli országokhoz képest magas a fertőzöttségi és halálozási adat, az is igaz, hogy szinte sehol sem álltak olyan jól oltásban, mint Magyarországon, ahol azonban a jól haladó oltások ellenére még messze a nyájimmunitás.

Koronavírus – a második év

Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.

Egyre biztosabb, hogy a kormány nem hátrál meg, és április 19-én biztosan újraindulnak az óvodák és az általános iskolák: egy esetleges halasztásról semmilyen egyeztetés nem volt a Nemzeti Pedagógus Karral – tudtuk meg Horváth Péter elnöktől.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten váratlanul bejelentette, a középiskoláknál május 10-re csúszik a nyitás, de ezt sem a járványszámokkal, hanem a racionalitással indokolta. Egy április 19-i indulással az érettségizők egy hetet töltöttek volna az iskolában, majd a május 4-én kezdődő írásbelik miatt megint ki kellett volna üríteni az egész iskolát, hogy a járványügyi előírások szigorú betartásával le tudjanak vizsgázni a tanulók. Ehelyett választották a logisztikailag könnyebb utat.

Az általános iskoláknál viszont ilyenre nem lehet számítani. A pedagógusok oltása lényegében lezárult – a hétfői operatív törzs tájékoztatóján már a pótkört hirdették azok számára, akik az első időpontban nem jelentek meg. Csütörtökön Gulyás Gergely miniszter arról beszélt, a 78 ezer regisztrált pedagógusból 66 685 ember kapott oltást.

Gulyás szerint a rendelkezésre álló adatok alapján az első oltás (a tanárok Pfizert kapnak) után jelentős védettség alakul ki, így "az első oltás után több mit két héttel az iskolák nyitása nem jár olyan kockázatokkal, amiket a jelenlegi helyzetben ne lehetne vállalni". (Oroszi Beatrix epidemiológus, aki a kormánynak is ad tanácsokat, azt mondta, amíg a második oltás után nem telik el két hét, a tanárok és diákok is legyenek maszkban az iskolákban.) Gulyás Gergely a szakszervezeti tiltakozásokra reagálva arról beszélt,

arra kérik a tanárokat, hogy legyenek tekintettel a szülőkre, akiknek rendkívüli megterhelést jelent az iskolák zárva tartása, ezért fontos, hogy április 19-én visszaálljon az oktatás normális rendje.

Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár a Hír Tv-ben pénteken arról beszélt, a március 8-i korlátozások (mikortól bezárták az iskolákat) a járványgörbe megtörését és egy kedvező tendencia elindítását szolgálták, "ezen pedig túl vagyunk". Abban bízott, ezen a héten is folytatódik a javulás, amúgy pedig a szülők a járványügyi helyzetre hivatkozva otthon tarthatják a gyereküket, ami igazolt hiányzásnak minősül.

Az adatok alapján nem volt kiugróan magas az otthon tartott gyerekek aránya, a második hullámban 1-2 ezerrel nőtt a számuk a korábbi évekhez viszonyítva.

Tényleg javul a helyzet?

Március 8-tól hetekre lebontva megnéztük, mit mutatnak az adatok, valóban javul-e a járványhelyzet. A válasz röviden igen, de nem minden területre igaz, és figyelembe kell venni azt is, hogy egy három- és egy négynapos ünnep is volt ebben az időszakban. Az adatközlésben meglévő csúszásokat nem tudtuk figyelembe venni, az egyszerűség kedvéért pedig a hétfőtől vasárnapig tartó héten publikált adatokat vettük alapul.

  • Az egy hétre jutó új fertőzöttek száma a március 22-28-i héten érte el a csúcspontját, mikor több mint 62 ezer esetet regisztráltak. Azon a héten 231 ezer tesztet végeztek el, a pozitív tesztek aránya is a legmagasabb, 27,1 százalék volt heti átlagban nézve. Az előző héten viszont már csak 34 ezer igazolt fertőzöttet találtak, azonban az elmúlt 5 hét legkevesebb tesztjét végezték el, 181 ezret. Viszont a pozitív tesztek aránya is csökkent, átlagosan 18,4 százalék volt.
  • Az aktív fertőzöttek száma folyamatosan rekordokat dönt, azonban a növekedés üteme jelentősen visszaesett. Ott a március 8-i héttől tapasztalható a csökkenés, heti 31 ezer új fertőzöttől jutottunk el az elmúlt héten 20 ezerig. Most összesen 272 459 aktív fertőzött van az országban.
  • A halálozási adatok viszont tragikusak: március 22-től minden héten több mint 1700 ember hunyt el, ami jelentős emelkedés a korábbi hetek átlagához képest, ebben nincs is csökkenés.
  • Március 30-án voltak a legtöbben (12 553-an) kórházban, ez azóta jelentősen csökkent, azonban még így is jóval magasabb, mint a március 8-i kezdődátumkor. Akkor 7924, most 10 484 embert ápoltak kórházban.

Máshol már van tapasztalat

Érdekes azt is megnézni, hogy más országok milyen járványügyi adatoknál döntöttek az iskolák megnyitásról vagy éppen a zárásról. Persze itt érdemes megjegyezni, hogy mindez számos tényezőtől függ, így nem lehet teljes mértékben összehasonlítani a magyar helyzettel, de a trendeket jól mutatja.

Ausztriában még egyáltalán nem csengett le a járvány második hulláma, amikor február elején már kinyitottak az iskolák, legalábbis Bécsben és Alsó-Ausztria tartományban. Azzal a döntéshozók is tisztában voltak, hogy ilyen helyzetben ez rizikós lépés, de mivel mindenképpen be akarták indítani az iskolákat, széles körű tesztelésbe kezdtek. Jóllehet később megint nőni kezdtek a számok, de nem túl jelentősen: míg február elején napi 1300 körül volt az új fertőzöttek száma, majd ez április elejére 3300 körülire ugrott, utána csökkenni kezdett, és mostanában 2,6 ezer körül mozog, és lassan ugyan, de lejtmenetbe kapcsolt a járvány. A halálozás napi negyven fő alatt van, míg február elején napi ötven alatt volt.

Védőmaszkos tanulók egy általános iskola tantermében az alsó-ausztriai Brunn am Gebirgében 2020. május 18-án

De az osztrákok nem csak a tesztelésekre hajtottak rá jobban, a korlátozó intézkedések is érvényben maradtak, noha az első nyitási lépéseket már március 15-én megkezdték, van olyan tartomány (Voralberg), ahol azóta bizonyos feltételek mellett kinyithattak a vendéglátóhelyek és a kulturális intézmények. Ám inkább a zárás jellemző, a fürdők, színházak, mozik zárva vannak, a nyitva tartható kereskedelmi egységekben, de még a piacokon is kötelező az FFP2-es típusú maszk használata, rendezvényeket nem lehet szervezni – a korlátozások alól csak Voralberg tartomány számít kivételnek. Az országban bizonyos kerületek és települések elhagyásához úgynevezett kilépési tesztre van szükség.

Ausztriában egyébként a lakosság 6,9 százaléka kapta már meg a teljes körű oltást, azaz a másodikat is. Összehasonlításképpen: Magyarországon a népesség 29 százaléka kapta meg legalább az első vakcinát, és a népesség 12,3 százaléka a másodikat.

Szlovákiában is április 19-e a bűvös dátum, enyhítés legkorábban akkor várható, de már márciusban megnyitották az általános iskolák alsó tagozatait és az óvodákat azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei nem tudják otthon ellátni őket, mert munkába kell menniük. (Hasonló ügyeleti rendszer van Magyarországon is.) Ugyanakkor április 12-től Szlovákiában minden gyerek járhat óvodába és az alapiskolák alsó tagozatos osztályaiba, de a gyerekeknek – hacsak nem óvodások – kötelező a szájmaszk használata.

Az országban nyitva vannak a speciális iskolák, az egészségügyi szakközépiskolák, és járhatnak iskolába a középiskolák végzősei, valamint azok a felső tagozatos tanulók, akik nem tudnak részt venni a távoktatásban. Utóbbiakkal ötös csoportokban egy pedagógus foglalkozhat. A járványügyi adatok jobbak, mint a magyar számok, legutóbb 65 ember halt bele a vírusba, kórházban pedig összesen 2456 beteget kezelnek. Az oltásban viszont nem állnak olyan jól, mint a magyarok: vasárnapig 857 402 ember kapta meg az a védőoltás első adagját, ami 16 százaléknak felel meg.

Közép-Kelet- Európában a magyarok mellett Csehország állt elég csehül az elmúlt hónapokban, de úgy tűnik, ott enyhülni kezdett a járvány. A napi új igazolt fertőzések száma ötezer alá csökkent, a kórházakban karácsony óta a legkevesebb beteg van. Fokozatosan csökken a súlyos betegek és a napi elhalálozások száma is, miközben az oltási folyamat felgyorsult. A lakosság durván 20 százaléka kapta meg eddig legalább az első oltást, és csak 6,3 százaléka van túl a másodikon.

Ennek ellenére hétfőn a tavaly októberben elrendelt szükségállapotot is megszüntették. Ez azt is jelenti, hogy megszűnt a kijárási tilalom, a lakosság szabadon mozoghat, az óvodások és az alsó tagozatos iskolások egy része pedig visszatérhet a tanterembe (vagy az óvodába), kinyitnak a gyerekruházati és a papír-írószer boltok, néhány szolgáltatás pedig újraindulhat. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne továbbra is igencsak súlyos a helyzet, így elég sok korlátozó intézkedés érvényben marad: nem gyűlhet például össze kettőnél több ember, nincsenek nézők előtt zajló kulturális és sportesemények, az üzletek zárva tartanak.

Szerbiában, ami sokáig még Magyarországot is bőven megelőzte az oltásokban, hétfőtől ismét kinyithatnak a bevásárlóközpontok, de a vendéglátóhelyek csak a kerthelyiségekben szolgálhatják ki a vendégeket. Akárcsak Magyarországon, Szerbiában is április 19-én indul újra a tantermi oktatás az iskolákban.

Az egymillió főre jutó fertőzöttek száma

 

Az egymillió főre jutó elhunytak száma

 

Olaszország március elején befékezett, és úgy tűnik, hogy az olaszoknak még várniuk kell a lazításra. Bár a középiskolák korábban már zárva voltak, a fertőzések több mint felét okozó brit mutáns terjedése miatt március elején az összes iskolát bezárták, a szükségállapotot pedig április 30-áig meghosszabbították. A hatályos járványügyi jogszabály az ország egészét a koronavírus járvány súlyossága alapján három zónába osztja (legsúlyosabb vörös, közepesen súlyos narancssárga, mérsékelten súlyos sárga zóna), a régiók beosztását az olasz egészségügyi tárca kéthetente vizsgálja felül.

Franciaországban – ahol január közepétől kijárási tilalom van érvényben – március végén jelentette be Emmanuel Macron elnök, hogy az iskolákat legalább három hétre bezárják, és távoktatásra térnek át, az iskolák csak a járvány elleni védekezésben dolgozók gyermekei számára vannak nyitva. Mivel a tavaszi szünet április 12. és 26. között van, ezért április végéig nem lesznek nyitva az iskolák, utána pedig feltehetőleg a járványadatok alapján döntenek a továbbiakról. Franciaország az oltásokban nem áll olyan jól, mint Magyarország, eddig a lakosság közel 16 százaléka kapta meg legalább az első oltást.

Magyarországhoz hasonlóan Belgiumban is április 19-én tervezik a március végén bezárt iskolák megnyitását, bár az óvodák eddig is nyitva voltak. Oltottságban a belgák a franciákhoz, szlovákokhoz és a németekhez hasonlóan állnak, nagyjából 15-16 százalékuk van túl legalább az első oltáson.

Az egymillió főre eső igazolt fertőzöttek száma:

 

Az egymillió főre eső elhunytak száma:

 

Portugáliát néhány hónapja még nagyon súlyosan érintette a járvány, de egy január óta tartó szigorú zárás után a portugálok április elején elkezdtek lazítani. Ekkor félmillió, 15 évnél idősebb gyerek ment vissza a tantermekbe, míg az általános iskolások már március 15-én visszatértek oda.

Március 15-én 256 új fertőzést regisztráltak, ami elképesztően alacsonynak számít a január végi adatokhoz képest, amikor több mint 15 ezer fertőzöttet találtak naponta. Amióta március közepén megnyitottak az iskolák, a számok emelkedtek, de messze nem olyan drámaian, mint a januári csúcson, jelenleg 500-600 körül van a napi fertőzések száma, miközben teljeskörűen csak a lakosság 6,1 százaléka van beoltva. Portugáliában azt tervezik, hogy ha nem romlanak a számok, akkor a középiskolákat, az egyetemeket, de még a színházakat is megnyitják április 19-én.

Koronavírus – a második év
A sorozat további cikkei

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Minden hír a koronavírus-járványról