Alaposan felpörgette a kormány az oltási programot, de a jelenlegi számok mellett nem reális, hogy - a korábban hangoztatott cél értelmében - minden 60 év felettit beoltsanak húsvétig, a két és félmillió beoltottat pedig április közepére érhetjük el. A múlt héten naponta 43 ezer vakcinát adtak be az oltópontokon és a háziorvosoknál, de az egyre több regisztráló, a végletekig leterhelt egészségügyi rendszer és a későn érkező vakcinaszállítmányok miatt a jelenleg csúcsra járatott oltási rendszernek megvannak a korlátai.
Nem lehetetlen feladat, de tökéletesen olajozott gépezetre lesz ahhoz szükség, hogy a kormány tartsa az oltási tervet, és a regisztrált idősek húsvétig valóban megkapják legalább az első koronavírus elleni vakcinát. A regisztrálók számának változása, az érkező oltóanyagok mennyisége és az egészségügy túlterheltsége miatt azonban a teljes siker még így sem garantált.
Ami biztos: Magyarország jelenleg dobogós helyet foglal el az uniós tagállamok között a beadott oltások számában, a brit mutáció drámai terjedése miatt azonban versenyt futunk az idővel. Pénteken a járvány kitörése óta először emelkedett 10 ezer fölé a napi új fertőzöttek száma, és soha ennyien nem vesztették még életüket: 213 áldozata volt a betegségnek. A katasztrófa közeli helyzetben (nem mi fogalmazunk így, hanem a terepen dolgozó orvosok) a szabályok szigorú betartásán kívül az egyetlen reményt az jelenti, ha minél gyorsabban és minél több embert oltanak be.
Azt azonban, hogy mikor érjük el a miniszterelnök által a nyitás feltételéül szabott két és félmillió beoltottat, még mindig csak megjósolni lehet. Mi most mégis teszünk erre egy kísérletet.
65 lett, maradhat?
Az oltási tempó körüli bizonytalanságot mutatja, hogy a februárban még konkrét időpontokat említő kormányzati kommunikáció gyökeresen megváltozott. Orbán Viktor február 12-én a Kossuth rádióban úgy fogalmazott: ha a kínai vakcinával is elkezdenek oltani, akkor minden olyan embert, aki eddig regisztrált oltásra, húsvétig be is tudják oltani. Ugyanezt két héttel később Müller Cecília országos tiszti főorvos is megismételte.
Alig telt el két hét, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a március 11-ei kormányinfón már csak a regisztrált idősek beoltását ígérte, a "60 vagy 65 év felettiekét".
A változás egy része nem a kormányon múlt, hiszen a harmadik hullám okozta tragikus számok miatt egyre többen jelentkeznek az oltásra. Orbán Viktor februári bejelentésének idején ez 2,4 millió embert jelentett, azóta viszont majdnem egymillióval többen, 3,3 millióan várnak a listán. Mivel az oltási terv továbbra is a veszélyeztetett időseket helyezi előtérbe, így a 60 év alattiak azóta hátrébb csúsztak. Ez történt sok krónikus beteggel is, hiszen mióta az AstraZeneca vakcináját a 60 év felettieknek is engedélyezték, a háziorvosoknak a brit oltóanyaggal az időseket kell oltaniuk.
Az oltási terv sikeressége azért is fontos, mert a miniszterelnök szerint nemcsak a lakosság védettsége, hanem az újraindítás is ettől függ majd.
„A kérdés, hogy mi az első lehetséges időpont: ezt akkor tudjuk megtenni, amikor minden 65 év feletti regisztrált be lett oltva. Ehhez a számításaink szerint akkor jutunk el, amikor az oltottak száma eléri a 2 és félmilliót” – mondta a kormányfő a Kossuth rádióban. De hogy ez mikor lesz, azt pénteken már nem becsülte meg.
Orbán Viktor mindenesetre optimista, mert minden héten négyszer-ötször annyi embert oltanak be, mint ahányan megbetegszenek. „A múlt héten 293 ezer embert oltottunk be első oltással, közben lett 58 ezer új beteg” – ismertette a számokat.
A miniszterelnök állításával egybevágnak a hvg.hu számításai is: az elmúlt oltási héten (ezt egyébként szerdától szerdáig számítják) valóban 300 ezer körüli volt a beadott vakcinák száma. Ez annyit jelent, hogy a hétvégéket is beleszámolva
Magyarországon naponta körülbelül 42-43 ezer embert oltanak be a kórházi oltópontokon és a háziorvosoknál.
A fenti számok alapján az is világos, hogy ezzel a tempóval nem lehet beoltani mind a 3 millió 300 ezer regisztrált embert húsvétig, hiszen az ünnep végéig már csak 17 nap van hátra, és addig nagyobb mennyiségű vakcina sem fog már érkezni.
Ennyi idő, tehát 17 nap alatt, napi 43 ezer oltással számolva húsvét hétfőig 731 ezer embert lehet beoltani.
A rossz hír az, hogy ez kevesebb, mint a még oltásra váró regisztrált 60 év felettiek száma, akik a korábban bejelentett számok alapján körülbelül 850 ezren vannak. Ahhoz, hogy a miniszterelnök által a nyitás feltételeként megszabott 2,5 millió beoltott meglegyen, még egymillió embernek kell megkapnia az első adag oltóanyagot, ez a fenti számítások szerint még 23 napba telik. Azaz ezzel a tempóval a nyitásról először április 11-én lehetne beszélni.
Azt nem tudni, hogy az operatív törzs mivel számol, viszont Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár pénteken már arról beszélt, hogy – a járványhelyzettől függően – a jelenlegi tervek szerint április 7-én indulna újra a tantermi oktatás az általános iskolákban és az óvodák is ekkor nyitnának újra.
Gyorsabban, magasabbra
Mivel a korábbi ígértek és a valós adatok egyelőre nem teljesen fedik egymást, joggal lehet arra számítani, hogy a kormány a következő hetekben még jobban felpörgeti az oltásokat. Ehhez azonban nemcsak oltóanyagra, hanem egészségügyi dolgozókra is szükség van, akik beadják azt.
Orbán Viktor szerint a gond az előbbivel van, vagyis „nem oltópontokból van kevés, hanem vakcinákból”. Tény, hogy az Európai Bizottság közös vakcinabeszerzésén keresztül lekötött oltóanyagok sokkal lassabban érkeznek a vártnál, különösen igaz ez az AstraZeneca vakcinájára. A kormányzati kommunikáció nem véletlenül hangsúlyozza a keleti vakcinák szükségességét, bár azt érdekes módon már nem emelik ki a tájékoztatókban, hogy az oroszok is jelentős csúszásban vannak a Szputnyik V szállítási határidőjével.
A kormányzati tájékoztató honlap március 11-ei hivatalos adatai szerint Magyarországra addig 1 millió 369 917 főnek elég oltóanyag érkezett, ez azonban nem a teljes állás, mert nem tartalmazza az azóta érkezett szállítmányokat, például a szerdán leszállított 100 000 Sinopharm vakcinát.
A magyar adatokban ráadásul az sem szerepel, hogy a megérkezett vakcinákból eddig hány adagot adtak be és mennyit tartalékolnak, ami azért lenne fontos, mert ebből lehet kiköveztetni a magyar oltóprogram hatékonyságát. Ha túl sok be nem adott vakcina van, az azt jelenti, hogy – bár megtehetnék – nem halad elég gyorsan a lakosság oltása.
Ezeket az adatokat az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) táblázataiból lehet megismerni, a szervezet felé ugyanis minden tagállamnak jelentési kötelezettsége van. A magyar és az uniós adatok így sem egyeznek, az ECDC március 14-ei táblázatában például még nem szerepel a három nappal korábban érkezett, 450 ezer adag kínai oltóanyag. Az viszont jól látszik, hogy az elmúlt hetekhez képest a magyar egészségügyi hatóságok valóban többet oltottak, mint korábban, amikor a vakcinák nagy része még a raktárakban volt.
A Telex összesítése szerint míg
február végén a beérkezett oltóanyagoknak a 44 százalékát nem adták be a lakosságnak, ez az arány március elejére 35, március közepére pedig 20 százalékra csökkent.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón már egyenesen félreértésnek nevezte, hogy az országban ne használnának fel egy héten belül minden vakcinát. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint két esetben lehet különbség az érkezett és a beadott oltóanyag számában: az egyik, ha a Nemzeti Népegészségügyi Központ még nem végzett az ellenőrzésükkel (ezt a Szputnyik V és a Sinopharm esetében végzik), a másik pedig, ha látják, hogy addig garantáltan nem érkezik újabb szállítmány, akkor tartalékolni kell a második oltásra, hiszen a szigorú szabályok szerint azt mindenképpen be kell adni.
Vakcina van, oltópont nem kell
Ha viszont mindent beadnak és a terv szerinti vakcinamennyiség érkezik, akkor a kormány csak egyféleképpen tud gyorsítani a folyamaton: az oltások beadásával. Mivel Orbán Viktor többször is elmondta, hogy egyelőre nincs szükség újabb oltópontok nyitására, így a feladat továbbra is a kórházakban dolgozó egyészségügyi személyzetre és a háziorvosokra hárul, ők azonban már eddig is úgy érezték, hogy teljesen magukra vannak hagyva és tovább nem terhelhetők.
Az oltás oroszlánrészét végző háziorvosok már korábban arra panaszkodtak, hogy az érkező oltóanyagok elosztása és megszervezése miatt lassan a „hagyományos” betegeik kezelésére sincs idejük, nem beszélve a koronavírusos esetek kiszűréséről és ellátásáról. A hvg.hu-nak egyikük azt mondta, eleinte arról tájékoztatták őket, hogy a hétvégi oltásért plusz pénzt kapnak, valamint ügyelniük sem kell. Ez azonban mára odáig jutott, hogy a beígért prémiumról szó sincs, sőt, aki nem olt hétvégén, az büntetésre is számíthat.
A kórházi oltópontokon szolgálatot teljesítőknek sem jobb a helyzetük. Jávor László, a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház főigazgató főorvosa a Győr Plusznak például azt nyilatkozta, óriási a nyomás rajtuk, hiszen a második hullám novemberi csúcspontjához képest is sokkal nagyobb a terhelés, ráadásul az oltások egy részét is az ő orvosaik adják be.
Egy, a hvg.hu-nak nyilatkozó orvos szerint bár az oltásszervezés nagyon komplex program, amihez speciális rendszerismeret kell, a kollégáival együtt úgy gondolják, a mostanin is sokat lehetne javítani ahhoz, hogy hatékonyabban működjön. Az egészségügyben dolgozók szerint például szükség lenne egy olyan központi nyilvántartásra, ahol megvannak a pontos adatok: kik regisztráltak, kik a krónikus betegek közülük és ki milyen oltást kaphat. Ehhez mindenki az ügyfélkapuján keresztül hozzáférhetne és látná, hogy milyen oltást vehet föl. Ezek közül a beteg jelölhetné meg, milyen oltást fogad el.
„Ha ezekből a listákból a ténylegesen a praxishoz tartozó pácienseket összegyűjtve megkapnák a háziorvosok, még mindig lehetőséget kellene nekik adni arra, hogy belejavíthassanak, ha úgy ítélik meg, hogy valakinek előre kell hozni az oltását, mert súlyosan veszélyeztetett, vagy például műtétre vár. Sőt akkor is, ha nem értenek egyet a rendszer, esetleg a beteg vakcinaválasztásával” – tette hozzá forrásunk.
Az érintett orvosok szerint kellene egy olyan felület is, ahol jelezhetik, ha valaki nincs rajta a listákon, és ne egy telefonszámot kapjanak, amit soha sem lehet elérni. Ezen kívül kellene egy automatikus rendszer is, amivel smsben, vagy emailben értesíthető a páciens, és ennek kellene elküldenie a beleegyező nyilatkozatot is, ami sokat gyorsíthatna a regisztráción.
Bár minden gondot ez sem oldana meg, ennyi segítség már sokat számítana és jelentősen hozzájárulhatna ahhoz, hogy a jelenlegi vakcinamennyiség mellett is a felpörgessék az oltásokat, így előbbre hozva a lakosság védelmét, és végső soron a nyitást.
Orbán: 2,5 millió beoltott felett lehet elgondolkodni a nyitáson
