A koronavírus újrabb hullámának felívelő szakaszában vagyunk. Az egészségügy már a saját bőrén érzi a betegszámok növekedését, az első hullám mintaállamai estek el a vírustól, miközben továbbra sincs más lehetőség, mint maszkot viselni és várni az oltásra.
A koronavírus első hulláma után még kaptunk pár szinte teljesen fertőzésmentes hetet nyáron, a második már nem tette meg ezt a szívességet: ahogy az operatív törzs is beismerte, a novemberi szigorú korlátozások és kijárási tilalom hatása látszott ugyan a fertőzésről és megbetegedésekről szóló adatokon, de év elején megtorpant az esetszámok csökkenése. Szinte egy időben az esetleges lazításról is szóló nemzeti konzultáció elindításával azonban kiderült: egyértelműen a harmadik hullám felívelő szakaszában járunk.
Bár a kormány januárban még azt kommunikálta, a harmadik hullám elkerülhető lehet, ha beoltatjuk magunkat, az új variánsok megjelenése és az akadozó vakcinaszállítás miatt elkerülhetetlen volt, hogy nálunk is elkezdjen romlani a helyzet.
Különösen ha azt vesszük, ami a térségben történt: az első hullámban még védekezésügyi mintaállamnak tekintett Szlovákia–Csehország-duóban már január közepén kimondták, megérkezett a harmadik hullám is. Szlovákiában január 6-án, Csehországban január 10-én tetőzött az egymillió lakosra vetített regisztrált fertőzések hétnapos mozgóátlaga, köszönhetően valószínűleg a karácsonyi lazításoknak, de ugyanebben az időszakban állt rosszul az Egyesült Királyság is, mielőtt gyakorlatilag az egész országot bezárták.
Érdemes figyelni, hogy a még a magyar szabályoknál is szigorúbb szabályokat alkalmazó Ausztriában még az amúgy is alacsony számokban sem történt hasonló kiemelkedés, ahogy Magyarországon sem, viszont mindkét országban stabil emelkedés figyelhető meg.
A szintén egymillió lakosra vetített halálozási mozgóátlag alapján az Egyesült Királyság túl van a legrosszabb napjain, és január 23 óta napról napra kevesebben halnak meg a betegség miatt. Erre a hétre Szlovákiát gyakorlatilag maga alá temette a harmadik hullám halálozásban, ahogy a csehországi számok sem akarnak változni.
Eközben Ausztria továbbra sem produkál kiugrónak rossz halálozási adatokat, Magyarországon viszont a hetekig tartó stagnálás után ebben is lassú emelkedés fedezhető fel.Mik ezek az új variánsok?
A mutálódás teljesen természetes folyamat, a mutációk a vírus szaporodásakor keletkeznek az evolúció természetes részeként. A replikációk során a másolási hibák miatt, amelyek nem kerülnek automatikusan javításra, a vírus működése lépésenként változik meg. Tehát a koronavírus alkalmazkodik a gazdaszervezethez például úgy, hogy két különböző vírustípus genetikai elemei kombinálódnak, és új tulajdonságok jelennek meg ettől. Például a gyorsabb fertőzés.
Bár csütörtök óta már norvég variánsa is létezik például az új koronavírusnak, a legtöbbet a brit, a brazil és a dél-afrikai mutánsokról hallani, ugyanis ezekről biztos már, hogy könnyebben terjednek. A variánsok valószínűleg a lakosság nagy arányú fertőzöttsége miatt alakulhattak ki, ugyanis minél elterjedtebb, és minél több egy időben az aktív fertőzött, annál gyakrabban tud szaporodni a koronavírus, és ezzel együtt annál gyorsabban változik is. Eddig egyedül a dél-afrikai variánsról derült ki, hogy “kikerülhet” egyes vakcinákat, a Dél-Afrikai Köztársaságban fel is függesztették az oxfordi vakcina használatát emiatt.
Magyarországot egyelőre a brit mutáns érinti: mi voltunk az 54. ország, ahol felbukkant. A pécsi virológusok már januárban felhívták rá a figyelmet, hogy jó eséllyel hamarosan ez lesz a domináns variáns.
Mit tehetünk mi?
Egyelőre úgy néz ki, semmit: jó hír, hogy az eddig ismert vakcinák valószínűleg hatásosak a brit variáns ellen is, tehát főleg arra kell várni, hogy megkapjuk az oltást. Emellett halmozottan indokolt a korlátozások betartása: az eddigi ismeretek alapján ugyanúgy figyelni kell a szájmaszk viselésére, és még annyira se menjünk emberek közé, mint eddig.
A harmadik hullám és a brit mutáns a többi országra is kiterjesztheti a Magyarországon már rég a mindennapok részét jelentő oltásvitát is az orosz és kínai vakcinák használatáról. Szlovákiában újra koalíciós vita van abból, rendeljenek-e a szintén akadozó Szputnyik V-ből, a miniszterelnök döntését saját partnerei vétózták meg arra hivatkozva, nem akarják kísérleti nyúlként kezelni a lakosságot. Egyelőre Csehország is megvárja ezzel kapcsolatban az Európai Gyógyszerügynökség véleményét, Ausztria viszont már azt is felajánlotta, ha megérkezik az engedély, akár gyártanák is.
Negyedik hullám?
“Látványosan emelkedett a betegek száma, lassan ugyanott tartunk, ahol ősszel” – spekulált a hvg.hu-nak egy budapesti kórház szakápolója. Hozzátette, hogy a mostani felívelés sokkal gyorsabb volt, mint az őszi. “Akkor először a fiatalabbak jöttek, aztán az idősebb, súlyosabb esetek. Most pedig szó szerint ömlenek be az emberek súlyos tünetekkel, magas lázzal. Közben jönnek azok is, akik már átestek a betegségen, de nagyon legyengült a szervezetük. És mindezek mellé a sürgősségi ellátásra is érkeznek nem covidos tünetekkel. A sürgősségi betegellátás elképesztő terhelés előtt áll” – tette hozzá. Szerinte érdemes azt is figyelembe venni, hogy a fertőzésszámok emelkedésével szinte azonos ütemben növekszik egy kis időbeli csúszással a kórházi telítettség emelkedése és a halálos esetek száma is.
“A betegszám és a súlyos betegek száma is érezhetően emelkedik, és sajnos újra sok a a coviddal kapcsolatos haláleset is a kórházban. Újra telnek meg a kiürített termek, pedig decemberben még az sem tűnt lehetetlennek, hogy visszakapják őket az ott eredetileg működő osztályok” – mondta egy vidéki kórház orvosa. Hozzáteszi, hogy ők közben megkezdték a szociális otthonok második körös oltását is oltócsapatokkal a környéken. “Szállingóznak is páran, de a tömeges oltás nálunk még nem indult el.”
“Nálunk is folyamatosan és gyorsan nő a betegszám. Az őszi telítettséget még nem értük el. Még”– hangsúlyozza egy budapesti kórház főorvosa. Szerinte egyértelműen az új mutáció megjelenésére vezethető vissza az emelkedés, ám a terjedés mértékéről nem tudott pontos információkat mondani.
“Szét vagyunk hajtva, idegileg is ki vagyunk már merülve. Rengeteg az új beteg, 20-23 fekvőbetegre vagyunk ápolók ketten. Plusz a gyógyszerezés, plusz áthelyezés, adminisztráció, etetés, mosdatás” – számolt be a részletekről a hvg.hu-nak egy vidéki kórház ápolója. Bonyolítja a helyzetüket a mátrix, vagyis a Sürgősségi Betegellátó Covid Matrix Osztály. Most ugyanis szinte mindenki ide érkezik, azok is, akik baleseti sérültek, de tisztázni kell, hogy fertőzöttként kell-e őket ellátni, vagy nem.
Nem az ágyak száma a legnagyobb baj
Az ágyak számát illetően egyelőre kezelhetőnek tűnik a helyzet, hiszen még az őszi nagy hullám idején is magas telítettséggel és más osztályok rovására, de működőképesen zajlott a covid-betegek kórházi ellátása. Jelenleg a második hullám csúcsán, december 8-án kórházban ápolt 8045 covid-beteg ellátásának majdnem felével, 4024 pácienssel kell megbirkóznia a rendszernek (február 18-i adat). Némiképp aggasztó azért, hogy az ápoltak száma egyelőre lassan, de biztosan emelkedik a hónap eleje óta.
Az ágyak számánál sokkal fontosabb és veszélyesebb fordulat jöhet azonban március elejétől, amikor életbe lép az új egészségügyi szolgálati jogviszony. Az egészségügyi rendszerben dolgozó forrásaink szerint nagyon sok ápoló és elsősorban sebész-, sürgősségi osztályokon dolgozó orvos fontolgatja, hogy nem írja alá az új szerződést és vagy a magánellátás, vagy a pályaelhagyás felé nyíló ajtón keresztül elhagyják a közellátási rendszert. Ez óriási csapást jelentene a járványhelyzet közepén, egy új fertőzési hullám felfutásának az elején. Ennek ellenére Gulyás Gergely januárban azt mondta, marad az eredeti időpont, nem lesz halasztás.
