Tíz napnyi hallgatás után az ügylet még nyitott voltára hivatkozva próbálja hitelteleníteni a felesége és családja földvásárlásáról szóló cikkeket a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője. Rogán Antal és Obrusánszki Barbara szülei a múlt idejű igealakokat támadva egyúttal azt is sugallják, mintha elálltak volna a földvásárlástól, ez azonban információink szerint nincs így: az adásvételi dokumentáció már a kormányhivatalnál várja az elbírálást.
Feltáró cikkek és riportok sokasága jelent meg a sajtóban Rogán Antal új feleségének és szüleinek borsodi földvételi szándékáról azóta, hogy a február 1-jén közzétett 2020-as vagyonnyilatkozatokból fény derült a kabinetminiszter új házasságára, a politikus és a család furcsa módon azonban csak 10 nappal az ügy kipattanása után gondolta úgy, hogy megszólal. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője pénteken a Magyar Nemzetnek nyilatkozva cáfolta az 1022 hektáros, 1,6 milliárd forint értékű és a Budapest Bank 1,5 milliárdos hiteléből finanszírozott földvásárlásról szóló híreket. Egészen pontosan azt írta, hogy „a feleségem állami banktól hitelt nem kapott és semmilyen föld nem került a tulajdonába. Ráadásul a jövőben sem szeretne földtulajdonos lenni.”
A miniszter cáfolatával egy időben a – banktitok alól feloldott – Budapest Bank is kiadott egy közleményt, amelyben a pénzintézet azt állítja, hogy nem kötött földvásárlási célú hitelszerződést Obrusánszki Barbarával és szüleivel, és nem folyósított hitelt sem erre a célra. Harmadikként pedig Obrusánszki Barbara dédestapolcsányi szülei küldtek – egy belvárosi, Hold utcai ügyvéd által írt – helyreigazítási kérelmet lapunknak és a földüggyel foglalkozó többi szerkesztőségnek, amelyben különös érveléssel próbálják hamisként beállítani a földszerzéssel kapcsolatos cikkeket: minden egyes írásunkban a vásárlással, illetve a birtoklással kapcsolatos múlt idejű igealakot kifogásolják, például valótlan szerintük, hogy „földbirtokra tettek szert”, illetve „földterületeket szereztek”, vagy hogy az ügyletet a Budapest Bank hiteléből fedezték.”
Ha szigorúan grammatikailag nézzük, annyiban igazuk is lehet, hogy a mezőgazdasági földek adásvétele – hivatalosan a földspekulációk elkerülése miatt – 2014 májusa óta egy meglehetősen bonyolult, sokszereplős és akár több hónapig eltartó folyamat, amely még nem zárulhatott le. Az ügyvéd vagy közjegyző előtt kötött szerződést először az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, majd a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggeszteni (ez a lapunk birtokába került dokumentum alapján 2020. december 3-án történt meg), majd 60 napig kifüggesztve tartani, hogy az elővásárlási jog esetleges jogosultjai jelentkezhessenek. A határidő letelte után a jegyzőnek 8 napon belül a megyei kormányhivatalhoz kell továbbítania a dokumentumot, amely előzetesen megvizsgálja, majd 15 napon belül a helyi földbizottságnak küldi tovább. Utóbbi azt vizsgálja, hogy a szerződés megfelel-e a földtörvényben előírt agrár-politikai szempontoknak és feltételeknek, majd ha úgy látja, hogy igen, akkor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara illetékes területi szervéhez kerül az ügylet, amelynek végül 30 napos határidőn belül kell visszakerülnie végső döntésre a kormányhivatalhoz. Ha így vesszük, akkor a vásárlás jogilag még valóban nem zárult le, a hosszadalmas procedúra csak a harmadik lépcsőjénél tart, és talán májusra zárulhat le.
Megítélésünk szerint azonban, ha egy vásárlásról konkrét adásvételi szerződés születik – ahogy azt a kötelező közzététel miatt nyilvánosságra került dokumentum szerint az 1022 hektárnyi földről Obrusánszki Barbara, szülei és üzlettársai meg- és aláírták –, akkor egyértelmű, vagyis leírható, hogy nem pusztán egy szándékról, vagy tervről, hanem vásárlásról van szó. Ha pedig az ügylet végigmegy, akkor a tulajdonszerzés időpontja is a szerződés aláírásának időpontja lesz, nem pedig a procedúra lezárásának a dátuma, amikor megkapja a kormányhivatali pecsétet.
A tíz nappal megkésett cáfolatot gyengíti az is, hogy amikor múlt héten telefonon elértük Obrusánszki Barbara édesapját, a földvásárlás tényét Obrusánszki Zsolt egyáltalán nem cáfolta, sőt, azt ígérte, ha személyesen megkeressük Dédestapolcsányban, részletesen is kifejti, hogy miért, milyen célra vásároltak ekkora területet. Bár az ígéretét a férfi végül nem tartotta be, és két nappal később személyesen sem állt szóba a hvg.hu-val, az adásvételi szerződésben szereplő birtok központjául szolgáló majorságnál egyértelműen mint az új tulajdonosról beszéltek róla.
A család érvelése kicsit (nagyon) hasonlít egyébként ahhoz, ahogyan 2005-ben Orbán Viktor és felesége ügyvédjei érveltek, amikor az Élet és Irodalom újságírója, Rajnai Attila a birtokába került jegyzőkönyvek alapján megírta, hogy 2001-ben – első miniszterelnöksége idején – Orbán azt mondta az elérhető állami fejlesztési támogatásokról a felesége tulajdonában álló kft. egyik taggyűlésén, hogy "Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet". A miniszterelnök ügyvédei a cikk nyomán indult perben végig azt cáfolták és azt akarták helyreigazíttatni, hogy az említett esemény nem taggyűlés volt, azt azonban egy pillanatig sem vitatták, hogy az idézett, durván korrupciót sejtető mondatok elhangzottak a miniszterelnök szájából.
A Rogán Antalt védelmébe vevő Magyar Nemzet pénteki cikke azzal is hitelteleníteni igyekszik a földvásárlásról szóló írásokat, hogy „a tulajdoni lapok tanúsága szerint a szóban forgó földterület nem került Rogán Antal feleségének birtokába, az ingatlanokon nincs és nem is volt jelzálog bejegyezve.” Ez azonban nem érv: egy szóval sem írtuk – nem is írhattuk volna –, hogy az új tulajdonosok megjelentek a tulajdoni lapokon, hiszen, ahogy fentebb is írtuk, az eljárásnak még csak az első két fázisa zárult le, a bejegyző határozat csak a hosszadalmas procedúra végén, a kormányhivatal végleges jóváhagyása birtokában születhet meg.
E szalmaszálát pár mondattal később egyébként maga a Magyar Nemzet töri ketté, amikor saját információra hivatkozva és a múlt időbe kapaszkodva azt írja, hogy „a sokat idézett szerződés
soha nem ment teljesülésbe,
a miniszter felesége és családja nem vásárolták meg a földterületeket.”
Ugyanez igaz az állami tulajdonú, Rogán Antal bizalmasát, Puskás Andrást is vezetői közt tudó Budapest Banktól felvett hitelre is: a lap, a család és a miniszter is azt cáfolják, hogy Obrusánszkiék nem vettek fel kölcsönt – ami pro forma igaz, nem is adhat addig ilyet a pénzintézet, amíg a szakigazgatási szerv jóvá sem hagyta az ügyletet, a nyilvánosságra került adásvételi szerződésben viszont egyértelműen benne áll, hogy a vásárlás ennek a hitelnek a segítségével valósul meg.
Bár az érvelés és Rogán Antal magyarázata, miszerint a feleségnek nemhogy semmilyen föld nem került a tulajdonába, de a jövőben sem szeretne földtulajdonos lenni, egyúttal azt is sugallja, hogy mintha az ügylet meghiúsult volna és/vagy Obrusánszkiék elálltak volna a vásárlástól, ez információink szerint nincs így: az érintett települések jegyzője információink szerint február 10-én a törvényes határidőn belül, változás nélkül továbbította az adásvételi szerződést a kormányhivatalnak.
Időközben az Átlátszó elérte az egyik eladót, Barna Izabellát, aki azt mondta, nem tud arról, hogy Rogán Barbara és családja visszalépett volna a földvásárlástól.
Az ezerhektáros birtok eladója sem tud róla, hogy Rogán Barbara és családja visszalépett volna a földvásárlástól
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és új feleségének szülei tíz nappal az első cikkek megjelenése után kezdték el cáfolni, hogy több mint ezer hektárnyi földet vettek volna Borsodban. Csakhogy a földeket áruló magyar-amerikai tulajdonos szerint érvényes a november 20-án kötött szerződés.
