Felpörögtek az események Szegeden, ahol a szenátus várhatóan pénteken dönt a fenntartóváltásról. Ha a vezetés támogatja, alapítványi fenntartásba kerülhet az egyetem. Forrásaink szerint egyre több az ellenérzés, a véghajrában pedig a szegedi polgármester is bátorságra buzdítja az egyetemi polgárokat.
Kedden egyeztetett a Szegedi Tudományegyetem vezetése az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, ahol megtudták, fenntartóváltás esetén kik lesznek majd az egyetem tulajdonosi alapítványának kuratóriumában – több forrásból származó információink szerint erről beszélt szerda reggel Rovó László rektor is az összdolgozói értekezleten. A minisztériumi megbeszélésen az elmondottak szerint ott volt a rektoron kívül a kancellár és az egyeztetésért felelős munkacsoport vezetője.
A vírushelyzet miatt ezt az értekezletet is online tarották, és bár erre 773-an regisztráltak, nem lehetett élőben továbbosztani, ahogy korábban a szenátusi ülést sem. A részvételhez regisztrálni kellett, a belépés egyeseknek nagyon lassú volt, a kérdéseket pedig előzetesen, írásban kellett beküldeni.
Információink szerint a rektor a leendő kuratórium összetételét nem árulta el, a szeged.hu szerint a kuratórium tagja lehet Novák Katalin miniszter és Nemesi Pál kormánybiztos, korábbi polgármester-jelölt, Szabó Gábor fizikus professzor, korábbi rektor és a jelenlegi vezető, Rovó László is. A hvg.hu egy névtelenséget kérő forrása úgy hallotta, a kuratórium elnöke Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, EP-képviselő lehet. Trócsányi a hvg.hu-nak azt mondta, ő nem tud semmiről, a tárgyalásokon nem vett részt, épp Brüsszelben van.
Az értekezleten az kiderült, hogy a kuratóriumi jogkörök elosztásáról később egyeztetnek a minisztériummal. Forrásaink szerint a tájékoztatón a szenátus és a kuratórium viszonyát érintő kérdések nem kerültek szóba, a vagyonról viszont beszéltek. Tudomásunk szerint azt nem cáfolták, hogy magánvagyon keletkezik, az elmondások szerint az egyetem működéséhez szükséges vagyon az egyetem tulajdonában marad, a kuratórium működéséhez szükséges vagyont viszont átadják.
A szenátus pénteken dönthet az egyetem sorsáról, a múlt heti ülésen csak megvitatták a kérdést. Ott a rektor előadta a korábban már ismertetett prezentációt a modellváltás előnyeiről, hátrányairól, majd 5-6 szenátusi tag próbált érvelni amellett, hogy nem kellene ilyen rohamléptekben belevágni a modellváltásba, hiszen nem is ismerik a részleteit. Ezt a kifogást Rovó László annyival intézte el, hogy ennyi idő van rá, ez alatt kell dönteni. Az egyetem vezetése – ahogy a szintén orvosképzést is folytató debreceni és pécsi egyetem rektora – janárban "értesült" a modellváltás lehetőségéről. A Telex információi szerint a hó elején behívták őket az ITM-be, ahol állítólag ismertették velük a minisztériumi forgatókönyvet, miszerint saját kérésükre kikerülnek az állami fenntartásból. A hvg.hu forrásai ezt nem tudták megerősíteni, ugyanakkor szembetűnő, hogy a birtokunkba jutott szegedi és pécsi rektori prezentáció szinte szó szerint megegyezik, mikor a modellváltás előnyeit és kockázatait sorolja, és egybecseng az Innovációs és Technológiai Minisztérium érvelésével.
A múlt heti szenátusi ülésről a kritikus vélemények közül Szajbély Mihály volt bölcsészkari dékán beszéde szivárgott ki. Ő arról beszélt, hogy az alapítványok kuratóriuma általában be van betonozva, onnan csak kihalással, lemondással távoznak a tagok. Ezért kellene szerinte az alapító okiratban megvédeni az intézményt a fenntartónak való kiszolgáltatottságtól. A volt dékán szerint a versenyképes és rugalmas működést nem feltétlenül az alapítványi működéssel lehetne elérni, amennyiben a költségvetési intézmények államháztartási túlszabályozottsága köti gúzsba az egyetemeket, akkor a szabályokon kellene változtatni.
A múlt heti ülésen a rektor az elmondások szerint azzal is próbált érvelni, hogy több vidéki egyetem már döntött a modellváltás mellett, csakhogy ez szabályszerűen akkor még nem történt meg. A Pécsi Tudományegyetemen a számos bizonytalanság miatt elhalasztották a döntést péntek délutánra, és a modellváltásba teljes mellszélességgel beleálló Debreceni Egyetemen is csak pár nappal később született meg a hivatalos döntés, csont nélkül.
Noha a rektor vélhetően megnyugtatásnak szánta ezt az érvet, több forrásunk szerint az egyetemi vezetés szűkszavú tájékoztatása és a máshonnan kikerülő információk miatt egyre nagyobb az ellenérzés az átalakítással kapcsolatban. Több oktatóval is beszéltünk, mindegyiküket az aggasztja, hogy sem Debrecenben, sem a már alapítványi fenntartásban működő Miskolci Egyetemen nem volt széles körű tájékoztatás.
A debreceni professzorok közleménye szerint az egyetem vezetői legfeljebb dékáni szintig adhattak tájékoztatást az átalakulásról, Miskolcon pedig tavaly nyáron állították kész tények elé az egyetemi polgárokat. Az Oktatói Hálózaton belül terjed a Miskolci Egyetem átalakulásáról szóló "memorandum", amely leszögezi, hogy bár öt hónapjuk volt a modellváltás tényének bejelentése és az átalakulás kitűzött időpontja között, ez idő alatt néhány munkacsoport tevékenykedett az ügyben, amelyek munkájáról állítólag semmiféle tájékoztatást nem kaptak az egyetem polgárai, majd júniusban a dolgozóknak volt nagyjából két hetük megismerni és aláírni az új munkaszerződésüket. Abban egyrészt titoktartást kellett vállalniuk, másrészt ismeretlenül kellett vállalniuk az új szervezeti és működési szabályzatot.
A fél éves működésre is kitérő összefoglaló szerint az egyetemen nőttek a bérfeszültségek – a műszaki karon például magasabbak lettek a fizetések, mint máshol, de állítólag a kritikus véleményeket is elfojtják.
A Szegedi Egyetemen dolgozó forrásainkat az sem nyugtatja meg, hogy a gödöllői agráregyetemen az alapítványi átalakítás előtt kirúgtak legalább 200 dolgozót, a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriuma pedig szimbolikus épületektől szabadul meg, és lecserélte az oktatói kart.
Éppen ezért többen azt szeretnék elérni, hogy a pénteki szenátusi ülés előtt tartsanak kari tanácsokat, ahol szavaznak is arról, milyen álláspontot képviseljen kötelezően a kar dékánja. Bár semmiféle szabályzat nem rendelkezik arról, hogy a szenátusi ülések előtt ki kell kérni a kari tanácstagok véleményét, de egy ilyen fajsúlyú ügyben, mint a fenntartóváltás, ezt sokan elkerülhetetlennek látják, a döntést így tartanák demokratikusnak.
Szegeden eddig kari szavazások nem voltak, csak tájékoztató ülések. A hvg.hu-nak a bölcsészkar dékánja, Gyenge Zoltán azt mondta, csütörtökre összehívja a kari tanácsot, ahol döntenek a kérdésben. Miután a szenátusban hallgatók is szavazhatnak (14 helyük van az 52-ből), a Hallgatói Önkormányzat jelenleg is összképviselői szavazást bonyolít, hogy a beérkezett vélemények szerint szavazhassanak a szenátusban.
Néhány diák tiltakozik, az Egyetem főépülete elé jelképes kordont állítottak, az SZFE átalakítása elleni tiltakozásról ismerős piros-fehér szalagokkal.
Estére a Veritas Virtus Libertas hallgatói csoport is szervez egy fórumot a fenntartóváltásról. Ugyan meghívták a rektort és a kancellárt is, de nem válaszoltak a megkeresésre.
Kedden "szólalt meg" először a szegedi polgármester, Botka László, aki egy Facebook-posztban bátorságra buzdította az egyetemi polgárságot, és azt kérte, "ne engedjenek a zsarolásnak". Botka azután szólalt meg, hogy az ITM államtitkára, Schanda Tamás azt válaszolta Szabó Sándor parlamenti képviselő modellváltást firtató kérdésére, hogy "az álhírekkel ellentétben a kormány kizárólag az egyetemek kezdeményezése esetén tárgyal a modellváltásról".
Ezt a magabiztos nyilatkozatot azért árnyalják az eddigi információk, például az is, hogy egy ITM prezentációban a szenátusi döntések előtt kész tényként kezelték a modellváltást. A minisztériumi ütemezés alapján a vonatkozó törvények február elején a parlament elé kerülhetnek.
