A 2020 decemberi aláírás után csütörtök este rendeletben hirdették ki az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaival (Izland, Liechtenstein, Norvégia) és külön Norvégiával kötött megállapodást a 2014–2021-es finanszírozásról. A döntés azért húzódott el az időszak utolsó évéig, mert a magyar kormány nem akarta, hogy a pénzt adó országok számára megbízható, független szervezet intézze a civil szervezetek támogatását. Pedig ez utóbbi az egész összegnek csak egy kisebb részét teszi ki.

Összesen több mint 200 millió euróról van szó, amit az Európai Unión kívüli három ország fizet annak fejében, hogy részesül az EU előnyeiből. A magyar állam 31 millió euróval járul hozzá a programokhoz. Az EGT-megállapodásban a fő tételek az oktatás és ösztöndíjak, klímaváltozás és energia, kultúra, Civil Alap, roma integráció. A norvég megállapodásban üzleti fejlesztés, innováció és kkv-k, roma integráció és helyi fejlesztések. 

Magyar oldalról az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a kapcsolattartó, személy szerint Vartus Gergely fejlesztéspolitikai szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkárt bízták meg ezzel. Az úgynevezett Szabálytalansági Hatóságot pedig, amely a vitatott ügyekben fellép, Leveleki Zsolt fejlesztéspolitikai tervezésért és jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár vezeti.

A korábbi konfliktusok nyomán a kormány vállalta, hogy az ITM „a Végrehajtó Ügynökséget versenyeztetés útján választja ki a  nemzeti és európai uniós joggal összhangban”, és a megbízást a három ország közös bizottságának, illetve a norvég külügyminisztériumnak jóvá kell hagynia. A megállapodás mindkét esetben azzal zárul, hogy „az utolsó aláírás napját követő napon” lép hatályba. Vagyis akkor lesz biztos a 200 millió euró, amikor a kulcsfontosságú közreműködő megbízásáról is megállapodtak.

A norvég nagykövetség már szintén közzétette pályázati felhívását a civil szervezetek támogatását célzó alap magyarországi alapkezelőjének kiválasztására.