"Manfred Weber megsértette a magyar népet" címmel közölt interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lap. Orbán a beszélgetésben nemmel felelt arra a kérdésre, igaz-e, hogy Angela Merkellel folytatott legutóbbi megbeszélésén a német kancellár felemelte a hangját.

Orbán szerint

Angela Merkel "erős asszony", a felemelt hang pedig a "gyengeség jele" lenne.

A legutóbbi EU-csúcson a költségvetésről, a koronavírus-járvány miatt felállított helyreállítási alapról és a jogállamisági mechanizmusról kötött megállapodásról azt mondta, hogy az Európai Parlament egy objektív kritériumok nélküli jogállamisági mechanizmusról tartott szavazással kapcsolta össze a helyreállítási alapot, ami szerinte ésszerűtlen.

"Miért kellene még inkább megterhelni egy témát akkor, amikor éppen egy nehéz válságban vagyunk?" - vetette fel, hozzátéve, hogy a mechanizmusról később is lehet tárgyalni, méghozzá azzal a céllal, hogy mind a 27 tagállamra kötelező kritériumok érvényesüljenek.

A jelenlegi megoldás ezt lehetővé teszi, tehát ez a józan ész diadala

- ismételte el Orbán Viktor a korábbi érveit, majd hozzátette, Merkel zseniális javaslatot tett. A német lapnak is elmondta, az Európai Parlament "túlértékeli a szerepét", ami tévedés.

"Leszámolhatunk Orbán Viktor tévedhetetlenségének mítoszával"

Noha Orbán Viktor miniszterelnök győztesként állítja be magát az uniós csörte után, Hegedűs Dániel politológus, a berlini German Marshall Fund munkatársa szerint ez nincs így. A vétó lengetésével ugyanis Orbán és Morawiecki épp azt a klímát teremtette meg, amelyet el akart kerülni.

Arra a kérdésre, hogy Moszkvához hasonlítja-e Brüsszelt, Orbán azt mondta, "már nem sok hiányzik hozzá." Egykor a moszkvai központi bizottság szabta meg az ideológiai irányvonalat, és Vera Jourová "egy hasonló, egyértelmű jogi definíció és mindenki számára érvényes objektív kritériumok nélküli ellenőrző hatóságot akart bevezetni" a jogállamisági mechanizmussal. Szerinte "ideológiai szempontból meghatározott politikák" végrehajtására kényszeríthették volna a tagállamokat a pénzügyi szankciókkal.

Orbán szerint a "valódi vita" a családpolitikáról, a migrációs politikáról, kulturális kérdésekről szól. Arra a felvetésre pedig, hogy a jelzett ügyekről nincs szó a mechanizmusról szóló megállapodásban, Orbán azt mondta, ez nem "képzelődés", ugyanis az EP kiegészítésének első változatában még az állt, hogy a mechanizmust bármilyen témára ki lehet terjeszteni, és Brüsszelből rengeteg dokumentum érkezett, amelyek szerint például a menekültek befogadása is a jogállamisági mechanizmus témája. Orbán megismételte, nem akar migrációt.

A jogállamiságnak az EP által képviselt meghatározása "önkényes", és azzal járhat, hogy bármikor a mechanizmus hatálya alá lehet vonni akár a családpolitikát is.

Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának vezetőjével kapcsolatban elmondta, hogy két éve egy budapesti találkozón megegyezett a német politikussal, hogy támogatja megválasztását az Európai Bizottság elnökének, de két nap múlva Weber nyilvánosan kijelentette, hogy nem akarja a magyarok szavazataival megszerezni a tisztséget.

"Itt mindenki azt kérdezte: miféle ember az ilyen? Másodrangú európaiaknak tart bennünket? Ez az ügy nem rólam szólt, hanem a magyar nép sértegetéséről. Elvesztettük a bizalmat benne" - mondta Orbán Viktor.

Hozzátette, hogy nevetségesnek tartja az EPP soraiban a magyarországi médiahelyzetről megfogalmazott vádakat. Kiemelte: "objektív vizsgálatok igazolják, hogy a kormánykritikus média piaci részesedése 50 százalék feletti".

Mint mondta, probléma inkább az EPP-vel van, hiszen Manfred Weber ugyanolyan koalíciót akar Brüsszelben, mint Berlinben, ahol a kereszténydemokraták a szociáldemokratákkal kormányoznak. Ez azzal jár, hogy "hamarosan nem lehet majd megkülönböztetni egymástól a konzervatívokat és a szocialistákat ".

"Nem mi hagyjuk el az EPP-t, hanem ők minket" - mondta Orbán Viktor, kiemelve, hogy a pártcsaládnak meg kellene őriznie "keresztény-konzervatív jellegét".

A Brexitről elmondta: a britek távozásával az EU kibillent az egyensúlyból, "egyre inkább átideologizálttá" vált, így a magasabb adók, több állam, kisebb versenyképesség irányvonalát képviseli. Németország és Franciaország meghatározó befolyása révén gazdaságpolitikája "egyre szocialistább", fontosabb benne az újraelosztás, mint a teljesítmény és a modernizáció.

A globális versenyben elszenvedett lemaradásra "Brüsszel válasza nem a teljesítmény és a versenyképesség erősítése, hanem egyre inkább a protekcionizmus".

"Óvjuk magunkat, mert gyengülünk. Ez nem jó irány" - mondta a miniszterelnök.

A hitelből finanszírozott helyreállítási alapról elmondta, hogy Magyarország mindig is kritikusan viszonyult az elképzeléshez, de "mivel sok déli állam összeomlana a támogatások nélkül, szolidaritásból beleegyeztünk".

Azzal kapcsolatban, hogy az Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország alkotta úgynevezett fukar négyek országcsoport is ellenzi a közös hitelfelvételt, ugyanakkor a magyarországi korrupciós helyzetet is bírálja, Orbán Viktor kiemelte: "az, hogy néhány országgal bizonyos kérdésekben egyetértünk, nem jelenti azt, hogy a társaságuk számunkra vonzó lenne", a korrupció pedig "Magyarországon semmivel sem elterjedtebb, mint Ausztriában, Franciaországban vagy Németországban". (Orbán ezt az érvet már korábban is bedobta, csakhogy a Transparency International korábban kimondta, itthon rendszerszintűvé vált a korrupció - a szerk.)

Hozzátette: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) figyelmeztetéseit Magyarországon sokkal több esetben követi eljárás, mint bármely más EU-tagországban, és az ügyészség például Németországgal ellentétben nem a kormány, hanem a törvényhozás felügyelete alatt áll.

A kétharmados törvényhozási többségről elmondta, hogy a széles támogatottság miatt ugyan "kritizálnak minket, de én Németországnak is ugyanezt kívánom", hiszen igen fontos a lakosság többségének egyetértése a leglényegesebb ügyekben.

A koronavírus-járvány kezeléséről kiemelte, hogy Magyarországon "sokkal kisebb az ellenállás az intézkedésekkel szemben, mint Németországban".

Ez a védekezésről folytatott nemzeti konzultációnak is tulajdonítható, amely biztosította az intézkedések "bázisdemokratikus támogatottságát".

"Ne feledkezzünk meg az ókori görögök demokráciáról vallott két alapelvéről: a demokrácia a részvétel mellett a jó kormányzásról is szól. Ezt csináljuk mi Magyarországon" - mondta Orbán Viktor.