1 év 6 hónap, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott az ügyészség Fekete-Győr Andrásra, a Momentum elnökére, aki a vád szerint 2018-ban hivatalos személy elleni erőszakot követett el, amikor füstgránátot dobott a rendőrökre egy tüntetésen. Fekete-Győr szerint amit csinált, az nem bűncselekmény. Az ügyben csütörtökön tartották az előzetes tárgyalást a Pesti Kerületi Bíróságon.
Szarvas Koppány Bendegúz és társa fáradjon be a terembe! – így hívta be a bírónő Fekete-Győr Andrást, a Momentum elnökét. A pártelnök kissé bizonytalanul lépett be a terembe, miután a nevét nem hallotta, de aztán a bírónő tisztázta, hogy a "társa" alatt őt értette. Szarvas Koppány Bendegúz nem jött el az előkészítő tárgyalásra, mert koronavírusos. (Az előzetes tárgyalás egy olyan lehetőség a vádlottak számára, hogy elmondják az üggyel kapcsolatban a véleményüket, de akár be is ismerhetik a cselekményt és lemondhatnak a tárgyalás jogáról.)
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke és Szarvas Koppány Bendegúz ellen hivatalos személy elleni erőszak miatt emelt vádat az ügyészség a 2018 decemberi tüntetéseken történtekkel kapcsolatban. Fekete-Győr akkor egy lila füstgránátot ejtett két rendőrsorfal közé, miután a rendőrök felszólítás nélkül könnygázt lőttek az emberek arcába.
Az ügyészség szeptemberben azt indítványozta, hogy a bíróság tárgyalás nélkül, büntetővégzéssel szabjon ki 1 év és 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést Fekete-Győrre. Ezt megfellebbezték, ezért tartja a bíróság az előzetes tárgyalást.
"Nem ismerem be azt a bűncselekményt, amit az ügyészség előterjesztett. Minden tettemért vállalom a felelősséget" – mondta a bírónő kérdésére Fekete-Győr András.
Fekete-Győr ügyvédje tanúk személyes meghallgatását indítványozza. A védő szerint ezt a három tanút három hónappal az esemény után hallgatták ki, vallomásaik pedig a védő szerint az ügyészség álláspontjával eltérő állításokat tartalmaznak – ezért is lenne szükség a meghallgatásukra.
Ezenkívül az ügyvéd több tanú vallomásának kizárását is indítványozta furcsa kihallgatási körülményekre hivatkozva. Példaként említette, hogy van olyan tanú, akit egy órán keresztül hallgatnak ki, míg a többieket félóráig, noha hasonló tartalmú nyilatkozatot tettek. Van olyan tanú, akit a védő szerint "mínusz 15" percig hallgattak ki. Ha viszont a bíróság nem zárja ki az ő vallomásukat, akkor azt indítványozza, hogy az összes tanút hallgassa ki a bíróság.
Az ügyész erre reagálva azt mondta, hogy a nyomozó ügyészség törvényesen hallgatta ki a tanúkat, mindent a szabályoknak megfelelően tett, a tanúk szerinte a cselekménnyel kapcsolatban releváns tényekről beszéltek. Az ügyész szavaiból az is kiderül, hogy a tanúk a tüntetés biztosításában vettek részt.
A bírónő azt mondta: neki szimpatikusabb, hogy inkább megidézi a tanúkat, minthogy kizárja őket. (Több mint húsz tanúról van szó.)
Miután Fekete-Győr nem ismerte be bűnösségét, az eljárás nem zárult le, az első rendes tárgyalást januárban tartják.
