Csütörtökön Magyarországon járt a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki, majd az Orbán Viktor kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón mindketten az uniós költségvetés vétójáról beszéltek a jogállamisági feltételek elleni tiltakozásul, így a szokásos péntek reggeli interjú is ezzel kezdődött, a témáról 13 percet beszéltek úgy, hogy Nagy Katalin műsorvezető szerint is fontosabb a másik téma, a járvány.

Miután Orbán az uniós vitával kapcsolatban újat nem mondott, ezért a másikat vesszük cikkünkben előre.

A járványhelyzetről Orbán azt mondta, két frontvonal van most, a kórházakban és az iskolákban. Az első csatatéren, vagyis a kórházakban életeket mentenek meg, az iskolákban pedig munkahelyet. Ugyanis ha a szülő nem tudja beadni a gyereket az iskolába, nem tud elmenni dolgozni, ami a megélhetését veszélyezteti.

Orbán ezután olyan számot mondott be, ami a reggeli interjú időpontjában még nem volt nyilvános: az operatív törzs üléséről érkezve azt mondta, hogy a kórházban ápoltak száma már "9500 magasságában van", és hamarosan eléri a 10 ezret. Ez egy óriási ugrás lenne a tegnap közölt 7537 ápolthoz képest, a számuk eddig durván kétszázzal emelkedett egy nap alatt. Az interjú után egy órával megjöttek a friss számok, aszerint 7591 beteget ápolnak kórházban. Az ellentmondást próbáljuk tisztázni az operatív törzsnél illetve a miniszterelnök sajtófőnökénél. Mi még nem kaptunk választ, a 444.hu viszont igen, nekik azt írták, Orbán „a megfigyelés alatt álló, kórházban fekvő, koronavírus gyanús, de még nem igazolt betegek számát adta hozzá ehhez az adathoz”.

Legutóbb Pintér Sándor belügyminiszter mondott be kétezerrel nagyobb számot az igazolt fertőzöttekről az operatív törzs ülésén annál, mint amennyi aztán a hivatalos tájékoztatásban megjelent, arról a Belügyminisztérium azt közölte, nyelvbotlás volt.

Orbán közölte,

a kórházakban nem lát biztató jeleket, az ápoltak száma csak a fertőzöttek arányában csökken.

Hangsúlyozta, másfélszer ennyi tartalék van még a rendszerben, úgy látja, az egészségügy állni fogja a sarat. A szigorú intézkedések két hete léptek életbe, a fele még hátra van (hiszen azok december 10-ig alkalmazhatók), Orbán kitartást kért mindenkitől. Optimista, de nem azért, mert az adatok változnának, hanem mert a járvány első hullámát is sikerült legyőzni.

Az iskolákban már elkezdték a tesztelést, itt szóba került Orbán tegnapi "gerillaakciója", mikor egy csapatot elvitt tesztelni Bicske környékén. A tesztelés önkéntes, abban kevés tanár nem akar részt venni. Az első heti szűrés után - tehát most hétvégére - kapnak már egy általános képet, az operatív törzs pedig úgy döntött, a szűrést folytatják jövő héten is.

Nagy rákérdez arra, a tesztelést végző orvostanhallgatóknak megfelelő-e az öltözéke, mert egy DK-s politikus a hét elején azt állította, ez nem így van. Orbán erre azt mondta, ahol ő járt csütörtökön, ott minden rendben volt, bajtársisas és szeretetteljes hangulatot tapasztalt.

Nagy rákérdezett az oltási tervre is, amit Orbán szavai szerint már hetekkel korábban kidolgoztak. 13 ezer helyszínt jelöltek ki tömeges oltásra, azonban december-január környékén még nem lesz elég oltás, így arra is van egy tervük, először a védekezésben részt vevőket és a sérülékeny csoportokat oltják be. Miután erről már beszélt korábban is, nem részletezte tovább, viszont bejelentette,

a torlódás elkerülése érdekében "talán" jövő héttől vetethetik előjegyzésbe magukat azok, akik oltást kérnek.

Neten és levélben lehet majd jelentkezni, aki föliratkozik, az elsők között juthat oltáshoz. (Feltételezhetően a tömeges oltás során, amit Orbán korábban nagyjából tavaszra tett. Arról most nem beszélt, hogy több mint 12 millió vakcinát foglalt be Magyarország - amihez még jön az orosz, kínai és esetleges izraeli oltás is -, ahogy arról sem, hogy a Pfizer mégsem szállít első körben Európába, tehát több millió oltás kiesett.)

Nagy Katalin megkérdezte azt is, mire lehet számítani karácsonykor. Orbán azt mondta, az operatív törzs elkezdett foglalkozni a kérdéssel, átnézték a nyugati tapasztalatokat is. A síelésről van egy vita, a németek, olaszok zárnának, az osztrákok nem, Orbán viszont arra kérte a magyarokat, ne foglaljanak külföldi síelésre szállást, mert nem tudják beváltani.

Illetve be tudják, mert senkit nem lehet bezárni, de hazajőve szigorú ellenőrzés és karantén vár majd rájuk.

A járvány első hulláma bizonyítottan a síeléshez volt köthető több külföldi országban, ezért is lesznek szigorú szabályok.

A másik vita a karácsonyról szól, de egyelőre nem tudják megmondani, milyen szabályok szerint kell majd élni a karácsonyi ünnepek és újév idején. A szívükre hallgatva szeretnék, ha minden család tudna találkozni, de hogy megengedhetjük-e magunknak ezt, 8-10 napnál előbb nem tudja megmondani, a kormány csak akkor fog dönteni a kérdésben.

A műsor ezzel a kérdéssel ért véget, viszont ahogy említettük, az uniós vitával kezdődött. Orbán itt hosszan beszélt arról, hogy Magyarország és Lengyelország nem gondolta meg magát, kitart a vétó mellett, és ismertette korábban hangoztatott érveit is. Röviden: most a bajban lévő uniós országokat kell megsegíteni - hangsúlyozta, hogy Magyarország nincs köztük -, a politikai vitákat pedig félre kell tenni. Mások viszont úgy gondolják, épphogy össze kell kötni a válságkezeléssel a kérdést. A "támadást" nyáron már elhárították, de az Európai Parlament elérte, hogy a német elnökség mégis összekapcsolja a két dolgot, ami Orbán szerint rossz és felelőtlen álláspont, amellyel tönkretesznek számos európai országot.

Nagy rákérdezett arra, próbálják-e megosztani a lengyeleket és a magyarokat, mire Orbán csak annyit mondott, mindig kéznél van véső és kalapács, de szerinte Közép-Európa meg tudja védeni a nemzeti szuverenitását, a keresztény hagyományokat, és ellen tud állni a bevándorlásnak. Nagy perspektívát lát a Közép-európai államok együttműködésében, a következő 10 év erről fog szólni.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e megegyezés, Orbán azt mondta, "megegyezni mindig meg lehet, de a pozíciók világosak." A válságkezelő alap és a költségvetés létrejöttéhez kell a lengyel-magyar szavazat. Az pedig egy politikai döntés, hogy a költségvetéshez és a válságkezelő alaphoz kötik a jogállamiság kérdését.

A politikai akarton lehet változtatni, a mienken nem, az egy szilárd pozíció.

Hozzátette, nem kompromisszumot akar kötni, hanem megoldást akar találni. A feladat, hogy a bajba jutott államok mihamarabb kapjanak pénzt és induljon el a hét éves költségvetés, erre kell összpontosítani.

Múlt héthez képest szinte alig sorosozott, egyszer említette a hálózatot, egyszer pedig a korábban már ellőtt pókos hasonlatát, ami szerint Soros hálózatai úgy szervezkednek, ahogy a pók köti a hálóját.

Orbán szerint a legjobb lenne, ha Soros György visszamenne Amerikába, és az unióban nem vennék figyelembe a szavát. Orbán azzal érvelt, Soros már 15-16-ban megírta, meg kell büntetni azokat az országokat, amelyek nem engednek be bevándorlókat, az EP javaslata is erről szól. Orbán interpretációja szerint Brüsszel csak azt tartja jogállamnak, amely bevándorlókat fogad. Ez Soros javaslata, ezt képviseli az EP, nem volt helyes, hogy engedtek ennek.

Kitérnek arra is, hogy a Project Syndicate nem hozta le Orbán Sorosnak írt válaszát (az természtesen nem hangzott el, hogy miért). Orbán annyit mondott, "éljen a baloldali sajtószabadság", az európai vitakultúra alapján le kellett volna hozni a választ.

Nagy ráerősít Orbánra, hogy van olyan uniós biztos, aki a munkaerőpiaci helyzet miatt több bevándorlót akar, miközben déli országoknak is elegük van a migrációs nyomásból. Orbán szerint a brüsszeli bürokraták fordítva ülnek a lovon, és lehet, hogy néhányan őszintén gondolják, hogy a megoldja a problémákat, de szerinte az maga a probléma. Amíg ő a miniszterelnök, Magyarország nem lesz bevándorlóország, "Magyarország a magyaroké." Itt még így van, Nyugat-Európában viszont már nincs.

Ilyen értelemben ne nyugatosodjunk, ne álljunk át a multikultira, örüljünk, hogy megmaradtunk, adjuk át a lehetőséget a gyerekünknek az unokánknak

- mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában.