Tavaly augusztusban csak hosszú huzavona után publikálhatta Magyarországra vonatkozó, 2018-ban készült jelentését a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a magyar hatóságok ugyanis nyolc hónapon át nem adtak rá engedélyt. Abban a dokumentumban többször is utaltak arra, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre, és nem teljesíti a korrupció elleni harc jegyében született ajánlások nagy részét, pedig

mind a parlamenti képviselők, mind a bírók és az ügyészek esetében nagy szükség volna rá.

Az akkori riport szerint a 18 javaslat közül Magyarország csak ötöt hajtott végre úgy, hogy az megfeleljen a követelményeknek.

Itt az eltitkolt GRECO-jelentés, kiábrándító képet fest a magyar korrupcióról

Az újabb felülvizsgálat eredményeiről szóló, most nyilvánosságra hozott jelentésben hasonló megállapítások olvashatók. A GRECO szerint az ajánlások közül továbbra is

• csak ötről mondható el, hogy megfelelő módon teljesítették.
• Négy továbbit részlegesen végrehajtott ugyan a magyar kormány – ezek közül egyet a két jelentés közötti időszakban –, de nem teljesültek maradéktalanul,
• kilenc esetében pedig semmiféle előrelépés sem történt.

Így aztán a szervezet szerint összességében továbbra sem kielégítő az ajánlásoknak való megfelelés.

A parlamenti képviselőkre vonatkozóan öt javaslatot tett a GRECO. Jelezték, hogy nagyobb átláthatóságot és konzultációs lehetőséget kell biztosítani a jogalkotási folyamatban, és szükség volna egy megfelelő lobbitörvényre is, amely gátat szabna a lobbisták túl nagy befolyásának. Ajánlották egy magatartási kódex kidolgozását az összeférhetetlenségi szabályok megsértése ellen, valamint a vagyonnyilatkozati rendszer megreformálását és egységesítését. A túl széles körűnek értékelt mentelmi jogot is felülvizsgálni javasolták. A most megjelent jelentés szerint a magyar hatóságok e javaslatokról azt közölték: nem történt előrelépés.

Az országgyűlési képviselőkkel kapcsolatban volt még egy javaslata a GRECO-nak: legyen a már meglévő és a jövőben meghozandó magatartási és összeférhetetlenségi szabályoknak, valamint a vagyonbevallásoknak felügyeleti rendszere, amelyben megfelelő és arányos szankciókat is meghatároznak. A friss jelentés szerint ezzel kapcsolatban a magyar fél a tavaly decemberben az országgyűlési törvény összeférhetetlenségről szóló részében végrehajtott módosításokra hívta fel a figyelmet, amelyek nyomán néhány kérdés már egyértelműbben szabályozott, ez azonban még mindig kevés ahhoz, hogy a korrupcióellenes szervezet a javaslatokat teljesítettnek ítélje.

A bírákra vonatkozó ajánlások közül három teljesülésére vár továbbra is a szervezet. Különös jelentőséget tulajdonítanak kettőnek, azoknak, amelyek az Országos Bírósági Hivatal elnökének, Handó Tündének a hatáskörére vonatkoznak, azon belül is a bírói kinevezésekre és a mandátumok meghosszabbítására való befolyására.

Az ügyészekkel, ügyészséggel kapcsolatban megfogalmazott ajánlások terén sem történt túl sok változás. A GRECO üdvözölt ugyan egy, a fegyelmi eljárások terén lépett életbe módosítást, ez sem volt azonban elegendő ahhoz, hogy a vonatkozó javaslatát teljesültnek minősítse. A jelentésben azt is kiemelték, hogy nem volt előrelépés sem a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbítása, sem az ügyészek túl szélesnek ítélt mentelmi jogkörének ügyében.

A korrupcióellenes szervezet mindezek fényében arra szólította fel a magyar küldöttség vezetőjét, hogy a legkésőbb 2021. szeptember 30-ig készítsen jelentést a még függőben lévő ajánlások teljesítéséről.