Az első azonnali kérdést a jobbikos Jakab Péter tette fel Orbán Viktornak. Felszólalását azzal kezdte, hogy szerinte a kormányfő „megőrült”, a fideszes házelnök, Kövér László azonban már itt félbeszakította, és közölte vele, időben figyelmezteti minden későbbi konfliktus elkerülése érdekében, hogy „próbáljon meg egyszer az életben úgy fogalmazni, ahogy ebben a Házban ez illendő”.

Jakab ezután úgy folytatta: magyarok ezrei halnak meg a koronavírus-járvány miatt, százezrek maradnak megélhetés nélkül, az egészségügy összeomlóban van. „Alaptörvényben rögzíteni a lopást, na, ahhoz van esze. (...) Válságot kezelni, életet és munkahelyet menteni, na, az már nem megy” – mondta a kormányfőnek. Tény – folytatta –, hogy a gazdaságvédelmi alapban ott voltak a szükséges milliárdok, de ennek egy jó részét Mészáros Lőrincnek adta, és jutott belőle stadionépítésre, űrkutatásra, „épp munkahelyvédelemre semmi”. Nagyotmondás, semmittevés jellemzi a kormány válságkezelését – jelentette ki.

A miniszterelnök úgy reagált: a kormány a nyári hónapokban felkészítette az országot védekezésre, a koronavírusos betegek ellátására eddig 78 kórházat vontak be, 14 785 orvos, valamint 28 847 mentőtiszt és szakápoló dolgozik. Intenzív ágyon jelenleg 582 beteg fekszik, ezen kívül még rendelkezésre áll 1634 intenzív ágy. 7236 koronavírus-megbetegedett fekszik kórházban, 1946-an pedig koronavírus-gyanúsak. Beszámolt arról is, hogy ebben a pillanatban 200 műegyetemista dolgozik gépjárművezetőként, 400 diákot mozgósítottak a tesztelés érdekében. Ötöd- és hatodévfolyamos medikusok 2157-en vannak, szükség esetén őket is mozgósítják, ahogy a további 5549 harmad- és negyedévfolyamost is. A gazdaságról azt mondta: a kormány megígérte, hogy ahány munkahelyet tönkretesz a vírus, annyit létrehoz.

Jakab viszonválaszában úgy fogalmazott: jachtozással és propagandával nem lehet felkészülni egy járványra. Szerinte egyebek mellett ingyenes és tömeges tesztelésre, érdemi munkahelyvédelemre, a bajbajutott dolgozók bérének minimum 80 százalékos állami átvállalására, valamint az álláskeresési járadék idejének és összegének megemelésére lenne szükség. A kormányfő úgy reagált: Magyarországon az összes koronavírus-fertőzött egymillió emberre vetítve 14 429, az európai átlag 20 777. Az összes elhunyt egymillió emberre vetítve Magyarországon 317, Európában 481.

Az MSZP-s Gurmai Zita arról az abortuszellenes koalícióról kérdezte Orbánt, amelynek Magyarország kezdeményezője volt, s amelyben olyan államok vesznek még részt mint Szaúd-Arábia, Bahrein, Irak, Szudán, Líbia, Európából pedig Lengyelország és Fehéroroszország. Szavai szerint a Fidesz–KDNP-ben időről időre felmerül az abortusz betiltása, „pont úgy, ahogy most ezt Lengyelországban is megkísérelték”. Arra kérte a kormányfőt, nyugtassa meg, hogy a Fidesz-kormány nem készül abortusztörvény-szigorításra.

Orbán erre válaszul kijelentette:

a kormány nem készül az abortusztörvény szigorítására.

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció képviselője szerint a koronavírus-járvány elleni védekezés ügyében Orbán Viktor „a csillagokat is lehazudta az égről”, miközben kiderült, hogy a kormány nem készítette fel az országot, sem az egészségügyet, sem az iskolákat, és nem kezdtek ingyenes és tömeges tesztelésbe sem. Majd amikor „a tehetetlenségük már mindenkit és mindent veszélyeztetett, megnyomták a pánikgombot”, és leállították az országot. „Meddig veszélyezteti még a magyarok életét az ön alkalmatlan pánikkormányzása?” – kérdezte.

Orbán azt válaszolta: van abban valami magabiztosan pikáns, hogy egy olyan párt képviselője beszél hazugságról, amelyiknek elnöke kormányfőként azt mondta, hazudtak reggel, éjjel meg este. Hozzátette, hogy „a hazugság bajnokai továbbra is önök. Önök azok, akik álápolónőket állítanak elő, kamuvideókat készítenek, és ezzel belehazudnak az emberek szemébe. Ha ma Magyarországon valaki meg akarja téveszteni az embereket, az a baloldal” – fogalmazott. Kijelentette azt is, hogy az ország felkészült, védekezik, és ez nemcsak a kormány tettrekészségének, hanem a kórházigazgatók, a vezető orvosok és a vezető ápolók felkészültségének köszönhető. „Amikor önök kétségbe vonják az ország felkészültségét, akkor valójában az ő munkájuk minőségét vonják kétségbe” – válaszolt a DK-s politikusnak.

Vadai Ágnes viszonválaszában azt kérdezte, kit érdekel, mi volt 14 éve. Mindenkit az érdekel, mi van most, mi lesz holnap – mondta, úgy értékelve: Orbánnak nincs bátorsága elmondani, hogy fél éven keresztül nem csináltak semmit. A miniszterelnök úgy reagált: amikor a baloldal kormányon volt, személy szerint Vadai Ágnes is megszavazta egyhavi bér elvételét az orvosoktól és az ápolóktól. A baloldali kormány tönkretette az egészségügyet, és hatezer orvost bocsátott el – fűzte hozzá.

Az alapvető élelmiszerek áfájáról, az alapjövedelemről és a járvány elleni védekezésről is szó volt az Országgyűlés hétfői ülésén. Az LMP-s Csárdi Antal azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy szerinte az embereknek alapvető élelmiszerek kellenek vagy pálinka. Felvetette azt is, hogy megfelel-e a társadalmi igazságosság elvének és az emberek szükségletének, hogy az alapvető élelmiszerek túlnyomó többségének 27 százalék az áfája, az éttermi szolgáltatásoké viszont 5 százalék.

Orbán erre válaszul közölte: a pálinka is a 27 százalékos áfakategóriába tartozik, bár szerinte alapvető élelmiszernek minősül.

Emlékeztetett: a kormány 27-ről 5 százalékra csökkentette az élősertés, a baromfihús, a tojás, a hal és a tej áfáját, és lehetne több termékét is, de ennek összefüggésben kell állnia az ország gazdasági teljesítményével. Megjegyezte: ha azt akarják, hogy a jövedelmeken alacsony adó legyen, a fogyasztásnak magasabbnak kell lennie, olyan nincs, hogy az áfa és a jövedelemadó is alacsony. Úgy vélte, az éttermi szolgáltatások áfájának csökkentésében nem az étteremben étkezés luxusát kell látni, hanem onnan kell megközelíteni, hogy ezzel munkahelyeket akarnak megmenteni.

Csárdi Antal azt mondta: ötletszerűen, lobbiérdekektől vezérelve csökkentik az élelmiszerfajták áfáját. Orbán erre azt válaszolta: most olyan adórendszer van, amely egyértelműen azt támogatja, hogy az emberek dolgozhassanak és a vállalkozók munkát adhassanak az embereknek, és ez a jó irány.

A párbeszédes Tordai Bence szerint a magyaroknak jövedelembiztonságot kell teremteni, ezért be kell vezetni az alapjövedelmet. Arról beszélt, hogy a kormány járvány- és válságkezelése gyenge, kapkodó és kaotikus, de voltak felelős lépései is. Ezeket azonban mind az ellenzék javasolta, így például a tömegrendezvények felfüggesztését, az ingyenes internetet, az egészségügyi béremelést vagy az antigéngyorstesztek bevetését. Azt kérik, az alapjövedelemre vonatkozó javaslatukat is fogadja meg a kormány, mert a családok már felélték a tartalékaikat, és egyre többeknek okoz gondot a megélhetés.

Orbán válaszul közölte: az alapjövedelem arról szól, hogy vannak, akik dolgoznak, tőlük vegyük el a pénzt és adják oda azoknak, akik nem dolgoznak, és nem is akarnak. Hát én ilyet nem fogok támogatni – jelentette ki.

Tordai továbbra is azt kérte, hogy fontolják meg az alapjövedelem bevezetését a súlyos társadalmi és gazdasági válságban. A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar társadalom- és gazdaságfilozófia azon alapul, hogy megpróbálnak mindenkinek munkát adni, hogy a közösség teljes jogú tagjának érezhesse magát. Az alapjövedelem viszont a segélyalapú társadalom beköszöntét hozná el, ami korábban már tönkretette Magyarországot.

Dúró Dóra (független) az ország uniós csatlakozásáról vont mérleget. Szerinte az unió birodalmi törekvései egyre erősebbek, miközben az árak lényegében kiegyenlítődtek, a bérek nem, és a multicégeken keresztül több profit megy ki Magyarországról Nyugatra, mint amennyi uniós támogatás érkezik az országba. Hozzátette: az EU 2006-ban nem aggódott a jogállamiságért, most viszont az országra akarja kényszeríteni a tömeges migrációt és az LMBTQ-lobbi követeléseit is. Közölte, az unión kívül is van élet, és annak megszűnése után is lesz, Magyarországnak készen kell állnia erre.

Orbán az EU értelmét a társult nemzetek megmaradásában látta. Úgy fogalmazott, az uniónak is csak addig van értelme, amíg a tagállamok nemzeti megmaradását elősegíti.

Szerinte Magyarországnak uniós tagnak kell lennie, meg kell vívnia a belső csatákat, hogy az EU olyan közösség legyen, amelyben a magyarok tudják élni a saját életüket, ahogy az történelmükből, a hagyományaikból, a felfogásukból, a szívükből, a filozófiájukból következik. Jó helyen vagyunk az Európai Unióban – összegzett.

Dúró reagálásában azt kérdezte, lehetővé teszik-e azt, amit most tilt az alaptörvény, hogy Magyarország ismételten népszavazáson dönthessen a tagságáról. Orbán viszonválaszában közölte: azt támogatja, hogy a uniós kérdésekről a parlament döntsön.

A Jobbikból Stummer János is kérdezte Orbánt, azt tudakolta, ki fogja a politikai felelősséget vállalni azért, hogy a kormány egészségügyi és a gazdasági válságkezelés csődöt mondott. Szerinte a felelősséget a miniszterelnöknek kellene vállalnia.

Orbán közölte, örömmel áll mindenki rendelkezésére, amikor a koronavírus elleni vakcina segítségével a járványt megállították és a vírust elpusztították, akkor mérleget lehet vonni, hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarország hogyan teljesített. Kitért arra, 2019-ben 41 282 orvos dolgozott az országban, ez 2010-hez képest hétezerrel több. Szólt az ápolók 72 százalékos béremeléséről és a 100 százalékhoz közeli orvosbéremelésről is. Igenis védekeztek, igenis felkészültek, erőforrásokat mozgósítottak, és le is győzik a vírust, noha jól láthatóan nem mindenki szurkol az embereknek – hangoztatta.

Stummer kifogásolta azt is, hogy a kormányfő azt ígérte, mindenkit meggyógyítanak, majd azt kérte, néma felállással emlékezzen a parlament a vírus miatt elhunytakra. Orbán elmondta: ma is tartja, mindenkit meg fognak gyógyítani, aki emberi számítás szerint meggyógyítható. A menthetetlen betegek meggyógyítására értelemszerűen senki sem vállalkozhat.

Hozzátette, hogy a magyar statisztikákban nemcsak a koronavírus-fertőzésben meghaltak szerepelnek, hanem azok is, akik elkapták a vírust, de haláluk közvetlen oka nem a koronavírus volt.

Az MSZP-s Varga László arról kérdezte Orbánt, miért vesznek el újabb forrásokat az önkormányzatoktól. Felidézte: az elmúlt hónapokban elvették a gépjárműadó helyben maradó részét, valamint a helyi közösségi közlekedés állami támogatását. Összesítése szerint a járvány kezelése miatti bevételkiesés és a kormány elvonásai csak Miskolcot 2 milliárd forinttal érintik. A vízszolgáltatásban tevékenykedő cégeket sújtó közműadó átrendezését is szóvá tette, ami Miskolc esetében 300 milliós terhet jelentene. Azt javasolta, hogy vonja vissza a kormány ezt a kezdeményezést, és álljanak el a helyi iparűzési adóbevétel további csökkentését célzó indítványuktól is.

Orbán úgy reagált: azt a vitát nem most kell megvívniuk, ami pártjaik gazdaságfilozófiai nézeteinek különbözőségébe van kódolva. „Mi az adócsökkentés pártja vagyunk, szerintünk az a jó, hogy ha minél több adót csökkentünk, az MSZP az adóemelés pártja, azt gondolják, az a jó, ha minél több pénzt lehet újraosztani, az önök felfogása szerint igazságosan” – fogalmazott. Kiemelte: ahhoz, hogy munka legyen, minél több jövedelmet kell az embereknél, és a vállalkozóknál hagyni.

A konkrét felvetésekre azt mondta, nincs tudomása arról, hogy Miskolcon bármilyen beruházást veszély fenyegetne, és az elmúlt tíz évben a város rengeteget fejlődött. Nem csupán az adósságát vállalták át, hanem számos fejlesztési forrást adtak és most is folyamatban vannak fejlesztések. A miskolciak minden fejlesztési forrást meg fognak kapni a következő időszakban is – biztosította az ellenzéki képviselőt.

Varga szerint a városüzemeltetés színvonalát igenis veszélyeztetik az általa felvázolt elvonások. Ismét szóvá tette a víziközmű-adót, és azt, hogy a helyi iparűzési adót ellentételezés nélkül tervezik elvonni, ami szerinte az önkormányzatokat tönkre teheti. Orbán azt mondta: a közműadó megváltoztatására azért nincs mód, mert a mögötte húzódó igazságérzetből fakadó megfontolás változatlan.

Azt szeretnék elérni, hogy Magyarországon egy liter víz, bárhol is él valaki, ugyanannyiba kerüljön. A nagyvárosiak persze úgy érzik, ez nem igazságos, mert ott olcsóbb megszervezni a vízellátást, de azt kérte, azt is vegyék figyelembe, hogy máshol is élnek emberek.

Van néhány szolgáltatás, ilyen a víz, a gáz, az áram, a szemétszállítási szolgáltatás, ahol el kellene érni, hogy minden magyar ember egy egységnyi fogasztásért, bárhol lakik is, azonos összeget fizessen. Nem pénzt akarnak elvenni az önkormányzatoktól, hanem egy ilyen Magyarországot szeretnének – mutatott rá. Megjegyezte: a baloldali kormányok idején jelentős forrásokat vontak el az önkormányzatoktól, a jelenlegi kormány ezzel szemben 1400 milliárd forintnyi adósságot vállalt át.