Az olvasóink közel háromnegyede úgy gondolja, hibázik a kormány és az operatív törzs, amikor az egyéni felelősségre helyezi a hangsúlyt a járvány elleni védekezésben. A hvg.hu újabb koronavírus-nagytesztjéből azt is megtudtuk, hogy az elsöprő többség szerint jó dolog a home office, és szinte senki nem érti, miért szabad meccsre járni. Abban már nincs ekkora egyetértés, hogy kellene-e szigorítani a maszkviselés szabályain.
Miközben egyre több halálos áldozata van a koronavírus-járványnak Magyarországon, a kormány még csak ígéri, hogy a kedd-szerdai ülésén újabb járványügyi szigorításról dönt, az operatív törzs pedig arról beszél, hogy az egyéni felelősség kérdése a sikeres védekezés. Úgy tűnik, az olvasóink nem elégedettek azzal, ami eddig történt – ez derül ki legalábbis abból a több, mint 12 ezer válaszból, amit nem reprezentatív kérdőívünkre kaptunk.
Amikor azt kérdeztük, egyetértenek-e az olvasóink azzal, hogy az egyéni felelősség kérdése a hatékony védekezés, a válasz egyértelmű volt: 73 százalék szerint nem lehet az egyénre tolni az állam felelősségét.
Azt most már a legtöbben a saját környezetükben is látják, hogy baj van. 65 százalék mondta azt, hogy az ismerősei között vagy a munkahelyén már volt olyan, aki elkapta a koronavírust, további 15 százaléknak pedig a családjában vagy közvetlen környezetében is megjelent a vírus. Szinte pont ugyanennyien voltak, akik nem tudnak a környezetükben fertőzöttről, 4 százalék pedig azt mondta, hogy ő maga is megfertőződött már.
Amikor azt kérdeztük, hogy mennyire érzik az olvasók saját magukra és családjukra fenyegetőnek a járványt, 45 százalék válaszolta azt, hogy csak a vakszerencse segíthet, és majdnem ugyanennyien, 42 százaléknyian azt, hogy abban bíznak, ha korlátozásokon túl is igyekeznek mindent megtenni, akkor talán elkerülhető. Azt, hogy a most érvényes szabályoknak eleget tenni elég a védekezésre, csupán 5 százalék gondolja. Augusztusban még egészen más volt a helyzet: az akkori kérdőívünkben 30 százalék azt mondta, eddig sem volt akkora probléma a koronavírus, mint amekkora felhajtást kerítettek neki, azóta ezt sokan újragondolták.
A legnagyobb egyetértés abban a kérdésben volt, hogy megfelelő eszköz-e a védekezésre az otthoni munkavégzés. Közel 91 százalék választotta azt az opciót, hogy ha ugyanolyan hatékonyan végezhető a munka, akkor igen.
Majdnem ugyanennyire nagy volt az egység abban, hogy mi a teendő a sporteseményekkel: 88,6 százalék szerint nem indokolt a kivételezés, oda sem volna szabad nézőket beengedni. 10 százalék mondta azt, hogy lehessenek nézők, de figyeljenek oda a távolságtartásra, másfél százaléknyian érzik csak úgy, hogy nem indokolt semmilyen korlátozás.
Ami az egyéb rendezvényeket illeti: 3 százalék sincs, aki egyetértene a mostani 500 fős létszámkorláttal. 62 százalék azt mondta, hogy 25 főben maximalizálná a létszámot, de egy nagyobb csoport, 35 százalék úgy gondolja, hogy nem a létszám a fontos, hanem az, hogy legyen távolságtartás. Ez azért jelentős változás ahhoz képest, hogy a korábbi felmérésünkben a válaszadók nagyjából negyede mondta azt, hogy a szórakozóhelyeket nem lenne szabad kinyitni.
Ha egy iskolai osztályban találnak egy fertőzöttet, 46 százalék szerint le kellene tesztelni a teljes iskolát. 30 százalék ennél is tovább megy, bezárná két hétre az iskolát, míg 24 százalék szerint elég lenne az osztályt és a tanáraikat tesztelni. Ez is változást mutat, az augusztusi, még az iskolakezdés és a második hullám előtt készített kérdőívünkhöz képest többen pártolják a bezárást, és a teljes körű tesztelést.
Azt 55 százalék szeretné, hogy Szlovákiához hasonlóan Magyarország teljes lakosságát is leteszteljék. 12 százalék ennek semmi értelmét nem látja, a válaszadók maradék egyharmada pedig arra a köztes álláspontra helyezkedett: elég lenne, ha bővítenék a napi PCR-tesztkapacitást.
A legkevésbé abban értenek egyet egymással az olvasóink, hogy indokolt lenne-e újra bevezetni kijárási korlátozásokat. 43,7 százalék szerint minél hamarabb, annál jobb, 41,6 százalék pedig az egyes területek fertőzöttsége alapján döntene. 14,6 százalék mondta azt, hogy nincs értelme a tavaszihoz hasonló szigornak. Ez óriási változás augusztushoz képest, amikor 39 százalék szerint nem lett volna értelme a korlátozásnak, és csak 18 százalék választotta a "minél hamarabb, annál jobb" opciót.
Bizonyos területek lezárásával azonban a döntő többség egyetért. 64 százalék akár egy teljes város lezárását is elképzelhetőnek tartja, 26 százalék csak intézményeket záratna be. Mindössze 9 százalék gondolja úgy, hogy nincs értelme semmilyen lezárásnak.
A maszkviselés mostani szabályait 41 százalék tartja megfelelőnek. 55 százalék tovább szigorítana, az utcán is kötelezővé tenné a maszkot, míg 4 százalék nem látja értelmét a kötelező maszkviselésnek. Azaz egyre nagyobb szigort akarnak: szeptemberben még csak 39 százalék szeretett volna további szigorítást, és 9 százalék azt mondta, hogy nincs értelme maszkot hordani.
Abban nagy a vita, mi a teendő a belföldi turizmussal. 48 százalék szerint a vendégek és a személyzet szigorúbb ellenőrzése a megoldás, 43 százalék az egyes területek fertőzöttségétől tenné függővé, milyen további lépések jöjjenek. 9 százalék azonban egyáltalán nem látja értelmét a turisztikai szabályok szigorításának – a nyári kérdőívünkben ők még 24 százaléknyian voltak.
A kórházakba és orvosi rendelőkbe érkezők számára 60 százalék tenné kötelezővé a koronavírustesztet, csupán 12 százalék gondolja úgy, hogy a lázmérés, maszkviselés és távolságtartás együtt elég. 28 százalék pedig odáig megy el, hogy szerintük meg kellene fontolni a nem életmentő beavatkozások elhalasztását.
Ha pedig elérhetővé válna a Covid elleni vakcina, a válaszadók 27 százaléka azonnal beadatná magának és a családjának. 60 százalék kivárná, hogy kiderülnek-e mellékhatások, 10 százalék semmiképp nem oltatná magát ez ellen, 3 százalék pedig csak akkor, ha az állam fizeti. Az augusztusihoz képest ez is változást mutat: akkor még 16 százalék érezte úgy, hogy nincs értelme az oltásnak, és csak 22 százalék ment volna azonnal oltatni.
