Az orvostanhallgatók 40 százaléka nem lépne be a szakképzésbe az új, egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény elfogadása után, igaz, sokakat bírna maradásra, ha a hálapénzt kivezetnék, és megvalósulna az ígért béremelés – derül ki a Magyar Orvosok Szakszervezetének nem reprezentatív felméréséből. Ebben a négy hazai orvostudományi egyetem 903, ötöd- és hatodéves orvostanhallgatója mondott véleményt. A készítők szerint ez azt jelenti, hogy majdnem minden második érintett hallgató válaszolt, hiszen évfolyamonként összesen nagyjából ezer fiatal tanul orvosnak.

A kutatás első kérdése arra vonatkozott, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény kihirdetése és elfogadása előtt milyen pályára készültek a hallgatók (a kérdésekre több válasz is megjelölhető volt, az egyes százalékértékek azt jelzik, hogy egy adott kérdést a válaszadók hány százaléka választotta). A válaszadók 91 százaléka azt jelölte meg, hogy a szakképzésben képzelte el a jövőjét, azaz azt tervezte, hogy hatod év végén, a sikeres államvizsga és diplomavédés után rezidensnek jelentkezik, és megkezdi a felkészülést a szakvizsgára. 20,4 százalék számára volt opció a külföldi munkavállalás, a nappali PhD-képzést 11,8 százaléka jelölte meg, míg a vállalkozói forma 11,2 százalék számára volt vonzó, Mindössze 3,8 százalék gondolkozott el azon, hogy elhagyja a pályát.

A törvény kihirdetése után a válaszadóknak már csak az 54,7 százaléka jelölte meg a szakképzés lehetőségét, viszont

több mint kétszer annyian gondolkoztak a külföldi munkavállalásban, mint a törvény kihirdetése előtt: a hallgatók 47,9 százalék jelölte meg ezt célként a jogszabály elfogadása után.

Csökkent 3 százalékponttal a nappali PhD-képzés iránt érdeklődők aránya is, míg a pályaelhagyást fontolgatóké 13,2 százalékra emelkedett.

Arról is kérdezték a hallgatókat, hogy a jogállásról szóló törvénnyel és elfogadásával kapcsolatban mely pontokat érzik a leginkább aggályosnak. Itt egy listából választhattak a válaszadók, szintén több opció is megjelölhető volt.

A felsoroltak közül a fiatalok leginkább a vezénylés szóló részt (867 fő, 96 százalék), a másodállások korlátozását (733 fő, 82 százalék) és az érdekképviseleti szervekkel történő egyeztetés hiányát (620 fő, 69 százalék) jelölték meg aggasztónak. A közalkalmazotti státusz megszűnését és az előmeneteli szabályok kidolgozatlanságát majdnem minden második hallgató aggályosnak találja. A válaszadóknak mindössze 1,4 százaléka válaszolta azt, hogy nincs semmilyen aggálya az új törvénnyel kapcsolatban.

"Aljasnak érzem, hogy egy ilyen törvényt áttoltak" - Tóth Judit, az orvosszakszervezet alelnöke a HVG Teraszon

Aki egészségügyi pályára lépett, nem egy félkatonai rendszerbe készült, amibe belefér a vezényelhetőség - állítja az orvosszakszervezet alelnöke. Tóth Judit szerint komoly gond, hogy egyeztetés nélkül fogadtak el egy olyan szabályozást, ami több százezer egészségügyi dolgozó és több millió ember életét érinti.

Kérdezték a készítők azt is, hogy a hálapénz kivezetése és a béremelés megvalósulása hogyan befolyásolná a hallgatók pályán maradását. A beérkezett válaszok szerint abban az esetben, ha mindkettő megvalósulna, a kitöltők 90 százaléka itthon állna munkába. Ha azonban semmilyen változás nem történne az állami egészségügyben, mindössze 21 százalék gondolja úgy, hogy jó eséllyel a hazai egészségügyben dolgozna, 52 százalék pedig nagy valószínűséggel más lehetőség után nézne.

A Magyar Orvosok Szakszervezete a közleményben emlékeztetett, hogy a jelenlegi hallgatók közül szinte mindenkinek van „röghöz kötési” hallgatói szerződése, aminek értelmében vissza kell fizetniük az egyetemi képzés díját, ha nem dolgoznak az állami egészségügyben. Látható, hogy sokakat ez sem tántorít el attól, hogy akár a külföldi munkavállalásban gondolkozzanak.

A kormány egészségügyi reformja: a beteg kipihentebb orvossal fog találkozni, csak győzze kivárni

Nem egy-két nap eredménye lehet az orvosi béremelést is tartalmazó törvénytervezet, amelyet hétfőn nyújtott be az Országgyűlésnek a kormány. Az állami és a magánegészségügyet szétválasztó új rendszerben mégis rengeteg a kérdőjel és a vitatott pont, olyannyira, hogy még a Magyar Orvosi Kamara első reakciója is a tiltakozás volt.

Az Országgyűlés október 6-án fogadta el a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. E szerint a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet majd dolgozni. A törvény egy történelmi jelentőségűnek mondott orvosi béremelésen túl tartalmazza például azt, hogy egy orvos ugyanazon betegség miatt nem láthatja el ugyanazt a beteget az állami és a magánellátásban, büntethetővé teszi a hálapénz elfogadását és adását is, és szigorúan korlátozza a másodállás vállalását. A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint a törvénnyel csapdába csalták az orvosokat.