Novembertől 20 százalékkal, 2022-től pedig további 30 százalékkal emeli a kormány az ápolók bérét – derült ki a csütörtöki kormányinfón.
2020 november elsejével 20 százalékkal, 2022 január 1-vel további 30 százalékkal emelik az ápolók bérét – közölte a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szerinte az elmúlt évekkel együtt ez összesen 72 százalékos emelés lesz.
A miniszter beszélt az orvosok béremeléséről is, szerinte ez január elsejétől 125 százalékos lesz az orvosi bértáblából kiindulva. Egy rezidensnek 613 ezer forint bruttó jövedelmet kap majd, egy 40 éves szolgálati viszonnyal rendelkező orvosnál pedig több mint 1,7 millió forint lesz a bruttó alapbér.
Gulyás Gergely szerint az orvosi bértábla szerinti legmagasabb bér 20 százalékos eltéréssel ügyeleti díj nélkül akár 2 millió 800 ezer forint is lehet
– mondta, majd megerősítette, hogy január 1-ig új szabályozást fogadnak el a háziorvosok esetében is. A részletszabályokon még dolgoznak, de szerinte
A bértáblában szereplő bérnél ők sem nem fognak rosszabb bért kapni.
Az orvosok magánpraxisának összeférhetetlenségével kapcsolatban azt mondta, hogy a törvény valóban korlátozza annak lehetőségét, de nem szeretnék mindenáron tiltani.
Olyan rendeleti szabályozást szeretnénk kialakítani, ami erre az észszerűség keretein belül lehetőséget ad.
A javaslatot érő vitás kérdésekről azt mondta, hogy ezek normális esetben lényegtelenek, csak a járvány miatt fontos a kirendelés és az átvezénylés kérdése. A rendeletben szabályozzák majd ezt is, és a kórházi munkavállaláson túli munkavállalás kérdését is, ezeket a szabályokat legkésőbb novemberben meghozzák.
Beszélt a járványhelyzetről is, azt mondta, hogy a vírus második hulláma felfutó ágban van, Magyarország a jobban védekező országok közé tartozik. Az elhunytak számát nézve például az egymillió főre eső elhunytak száma Spanyolországban 700, Franciaországban 483, az USA-ban 651, sorolja, ehhez képest a magyar adat 90, ami a térség átlagának felel meg: hasonlóan állnak a csehek és az osztrákok is. Kéri, hogy mindenki tartsa be a járványügyi szabályokat. Magyarországon jelenleg 36 kijelölt járványkórház van az országban – mondta még.
Beszélt a hitelmoratórium meghosszabbításáról, az erről szóló javaslatot szerinte a jövő héten nyújtja be a kormány a parlament elé. A cél, hogy a nyugdíjasok, a gyereket nevelők és a közfoglalkoztatottak január elseje után se legyenek kötelezettek a törlesztőrészletek fizetésére. A cégek esetében pedig azoknál teszik ezt lehetővé, amiknél idén 25 százalék felett csökkent az árbevétel. Ezután a koronavírusról szóló nemzeti konzultáció részletes eredményeit ismertette.
Az ötszázalékos áfáról szóló szabályokról az Országgyűlés tárgyal majd, ezek szerinte január elsejével fognak hatályba lépni – válaszolta egy kérdésre.
Az orvosok vezényléséről azt mondta még kérdésekre válaszolva, hogy a kormány törvényrendeletben szabályozza majd, erről pedig egyeztetnek majd a kamarával, és megerősítette azt is, hogy "békeidőben" kivételes esetben alkalmazzák csak. Példaként azt hozta, hogy ha valahol történik egy nagy vonat- vagy buszbaleset, akkor alkalmaznák, illetve természetesen a járványhelyzet idején. A rendeletben is jelezni fogják, hogy csak rendkívüli esetben fogják alkalmazni a vezénylést – mondta.
A háziorvosok béremeléséről azt mondta, értelmetlen egységes béremelésről beszélni, de
azt tudjuk rögzíteni, hogy ha valakinek egy bizonyos összeget nem éri el a fizetése, akkor az állam ezt is kipótolja.
A baloldali válságkezelés mindig adóemeléssel jár – mondta a főváros által felvetett félszázalékos újraindítási adóról. Arra, hogy ezt támogatnák, azt mondta, náluk nem lesz többsége az adóemelésnek. Szerinte a főváros egymilliárdot spórolhatna a sok alpolgármester és tanácsadó bérén.
Az uniós pénzelosztáról azt mondta, hogy azt mindenhol az állam osztja el, az önkormányzatok közvetlen pályázatait támogatják.
A lex-CEU-ról azt mondta, hogy az azzal kapcsolatos ítéletet vizsgálják, és eleget fognak annak tenni. Azt is mondta, hogy lehet, hogy párbeszédet kezdeményeznek az ítélet pontosítására. A Soros György által felvetett Magyarország elleni uniós próbaperről pedig azt mondta, hogy ez az európai jogban nem értelmezhető.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemmel kapcsolatban azt mondta, hogy valóban kötelező utalni a béreket, de kötelező bejárni is. Szerinte az iskola nem áll messze a szórakoztatóipartól, a hallgatók ezt előrehozták, és jól művelik diploma nélkül is. Egy másik kérdésre tragikomédiának nevezte az egyetemen zajló tiltakozásokat.
Áder János államfő esetleges utódjáról azt mondta, hogy 2022. január 1-ig nem lesz erről szó. A felmerülő jelöltekkel kapcsolatban azt mondta, hogy mindig kerülnek elő új nevek.
A szerencsi időközi választás esélyeit jónak tartja a kormánypárt szempontjából, reménykedik abban, hogy a kormánypárti jelölt, Koncz Zsófia fog nyerni.
A Radetzky-laktanya felújításával kapcsolatban a Magyar Hírlapnak azt mondta, hogy ő adta meg a településkép-védelmi engedélyt, miután 3-4-szer is kérték a tervek módosítását, ez a szerinte 30-40 milliárdos összeg a főváros javára fog válni.
Miért nyújtották be sietősen az egészségügyi törvényt? – kérdezte az RTL Klub. Szerinte a törvény tartalmával kapcsolatban teljes volt a konszenzus, a cél az volt, hogy az orvosok mielőbb lássák, hogy munkájukat ellentételezik. A vírustagadók ügyében szerinte fennállhat a közveszéllyel fenyegetés tényállása, de erről a rendőrség és az ügyészség dönt.
Az Európai Parlament szigorúbb jogállamisági követelményeket szeretne a költségvetéshez kapcsolni, ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ez a vita nem jogállamisági vita, hanem a jobboldali kormányok politikai zsarolásának a lehetőségét akarják megteremteni. Szerinte a pénzek tiszta felhasználásában ők is partnerek.
A kaszinók nyitvatartásának korlátozásáról azt mondta, hogy 11-kor be kell zárniuk, még a héten hatályba lép a szabályozás.
A kedvezményes lakásáfa a kiadott építési engedélyekre vonatkozik majd – mondta még.
Witzmann Mihály ügyéről azt mondta, hozzátartozói összesen 4,5 milliót nyertek, szerinte a két hozzátartozó valójában akkor is nyert volna, ha nem a képviselő hozzátartozói, ez ügy csak a látszat miatt látványos.
A másodosztályban focizó Dzsudzsák Balázs estében indokolt-e a diplomata-útlevél fenntartása – kérdezte a Népszava. Erre azt mondta Gulyás Gergely, hogy az ügyben nem az zavarja a legjobban, hogy egy több mint 100-szoros válogatott diplomata-útlevéllel rendelkezik.
A rozsdaövezeti szabályozás részleteire még pár hetet várni kell – derült ki egy másik kérdés nyomán.
A kötelező oltást nem támogatja, de az ingyenest igen, mondta a miniszter a majdani koronavírus elleni védőoltásról.
A nyugdíjprémiumra kérdezett rá az Mfor.hu, amire Gulyás Gergely azzal válaszolt, hogy ezt a gazdaságvédelmi alapba tették. A nyugdíjasok szakszervezetek által felvetett gyorssegélyére pedig azt mondta, hogy ezt célozzák a 13. havi nyugdíj visszaépítésével. 2021 első negyedévében például meg fogják kapni a nyugdíjuk első negyedét, idén pedig nyugdíjkiegészítés lesz, de ennek mértékét még nem tudta megmondani.
A kérdések között előkerült a Meseország mindenkié című könyv, amit a Pesti Srácok szerint több budapesti kerületben is bevezetnek az óvodai oktatásban. Gulyás Gergelynek ez alkalmat adott arra, hogy homoszexuális-propagandának nevezze ezt a gyakorlatot, szerinte meg kellene vizsgálni, hogy nem valósul-e meg a kiskorú veszélyeztetésének tényállása.
Előrehaladott tárgyalások zajlanak arról, hogy gyorsteszteket alkalmazzanak a magyar egészségügyben a koronavírus-fertőzések szűrésére, néhány héten belül lesz előrelépés az ügyben – mondta a miniszter a Magyar Hang kérdésére. Mit értenek homoszexuális-propagandának – kérdezte a lap, "El kell olvasni a mesekönyvet, és azt". Egy határ van, ami elfogadhatatlan, a gyerekek irányában nem megengedhető a homoszexuális-propaganda.
A Magyar Orvosi Kamarával a háziorvosokat érintő szabályokról is szeretnének egyeztetni – mondta a Telex kérdésére. A kirendelés elrendelésére miért volt szükség, ha a katasztrófavédelmi törvényben is benne van – így a következő kérdés. Gulyás Gergely szerint azonban az utóbbi jogszabály csak rendkívüli jogrend esetén érvényes. Abban viszont biztos, hogy az átrendelés nem jelenti majd, hogy valakit több száz kilométeres távolságba helyezzenek át.
Donald Trump elnök újraválasztása azért lenne jó Magyarország számára, mert eddig is Közép-Európára helyezte a hangsúlyt – derült ki egy újabb kérdésre, szerinte a republikánusok esetében nincs meg az a gyarmatosításra való hajlam, mint a demokratáknál.
Mi a véleménye, hogy a Kúria elnöke egy bíróként soha nem dolgozó jogász lesz? – kérdezték még. Erre azt válaszolta, hogy az ítélkezési tevékenység előnyös az Kúria elnökének esetében, de az új elnök Alkotmánybíróság tagjaként végzett ítélkezési tevékenységet, szerinte Varga Zs. Andrásnál kevés alkalmasabb ember lenne elnöknek.
A várólisták kérdését vetette fel az Azonnali.hu. Erre több javaslat van, de döntés még nincsen – mondta a miniszter. Szerinte a magyar egészségügyben fele-harmadannyi időt kell csak várni, mint a nyugat-európai országok esetében.
A szülészet-nőgyógyászat területét külön szabályozzák majd, saját véleménye szerint indokolt az, főleg egy várandós nőnél, hogy megmondhassa, kinél szeretne szülni. A háziorvosok esetében biztos fenntartják majd a szabad orvosválasztást.