Az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el a törvényt.
Az orvosok jelentős mértékű, jövőre induló, többlépcsős béremeléséről döntött kedden az Országgyűlés. A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadta el a parlament.
A jogszabály létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet dolgozni.
A béremelés 2021. január 1-jén kezdődik és 2023-ig tart, érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi végzettséggel egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslat, amelyet hétfőn nyújtott be a parlamentnek Kásler Miklós, alapjaiban rendezheti át az ellátást. Orbán Viktor miniszterelnök és a Magyar Orvosi Kamara vezetésének szombati találkozója után a fókusz a „történelmi jelentőségű” orvosi béremelésen volt, a törvényjavaslat azonban ennél sokkal többről szól. A törvény például büntethetővé tette a hálapénz elfogadását és adását is, de komoly változásokat hoz több ponton is.
A kormány egészségügyi reformja: a beteg kipihentebb orvossal fog találkozni, csak győzze kivárni
Nem egy-két nap eredménye lehet az orvosi béremelést is tartalmazó törvénytervezet, amelyet hétfőn nyújtott be az Országgyűlésnek a kormány. Az állami és a magánegészségügyet szétválasztó új rendszerben mégis rengeteg a kérdőjel és a vitatott pont, olyannyira, hogy még a Magyar Orvosi Kamara első reakciója is a tiltakozás volt.