Nem egy-két nap eredménye lehet az orvosi béremelést is tartalmazó törvénytervezet, amelyet hétfőn nyújtott be az Országgyűlésnek a kormány. Az állami és a magánegészségügyet szétválasztó új rendszerben mégis rengeteg a kérdőjel és a vitatott pont, olyannyira, hogy még a Magyar Orvosi Kamara első reakciója is a tiltakozás volt. Egészségügyi szakértők elemezték a hvg.hu-nak, hogyan alakulhat át az ellátás a törvény nyomán.
Alapjaiban írja újra az egészségügyi ellátást az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslat, amelyet hétfőn nyújtott be a parlamentnek Kásler Miklós. Orbán Viktor miniszterelnök és a Magyar Orvosi Kamara vezetésének szombati találkozója után a fókusz a "történelmi jelentőségű" orvosi béremelésen volt, a törvényjavaslat azonban ennél sokkal többről szól. Látszik, hogy nem egy sebtében összerakott, a koronavírus-járvány terheinek elviselését könnyebbé tevő elképzelésről van szó, ennek előkészítésén régóta dolgozhattak.
Bár a jogszabálytervezetet több szakértő is még csak most értelmezi jogászokkal, vannak benne egészen egyértelmű pontok. Például, hogy megszűnik a "pingpongozás", vagyis a magán- és állami ellátás közti átjárás. A törvényjavaslat kimondja, egy orvos ugyanazon betegség miatt nem láthatja el ugyanazt a beteget az állami és a magánellátásban. Lesznek kivételek, amit majd egy kormányrendelet részletez, de a sürgősségi ellátást és a szülész-nőgyógyászati ellátást már a törvényjavaslat indoklása is nevesíti a példák között.
Az általános gyakorlat viszont az lesz, hogy a magánrendelőben elvégzett vizsgálat után az orvos nem mondhatja a páciensnek, hogy menjen be hozzá másnap a kórházba, kiír neki nagylabort, CT-t, vagy esetleg majd ott megműti – magyarázta a hvg.hu-nak egy névtelenséget kérő egészségügyi szakértő. Ugyanígy, az állami kórházban műtött betegét sem rendelheti be magánrendelésre kontrollra.
Utóbbira is számtalan példát hallani, egy olvasónkkal egy beavatkozás után például közölte az orvos, a kórházba két hét múlva tudja kontrollon fogadni, a magánrendelésén viszont már másnap délután 3-kor van hely.
A trükközés megszüntetésével a várólisták ugyan nem rövidülnek – hiszen orvosból nem lesz több –, de tény, hogy mindenki azonos esélyekkel indul. Ugyan felvetődött, hogy a rendszer kijátszható azzal, hogy a magánorvos majd a kollégájához küldi az állami kórházba a betegét, a szakértő szerint ez a trükközés felgöngyölíthető a beteg és az orvosok oldaláról is.
Júniustól ugyanis összértek a betegek adatai a "felhőben", vagyis az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT), a magán- és állami ellátások is szerepelnek a beteg neve (illetve tajszáma) mellett, de tudható az is, melyik orvos látta el. Az egyik trükköző orvost azért lehet "elkapni", mert egy betegség diagnosztizálása után nem vitte tovább a páciens kezelését (utóbbiért akár be is perelheti a beteg), a fogadó orvosnál pedig gyanút kelthet az előzmények nélkül felbukkanó, majd laborvizsgálatra küldött beteg – magyarázza a szakértő.
Éppen a júniustól érvényes változásból sejteni, hogy az új rendszeren régóta dolgozott a kormány.
| Orbán Viktor 2014-es jelszava is ez volt már |
„Az egészség nem üzlet!” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök 2014-ben, a bajai kórház avatásakor. Akkor azt is mondta még, hogy a korábbi szocialista-liberális kormányzat privatizálni akarta az egészségügyi ellátást, amit a Fidesz sikeresen megakadályozott. A szociális népszavazást, amely a 300 forintos vizitdíjról szólt, 2008-ban tartották. Orbán akkoriban úgy érvelt, hogy az egészségügyben nem reformra, hanem több pénzre van szükség. Tíz évvel később, 2018 szeptemberében, a kötcsei pikniken a miniszterelnök már úgy fogalmazott, hogy változtatásra van szükség az egészségügyben, „első lépés az állami és magántulajdon szétválasztása lesz”. Korábban, 2018 májusában Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter is arról beszélt bizottsági meghallgatásán, hogy napirenden van a magán- és az állami egészségügyi ellátási viszony kezelése. Kötcsén a miniszterelnök új korszakot ígért az egészségügyben. Kijelentette: „nem az a baj, hogy a magánegészségügy fejlődik, hanem az, hogy a magánegészségügy benn van az intézetekben, és nincs leválasztva a közfinanszírozott ellátásokról”. Vagyis a gond az, hogy a magánpraxisokkal rendelkező orvosok állami kórházakban, rendelőkben állami infrastruktúrát használnak. Orbán Viktor kötcsei beszéde után nem sokkal Kásler Miklós hozzá is látott a változtatásokhoz az egészségügyben, hogy szétválassza a köz- és a magánszolgáltatásokat. 2018 októberében a Magyar Hírlapnak adott interjújában a miniszter úgy fogalmazott, nem több szintű, hanem egységes állami ellátási rendszerben gondolkodnak, „ahol a közegészségügy keretein belül mindenki számára számára biztosított minden típusú ellátás díjmentesen. Ezért a kormány nem szűkíteni, hanem bővíteni akarja az ingyenesen elérhető ellátások körét. A fizetős szolgáltatásoknak pedig a magánkórházakban van a helye.” Magyarán: az már 2018 őszén világos volt, hogy a fizetős szolgáltatásokat száműzik a magánkórházakba. |
Az egészségügyi szakértő szerint a jogszabálytervezetből az is következik, hogy az orvos nem tarthat fenn magánpraxist az állami kórházban, rendelőintézetben, amit szintén régóta rendeztek volna. Azt a jogszabály nem tiltja, hogy egy orvos magánpraxist vigyen, mindenesetre az egészségügyi szakértő szerint kiolvasható belőle, hogy annak bejelentési kötelezettsége van, illetve engedély kell hozzá egy "kormány által kijelölt szervtől". Ezt a szervet egyelőre nem nevezték meg a törvényjavaslatban.
Az orvosok állami szférában mozgását is gátolhatják a törvényjavaslat elfogadása esetén: másik helyen csak engedéllyel dolgozhat. A szakértő az egyik legnagyobb hiányszakmát, az aneszteziológust hozta fel példaként: ők gyakran dolgoznak egyszerre két – vagy akár több – helyen, ezt a főfoglalkoztató letilthatja, illetve ha egy orvos többet keres, nem is lesz érdeke annyi túlmunkát vállalnia.
Kérdés, hogy ez milyen problémákat okoz majd az ellátásban, hiszen – ahogy a szakértő fogalmazott – "ettől nem lesz több orvos". Az orvosi kamara úgy véli, a jelentős béremelés elejét veszi az orvoselvándorlásnak, tehát azzal még lehet kalkulálni, hogy több orvos marad itthon, ami csökkentheti a nyomást az állami rendszeren.
Mindenesetre a szakértő szerint a páciens "kipihentebb orvossal fog találkozni, csak többet kell rá várnia".
Van még két fontos passzus a tervezetben, egyrészt az állami intézmények nem tudják majd pluszpénz ígéretével átcsábítani a dolgozókat (egy évig ugyanis nem kereshetnek többet az új helyen), amivel forrásunk szóhasználatával "megszűnik a vándorcirkusz", másrészt legfeljebb két évig bárhova átvezényelhetők az orvosok. A törvényjavaslat létrehoz egy új fogalmat, az "egészségügyi szolgálati jogviszonyt", állami és önkormányzati egészségügyi ellátásban csak így lehet majd dolgozni.
Azt, hogy ma Magyarországon mennyi keres egy orvos, nem tudni. Az Államkincstár ugyanis nem publikálja rendszeresen az erre vonatkozó adatokat. Kerestük az Államkincstárt, hogy megtudjuk, a múlt hónapban mennyi fizetést utalt a kórházakban dolgozó orvosoknak. Amint válasz érkezik, közöljük.
Az ígért, három évre elhúzott béremelés mindenesetre így néz ki:
Fehér foltok
A javaslat azon túl, hogy radikális változtatásokat tartalmaz, néhány ponton a szakértők számára sem világos módon alakítaná át a rendszert. A hvg.hu-nak első olvasás után egy nyugat-magyarországi háziorvos így értékelte:
alapjaiban jó, néhány problémás ponttal, amelyek összességében azért elegek lehetnek ahhoz, hogy nagyon sok pénzért megint balhét vásároljon be a kormány.
A szakember a problémás pontok közé sorolta például, hogy túl sok az előírt adminisztráció, ami nagyon merevvé teszi a működést. Vidéken emellett szerinte gondokat okozhat, ha a magánrendeléses beteg nem kezelhető az állami rendszerben, mert egyszerűen nincsenek egymás mellett mindenütt a párhuzamos kapacitások.
A szakember a fehér foltok közé sorolta azt is, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokból nem derül ki, hogy az esetleges másodállást elméletben engedélyező, egyelőre még meg sem nevezett állami szerv milyen szempontok alapján bírálja el a kérvényeket. Ha nagyon szigorúan veszik az összeférhetetlenséget, az sok helyütt bedöntheti az állami szakellátást, vagy – amennyiben az emelt bérekkel az állami munka fizet jobban – a kisebb magánszolgáltatókat (is). A szakrendelők munkáját sok helyütt mindenesetre már az engedélyezéssel járó adminisztratív procedúra is hónapokra lebéníthatja, hiszen számos intézményben szinte már nincs is főállású szakorvos, mindenki másodállásban rendel. „Ha van egy csepp eszük, akkor mindent aláírnak előre mindenkinek, de ez elég bizonytalan. Én nagyon remélem, hogy sikerül jól megcsinálni, mert egy újabb kudarc megint évtizedekre elvenné egy normális egészségügy lehetőségét” – summázta benyomásait a háziorvos.
Abban mindenképp van logika, hogy ne a magánrendelés legyen a paraszolvencia-legalizációs hely, és ne a kórház legyen a magánklinika ingyenes háttérintézménye, csak hát, ördög a részletekben, ugye, a végrehajtást kell ügyesen csinálni” – tette hozzá.
De ki kap egyáltalán béremelést?
Noha az orvosi kamara célja az volt, hogy az alapellátásban dolgozók – tehát a háziorvosok, fogorvosok – is ugyanazt a bért kapják, ez a törvénytervezetből egyáltalán nem olvasható ki, az érintettek számára sem. A lapunknak nyilatkozó orvoson túl ezt szóvá tette a Magyar Orvosi Kamara is, amelyiknek a bértábla-javaslatát vette át a kormány – ám a törvényjavaslatnak még ezzel a pontjával sem értenek egyet. A Kásler Miklósnak címzett levelében a MOK kiemeli: az probléma, hogy a bértábla csak a szakmában eltöltött éveket veszi alapul, a képzettséget nem, így a szakvizsga nélkül dolgozók is ugyanarra a bérre számíthatnak, mint a szakorvosok.
A kamara is szóvá teszi ugyanakkor azt, hogy a törvény nem terjed ki azokra, akik például vállalkozóként működnek, túl szigorúan korlátozná a másodállást, azt is elvárja a testület, hogy a mostani tervből kimaradt, az alapellátásban dolgozó orvosok számára is hasonló bérrendezés induljon el.
Nem fogadja el az orvosi kamara a bértáblával kapcsolatos tervezetet
Kifogásolják, hogy a törvény nem terjed ki azokra, akik vállalkozóként működnek, valamint az alapítványoknál, kht.-knál és magánszolgáltatóknál dolgozó alkalmazottakra.
Átrendeződik a piac
Nagy kérdés az is, hogy az állami szektorra vonatkozó béremelés, illetve az átjárhatóság tiltása hogyan befolyásolja majd a magánellátást. Arra vonatkozóan sincsenek adatok, hogy hány munkaóra áramolhat át az állami egészségügyből a magánba. Több orvossal beszélve arra jutottunk, hogy napi munkaidejük 70 százalékát teszi ki az állami, 30 százalékát pedig a magánegészségügyben végzett munka.
Egy felmérésből annyit lehet tudni, hogy a magánpraxisok 2017-ben 54 milliárd forintot számláztak, és ebből 37 milliárdot a lakosság fizetett, a többit az állam állta mint megrendelő. 2013 és 2018 között a magánegészségügyi szolgáltatók 10-20 százalék feletti növekedést értek el, az átlagos profitbővülés 15 százalék volt. Legtöbbet fogászatra, szülészetre, nőgyógyászatra költünk magánellátásban.
Az egészségügyi szakértő azt mondja, ha az orvos az állami kórházban is megkeres 800 ezer forintot, nem lesz érdeke annál kevesebbért dolgoznia a magánszférában, tehát azáltal, hogy többet kell majd fizetni egy orvosnak, nőhet az ellátás költsége. (Nem kizárt természetesen az sem, hogy az orvos vált, és egy az egyben átmegy magánellátásba, ha az állami kórház nem engedi neki a pluszmunkát.)
A másik oldalról viszont a páciensi kör megtartása, bővítése érdekében lehet, hogy bizonyos ellátások árát csökkentik. Ez egyelőre megjósolhatatlan, annyi borítékolható, hogy "átrendeződik a piac".
