Az orvosi járványmodellek alapján egyértelmű a szakma álláspontja: a koronavírus-járvány megfékezéséhez gyors és megfontolt intézkedésekre van szükség. Bár szakértők szerint van mód a halálozások elkerülésére és a fertőzésláncok megszakítására, nem létezik egyetlen „járványügyi varázsterv”.
„Ha jelenleg valaki meg tudja mondani, hogy mikor és milyen lesz a járványcsúcs, az inkább jóslás, mint szakértelem” – mondja Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, egyetemi docens. Szerinte amiatt, hogy a második koronavírusjárvány-hullámban a fertőzések nem kisszámú góchoz kötődnek, jóval nehezebb helyzetben vannak a magyar tudósok, mint voltak tavasszal, ezt a bizonytalanságot pedig csak cselekvéssel lehetne enyhíteni.
A reprodukciós ráta
A második járványhullám jellemzésében kiemelkedően gyakran használt reprodukciós ráta bár valóban aggasztó, a kifejezéssel érdemes körültekintően bánni –mondja a szakember. Egy vírus alap reprodukciós száma azt jelöli, hogy egy fertőzött átlagosan hány embert betegít meg, ha nincs érvényben semmilyen védekező intézkedés, és mindenki fogékony a fertőzésre. Ez úgy csökkenhet, ha nő a betegségen átesett (feltételezve, hogy az újrafertőzés nem számottevő), vagy oltás által immunissá vált emberek száma, illetve az egészségügyi korlátozások hatékonyan csökkentik az érintkezéseket.
Ferenci valószínűtlennek tartja, hogy a mostani, 2-2,5 közötti ráta drasztikusan emelkedjen, már csak azért sem, mert már kellően közel van a fent említett alap reprodukciós rátához, és ezzel az értékkel nem lehet sokáig együtt élni, sőt
tavasszal a nagyon rossz helyzetbe került országokban sem volt nagyobb ez az arány, csak túl sok ideig hagyták, hogy ilyen sebességgel is borzasztó károkat okozzon.
Nem csak az idősek védelme a kulcs
A védekezésre a járvány ezen fázisában nincs megfellebezhetetlen "varázsterv", mondja Ferenci Tamás, de bizonyos támpontokhoz fontos lenne igazodni. Az első és legfontosabb az, folytatja, hogy az idősek és a veszélyeztetettek védelméről gondoskodni kell, ám ezzel az a legnagyobb probléma, hogy a társadalom több mint egynegyedét kitevő csoportról beszélünk, és az érintettek teljes leválasztása kivitelezhetetlen.
Bár a szociális otthonok és a kórházak látogatási tilalma, illetve az idősekkel való óvatosabb kapcsolattartás csökkenti az átterjedés veszélyét, Ferenci szerint csak akkor lehet tényleges járványvédelemről beszélni, ha a fiatalok között is meggátolják a fertőzés drámai terjedését. A szakember kiemelte, hogy a tömegrendezvények, és főleg a zárttéri események korlátozása is hatásos tud lenni,
az igazi, eddig kiaknázatlan fegyver viszont a tesztelésben rejlik.
A tesztszám emelése is javítaná a járványkezelést, de legalább ekkora szükség van minőségi változásra is, például arra, hogy minél kevesebb idő teljen el a mintavétel, az eredmény kimutatása és a karanténozási döntés között. Jelen körülmények között ez akár egy hétig is elhúzódhat, és lehet, hogy már nem is fertőz az adott beteg, mire ide jut. A gyorsaság mellett a tudatosabb tesztelés ráadásul lehetőséget kínálna a fertőzésláncok korai megszakítására, mert e pillanatban puszta klinikai funkciója van a vizsgálatoknak – tette hozzá a biostatisztikus szakember.
Ugyancsak érdemi változást lehetne elérni őszinte és transzparens kommunikációval a hivatalos szervek részéről – teszi hozzá Ferenci. Hétköznapi, egyértelmű és könnyen hozzáférhető tájékoztatás révén valamelyest ellensúlyozható lenne a társadalmi fegyelem csökkenése és a nem súlyos, de jelenlévő járványtagadás.
A Magyar Orvosi Kamara hasonlóra utalt pénteken, amikor az aktív kormányzati jelenlétet és a kommunikációs példamutatást szorgalmazta a „katasztrófával fenyegető második hullám” végett, de az Emmi erre azt válaszolta, hogy az elvárt lépéseket rég megtették és a MOK „nyitott kapukat dönget”.
Az elmúlt napokban láthatóvá vált egyfajta szakmai konszenzus, amiről Ferenci is beszélt lapunknak: alapvető az egyetértés abban, hogy intézkedésekre van szükség. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint az augusztusban főként Horvátországból behurcolt, és tömegrendezvényeken rohamszerűen terjedő betegség miatt akár százezer fertőzött lehet az országban és több új járványügyi szabályozásra is szükség lehet. Csilek András infektológus az ATV-ben azt mondta, most van kialakulóban „az igazi járvány” amit csak drasztikus döntésekkel lehetne megfékezni, Falus Ferenc volt tiszti főorvos szerint pedig ha mindössze egy hónapig törekednénk arra, hogy az emberek csak dolgozni járjanak el otthonról, annak jelentős pozitív hatásai lehetnének.
Ferenci Tamás szerint összességében azért fontos minél hamarabb gondolkodni ezeken a lépéseken, mert a rendszernek természetes késleltetése van, a lappangási idő miatt akár két hét is kell, hogy az intézkedéseknek gyakorlati hatásuk legyen. Tavasszal azért volt jó helyzetben Magyarország, mert azelőtt lépett közbe, hogy késő lett volna, nagyon fontos lenne, hogy ezt az előnyünket ne veszítsük el a második hullámra – tette hozzá Ferenci.
Megkerestük az operatív törzset, hogy többek között tervezik-e bevezetni a kötelező zárt téri maszkviselést, korlátozni az éjszakai életet és visszahozni az időseknek fenntartott vásárlási idősávot, de mindössze annyi választ kaptunk, hogy figyelemmel követik a járvány alakulását és közösen hoznak döntéseket a kormánnyal.
Mi történhet, ha maradnak a mostani intézkedések?
Egészségügyi korlátozások hiányában egyelőre nincs gátja a vírus további, tömeges terjedésének. Ezt jól jelzi az is, hogy a szennyvízben végzett koronavírus-örökítőanyag vizsgálatok kedden több helyen is növekedést mutattak, ami 4-10 nappal szokta előrejelezni a tünetes megbetegedések számának emelkedését.
Ferenci Tamás kutatócsoportja az első hullám alatt tízszeresre tette a valós fertőzöttek számát a regisztráltakhoz képest, ez nagyjából be is igazolódott a május eleji országos felmérések során. Szerinte ez a szám a tízet ősszel meg fogja haladni, de azt nem lehet egyelőre megmondani, mennyivel. Merkely Béla mindenesetre azt nyilatkozta, hogy a regisztráltnál akár hússzor többen, százezren is lehetnek a fertőzöttek itthon.
A koronavírus-járvány második hullámában már nem lehet kizárólag egészségügyi szempontokat nézni: a tavaszi védekezés okozta 13,6 százalékos gazdasági visszaesés megkövetel egyfajta arany középút megkeresését, a kormány feltehetőleg pont ezért óvakodik a drasztikus lépésektől, még ha a járványhelyzet meg is követelné őket. A szakértők szerint az idősek megfertőződése lehet a vízválasztó: ameddig őket nem, vagy alig érintik az új fertőzések, a gazdaságnak sem kell leállnia. Ha azonban nem sikerül a leginkább veszélyeztetett csoportokat megvédeni, és az egészségügy is ismét nyomás alá kerül, újra felvetődhet a mindent felülíró döntések meghozatala.
