Kétségek közepette és a bizonytalanságok miatt kissé tanácstalanul vágnak bele a koronavírus-járvány fenyegette új tanévbe az iskolák. Van ugyan minisztériumi protokoll, de a régi, korszerűtlen épületekben működő iskolákban erősen kérdéses a megvalósíthatósága, ráadásul sokak szerint nem is elég konkrét. A bizonytalanságok ellenére azonban többek szerint fontos lenne normálisan elindítani a tanévet, és ha romlik a helyzet, legalább az alsóban elkerülni a teljes leállást.
Az iskolák kissé tanácstalanul és kétségek közepette vágnak bele a kedden induló új tanévbe. Az Emmi által kiadott 70 pontos iránymutatást már a kezdetekben erős kritikák érték, és bár az iskolák megpróbálják a gyakorlatba átültetni a fertőzésveszély csökkentését célzó javaslatokat, sok esetben futnak bele áthidalhatatlannak tűnő akadályokba.
| A legfontosabb minisztériumi ajánlások |
Minden intézményben alapos fertőtlenítő takarításra van szükség naponta többször (a tisztítószert a fenntartó adja), csak egészséges diák és dolgozó mehet az iskolába, az iskolák tegyenek meg mindent, hogy sem az épületben sem azelőtt ne legyen csoportosulás, az osztálytermekben lehetőség szerint lazábban kell elhelyezni a diákokat, az órán maszkot viselni lehet. A közösségi terekben egyszerre csak annyi gyerek legyen, hogy a 1,5 méteres védőtávolságot tarthassák, szükség esetén az osztályoknak külön tereket lehet kijelölni. Ha nem tartható a távolság a közösségi terekben, a felsősöknek és középiskolásoknak javasolt a maszk viselése. Lehetőség szerint az osztályok keverését el kell kerülni, a tárca azt javasolta, a szaktantermek és nyelvi órák kivételével az osztályok egy nap ugyanazt a termet használják. Ha ez nem megy, a váltás között fertőtleníteni kell a termekben (ugyanez igaz a gyakorlati képzésre használt eszközöknél is). A testnevelést a szabadban kell tartani, ha lehet, a szoros testi kontaktust igénylő feladatokat mellőzni kell, vagy állandó edzőpartnert kell kijelölni. Az iskola bejáratánál vírusölő kézfertőtlenítőt kell kitenni, érkezéskor, illetve étkezések előtt mindenki mosson kezet. A szociális helyiségekben biztosítani kell a szappanos kézmosási lehetőséget, ehhez papírtörlőt kell adni. |
Volt, aki szerint későn jött a minisztériumi anyag, és hiányolta az egyeztetéseket, illetve a felkészítést a témában, míg mások a szöveg bizonytalansága miatt voltak elégedetlenek. “Túl sokszor használják a 'lehetőség szerint' és a 'ha lehetséges' fordulatokat, de mi van, ha nincs lehetőség?” – vetette fel Katalin, aki egy vidéki kisváros általános iskolájában tanít.
Lehetőség pedig nem sok van egy átlagos iskolában a távolságtartásra, a többségükben az eredetileg tervezett kapacitást bőven meghaladja a diákok száma. Azt még az Emmi iránymutatását jónak és hasznosnak tartó Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke is elmondja, hogy nem lehet mindent mindenütt egyformán betartani. Vannak olyan régebbi, inkább városi általános és középiskolák, ahol kevés intézkedés valósítható meg. “A mi iskolánkban sem nagyon lehet” – mondta.
“Egy 50 négyzetméter alapterületű osztályba 30 gyerek jár, nem lehet megoldani a másfél méteres távolságtartást, és nem lehet kettébontani az osztályokat, mert így is kevés a pedagógus. Nem tudok olyan rendszert kiépíteni, hogy minden biztonsági intézkedést garantálni lehessen” – mondta Rósa Viktor, a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium igazgatója is.
Nem csak a termekben jelent problémát a zsúfoltság. Beszéltünk olyan zuglói iskola tanítónőjével, ahol két csap jut 60 gyerekre, és nagyon sok idő, ha alaposan akar mindenki kezet mosni: “Majd reggel nyolctól délig csak kezet mosunk? Ráadásul annyi papírtörlő a világon nincs, amennyi a törölköző kiváltásához kellene” - mondta. Előírás a teremváltások közti fertőtlenítés is, jobb híján több helyen a diákok törlik át majd maguk után az asztalt a kikészített fertőtlenítővel és papírtörlővel.
Azért az iskolák igyekeznek az adott keretek között megoldani a távolságtartást:
- több helyen eltörölték a vándorlást a termek között,
- a zuglói iskolában külön időpontokban mehetnek majd mosdóba a felsősök és az alsósok, az udvarra pedig csak két osztályt engednek le egyszerre, és arra biztatják a diákokat, hogy szünetben is inkább maradjanak majd az osztályban,
- egy észak-magyarországi kisváros általános iskolájában az udvaron is kijelölik, hogy melyik tagozat hol lehet,
- egy pesti belvárosi 12 évfolyamos iskolában megnyitnak egy régóta nem használt bejáratot, hogy hazamenetelkor se keveredjenek a gyerekek,
- egy belvárosi gimnázium egyenesen azt fontolgatja, hogy az iskola előtti utca lezárását kéri önkormányzattól, hogy ki tudja küldeni oda a gyerekeket,
- egy fővárosi gimnáziumban pedig három perccel hamarabb szól a kicsengetés, hogy a diákoknak legyen idejük fertőtleníteni az asztalokat.
Csakhogy ez nem biztos, hogy elég lesz. Rósa Viktor arról beszélt, hogy nem kötelezheti arra a gyerekeket, hogy iskola előtt vagy után ne boruljanak egymás nyakába örömükben, mint ahogy a szigorú biztonsági intézkedések közepette megtartott tavaszi érettségik idején is történt. A zuglói tanárnő szerint ugyan széthúzzák a csoportos munkára berendezett padokat a teremben, “de a játszósarokban nehéz lesz tartani a távolságot”. „Ezt a vágyálmot, hogy a diákok egy helyen töltsék az egész napot, teljesen reménytelen megvalósítani” – mondta egy pesti gimnázium igazgatója is.
Maszkban az első falatig
Mint már említettük, az elkerülhetetlen zsúfoltság esetére az Emmi a maszkviselést ajánlotta. Általános gyakorlatnak tűnik, hogy az iskolák kötelezővé teszik maszkhasználatot a közösségi helyiségekben – egy budapesti gimnáziumban még az ebédlőben is, egészen az étkezés megkezdéséig – és sokan döntöttek úgy, hogy a tanár kérheti vagy nagyon ajánlhatja – például az egyik pesti belvárosi 12 évfolyamos iskolában –, hogy a teremben is húzzák fel a diákok.
A maszkokkal kapcsolatban ugyanakkor többen jelezték, hogy elvártak volna konkrétabb iránymutatást, mert vita alakult ki a tantestületben, hogy kötelezővé tehetik-e, vagy sem a viselését.
Enni, mint Mekk Elek
A gyerekek étkeztetésénél is hasonlóan gúzsba kötve kell táncolniuk az iskoláknak, hiszen van olyan épület, ahol alig nagyobb az étkezde, mint egy osztályterem, és abban kell levezényelni több száz gyerek étkeztetését megadott időn (van, ahol három órán) belül.
Lesz olyan általános iskola, ahol szoros étkezőbeosztást alakítanak ki, és ügyeletes tanárok felügyelik majd, hogy ne legyen traccsparti, hanem mindenki az evésre koncentráljon. Az egyik kisvárosi általános iskolában nem lehet otthonról hozott ételt melegíteni, így aki nem a menzán eszik, kénytelen hideget ebédelni. Az itt tanító Katalin szerint az idősávos beosztás miatt lehet, hogy lesz olyan osztály, amelynek az ötödik óra közepén kell majd ebédelnie. A zuglói általános iskolában pedig már 11.15-kor neki kell állni az ebédnek, csakhogy lesznek olyan gyerekek, akik utána fél ötig koplalhatnak. “Egyszerre eszik a reggelit, az ebédet és a vacsorát, mint Mekk Elek a káposztát” – mondta Éva.
Van, ahol azt tervezik, hogy a diákok a saját termükben ebédelnek, csakhogy ez további kérdéseket is felvet: az ételmaradékot nem lehet a közös szemetesbe dobni, ha műanyag dobozból esznek, az rengeteg hulladékkal jár, ha az iskolai vagy saját evőeszközöket és edényeiket használják, akkor nem lehet felelősséggel biztosítani az alapos elmosogatást – sorolta a problémákat Rósa Viktor.
De milyen lesz a tanév?
Ezt még senki sem tudja igazán. Az iskolák normál módon indulnak kedden, Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter pedig vasárnap, a Kossuth Rádióban beszélt először arról, mi történik, ha egy iskolában felüti a fejét a vírus.
Azt valószínűsítette, hogy egy-egy osztályban előfordulnak majd fertőzések, azonban annak szerinte kicsi az esélye, hogy minden osztályban egyszerre jelenjen meg a koronavírus.
Ha a több mint háromezer magyar köznevelési intézmény közül néhányban megjelenik a fertőzés, akkor egy-egy osztály, kiterjedtebb esetszámok esetén pedig több osztály vagy az egész iskola átáll digitális oktatásra
– közölte a miniszter.
Több iskolában már előrébb jár a gondolkodás ennél: fontolgatják ugyanis a csúsztatott tanrend vagy váltott műszak bevezetését. Katalin szerint ennek komoly akadálya, hogy nincs elég tanár, az iskolák nagy részében áttanítás van: vagyis ugyanaz a pedagógus akár három tagozaton is oktat. A tanárok túlterhelésétől tart a vidéki egyházi gimnázium igazgatója is, aki azon gondolkodik, hogy délelőtti-délutáni tanítást vezet be. Azt azonban, hogy ilyenkor egyszerre két irányba kell dolgozniuk a tanároknak, szerinte 2-3 hétig, legfeljebb egy hónapig lehet fenntartani.
Abban viszont többen is egyetértenek, hogy muszáj normális mederben elindítani a tanévet, és ameddig lehet, tartani a személyes oktatást. Van, ahol emiatt több évtizedes hagyományoknak mondanak búcsút. Horváth Péter szerint most mindenki amellett van, hogy alsóban ne következzen be a leállás, ha romlik a járványhelyzet. A teljes digitális oktatás a tanév elején nagyon „necces” lenne, hiszen az új gyerekekkel még nem alakult ki személyes kapcsolat – mondta egy budapesti iskolaigazgató is.
Mi lesz az idős tanárokkal?
Van, ahol aggódnak a szülők és több tanár is: az egyik vidéki gimnázium igazgatóját több szülő is személyesen kereste a félelmeivel. Igyekszik őket megnyugtatni, de jelezte, hogy a tanárok közül is sokan nyugtalanok. Az idősebbek a koruk miatt, a fiatalabbak saját idős szüleiket féltve. “Én a magam részéről emberkísérletnek tartom ezt – mondta Katalin, aki nyugdíj előtt áll, hasonlóan idős férje pedig krónikus beteg. “Úgy érzem cserben hagytak. Csak imádkozni tudunk.”
Egyes iskolák igyekeznek odafigyelni az idősebb tanárokra. Ildikóéknál, aki a pesti belvárosi 12. évfolyamos iskolában tanít, felmerült, hogy szerdánként online órákat tartanak a legfelső évfolyamnak. Ez azonban egyelőre csak egy ötlet arra, hogy valamiképp csökkentsék a gyerekek számát az iskolában.
Egy budapesti belvárosi gimnáziumban egy idős, krónikus betegséggel küzdő tanárnál azt próbálgatják, hogy tudna-e otthonról órát tartani. „Megnézzük a technikai körülményeket, illetve hogy bentről hogyan tudjuk segíteni” – mondta az igazgató, aki szerint lehet, hogy szükség esetén tanárnál is ezt a módszert alkalmazzák majd. „Remélem, nem durran be nagyon hamar ez az egész.”
Nem (csak) az iskola felelőssége
A biztonság azonban nem csak az iskolai protokoll betartásán vagy betarthatóságán múlik. Több pedagógus és igazgató is arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy nagy felelősség hárul a szülőkre is. Nem szabad megengedni, mint általában jellemző szokott lenni, hogy betegen is bevigyék a gyerekeket – mondják.
A belvárosi gimnázium igazgatója a múlt héten már szigorúbb levelet is küldött a szülőknek emiatt, de szerinte abban is nagy lesz a felelősségük, hogy mikor engedik vissza a gyereket az iskolába (például ha nem kapta el a vírust, csak köhög). A kisvárosi iskolában tanító Katalin attól tart, hogy náluk ez az üzenet nehezen fog átmenni azoknál a hátrányos helyzetű családoknál, amelyek gyakran abban sem biztosak, hogy melyik iskolába jár a gyerekük.
“Mi igyekszünk mindent megtenni, de hiába, ha a bejáró gyerekek tömött buszokon utaznak be” – érzékeltette a vidéki egyházi gimnázium igazgatója, hogy a szülői felelősségen kívül is van még bizonytalansági tényező.
Kinek a felelőssége
Katalin, aki épp az intézményi protokollt írta, amikor a hvg.hu beszélt vele, meglehetősen dühös volt. Ő úgy értelmezte az Emmi protokolljának helyenként megengedő stílusát, hogy az iskolákra hárítják a felelősséget. “Az lesz a vége, hogy bármi baj történik – mert fog, egy hónapot adok neki –, akkor vissza lehet dobni az intézményekhez a labdát, és lesz kit hibáztatni” – mondta. Erről megkérdeztük a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki azt mondta,
a kormány minden döntésért vállalja a felelősséget.
A belvárosi gimnáziumigazgató szerint a hiányzás fogalmát is újra kell értelmezni. „Fokozatosan meg kell oldani, hogy otthonról is be lehessen kapcsolódni az órába, akár úgy, hogy a tanár elküldi a tananyagot, a diák pedig bizonyos időn belül visszaküldi. Nem tudjuk ugyanis, meddig lesz bent az osztály 80 százaléka, a többi meg otthon, és mikor fordul meg az arány, de az biztos, ez nagy terhelés lesz a tanároknak.”
Az igazgató abban bízik, hogy valaki észbe kap, és azt mondja, hogy ez így nem fog menni. Szerinte ki kell dolgozni valamilyen átfogó megoldást, például egy olyan rendszert, mint a németeknél és osztrákoknál, ahol bizonyos napokon csak bizonyos évfolyam mehet be iskolába. Ez esetben kérdéses, hogy mennyi digitális eszköz áll rendelkezésre az otthon maradók és az iskolába menők számára. Az ilyen rendszerű hibrid oktatás azonban, ahogy fentebb már volt szó róla, aránytalanul nagy terhet róhat a tanárokra is.
Borítóképünk illusztráció, a Kecskeméti Református Általános Iskola diákjai láthatók rajta az 2020. augusztus 30-i tanévnyitón. A felvételt az MTI fotósa, Mónus Márton készítette.
