A Csorbai Ferencet újra indító szervezet panaszát érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az Alkotmánybíróság.
A mohácsi önkormányzat feloszlatta magát, az időközi választást szeptember 27-én tartják.
Csorbai Ferenc szeretné bizonyítani, hogy akkor is támogatják a helyiek, ha van ellenjelölt, ellentétben a Szekó József fideszes polgármester hirtelen halála miatt előállt 2019 őszi helyzettel. Az akkor még MSZP-s Csorbai nem volt hajlandó visszalépni, így a helyzettel elégedetlen választók több mint kétharmada érvénytelenül szavazott.
A mostani alkotmányjogi panasz oka az volt, hogy a Csorbait most indító szervezet, a Változást Akarók Nemzedéke nevét az ajánlásgyűjtő íven elírta a választási iroda: Választást Akarók Nemzedékét írták a nyomtatványra. A szervezet szerint emiatt csökkent az aláírásgyűjtésre rendelkezésükre álló idő. Ezzel sérült a jelölő szervezetek esélyegyenlősége. A Területi Választási Bizottság pedig nem volt határozatképes, amikor a panaszukat elutasította, de ezt a Kúria, amelyhez felkerült az ügy, figyelmen kívül hagyta.
Az Ab szerint azonban mindez nem bizonyítja az alkotmányos sérelmet. Amikor a jelölő szervezet képviselője az ajánlóívek átvétele után rögtön jelezte a hibát, közölték vele, hogy azt ki fogják javítani, de a téves elnevezést tartalmazó íveken szereplő aláírásokat is elfogadják. Az Ab szerint tehát az egyesület azonnal elkezdhette – vagy elkezdhette volna – az ajánlásgyűjtést. A választási bizottság határozatképességét a Kúria rendben találta, és az Ab-nak nem feladata bírósági ítéleteket felülbírálni, kizárólag az Alaptörvény megsértése esetén teheti ezt meg.
A következtetés: a jelölő szervezet nem tudott tényleges alkotmányossági sérelmet felmutatni, ezért panaszát érdemi vizsgálat nélkül visszautasították.