Itthon Serdült Viktória 2020. augusztus. 07. 06:30

Már Magyarországon is vannak eredmények a koronavírus maradandó hatásairól

Az intenzív ápolásra szorult betegek utánkövetésére és rehabilitációjára márciusban kezdtek el protokollt kidolgozni az ország legnevesebb szakemberei. Egy-egy sokáig lélegeztetett beteget kivéve egyelőre nem tapasztaltak hosszabb távú, súlyosabb következményeket a koronavírusból gyógyultak egészségügyi állapotában.

Koronavírus - a második hullám

Fél évvel a koronavírus-világjárvány tavaszi kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek számának radikális emelkedése egyre több országot kényszerít ismét korlátozások bevezetésére annak ellenére, hogy a világgazdaság még magához sem tért a tavaszi járványkitörés hatásaitól. A jelek szerint a második hullám Magyarországot is elérte. Kövesse híreinket!

Az elmúlt hetekben aggasztó hírek érkeztek a Covid-19 hosszú távú hatásairól. Ezek között az ijesztő neurológiai tünetekről a szívkárosodásig sok minden szerepel: Nagy-Britanniában például volt olyan beteg, akin agyműtétet kellett végrehajtani, egy 55 éves nőn pedig csak az antidepresszáns segített, amikor kényszerképzetei lettek.

A University College London (UCL) tudósai 43 beteg esetét vizsgálva arra találtak bizonyítékot, hogy a Covid-19 súlyos idegrendszeri szövődményekhez vezethet. Ide sorolták a gyulladást, a pszichózist és a delíriumot is. Egy német kutatás pedig száz gyógyult beteg közül 78 szívében talált elváltozásokat, ami arra utal, hogy a koronavírus kardiológiai panaszokat is okozhat.

Az egyre szaporodó hasonló beszámolók miatt több ország is úgy döntött, hosszú távú utánkövetésbe kezd, hogy kiderítsék, milyen egészségügyi következményekkel kell számolniuk a víruson átesetteknek. A súlyosan érintett Egyesült Királyságban például 8,4 millió fontot (3 milliárd forintot) költ a kormány arra, hogy 10 ezer gyógyult beteg egészségi állapotát kövesse 12 hónapon át, sőt terveik szerint lesz olyan, akit akár évtizedekig vizsgálnak majd.

Amellett, hogy rendszeresen vért vesznek tőlük és mérik a tüdőkapacitásukat, még arra is jut figyelem, hogy a mentális egészségüket is nyomon kövessék, hiszen a sokszor hetekig tartó intenzív kezelés lelkileg is megviseli a pácienseket.

Kockázatok és mellékhatások

Éppen ezért volt meglepő, hogy a legtöbb általunk megkeresett magyar koronavírusos beteg arról számolt be, hogy miután hivatalosan is gyógyultnak nyilvánították, semmilyen további teendője nem volt. Nemcsak vizsgálatokra nem kellett járniuk, hanem a legtöbben azzal sem voltak tisztában, hova kell fordulniuk, ha valamilyen furcsa tünetet észlelnek magukon.

Amikor a Kormányinfón még pár hete Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert kérdeztük a betegek utánkövetéséről, ő a Semmelweis Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetem virológiai központjában folyó vizsgálatokat ajánlotta figyelmünkbe. Ezekről azonban hamar kiderült, hogy léteznek ugyan, de nem teljesen a betegek utánkövetését takarják.

Jakab Ferenc

Jakab Ferenc, a pécsi Virológiai Kutatócsoport vezetője lapunknak akkor azt mondta: ők természetesen nem betegeken végeznek vizsgálatokat, hanem humán szöveteken vizsgálják a vírus fertőzési mechanizmusait és reakcióját.

A Semmelweis Egyetemen pedig a H-Uncover kutatás az ország átfertőzöttségét vizsgálta. Itt a hvg.hu kérdésére ugyanakkor azt is hozzátették, hogy ha valaki meggyógyult a koronavírusból és volt fennálló alapbetegsége, annak mindenképpen addigi kezelőorvosával kell konzultálnia, a többiek pedig tartsák a háziorvosukkal a kapcsolatot. Ugyanezt javasolta egyébként több egészségügyi dolgozó is, akiket megkérdeztünk a témáról.

Kérdéseinket elküldtük az Operatív Törzsnek és Emberi Erőforrások Minisztériumának is (utóbbihoz a koronavírusos betegeket kezelő Szent László kórházból irányítottak minket), akiktől azt szerettük volna megtudni,

  • Magyarországon folyik-e a Covid-19 betegek orvosi utánkövetése, készülnek-e kimutatások a betegség esetleges hosszú távú hatásairól.
  • Ha igen, mely intézmény foglalkozik vele és vannak-e olyan eredmények, amik a nyilvánosság számára is elérhetőek.
  • Valamint az egészségügyi rendszer készül-e bármilyen módon a nekik nyújtott segítségre.

Cikkünk megjelenéséig azonban egyik helyről sem kaptunk választ.

Éppen ezért lepődtünk meg, amikor egy tüdőgyógyásszal a témában folytatott beszélgetésünk alatt kiderült: a hallgatás egyáltalán nem azt jelenti, hogy Magyarországon ne követnék a koronavíruson átesettek utóéletét, sőt a legnevesebb orvosokból álló team foglalkozik vele.

Intenzív csapatmunka

Az orvoscsoportot, mely protokollt dolgozott ki az intenzív ápolásra szorult, lélegeztetett betegek utánkövetésére és rehabilitációjára, az aneszteziológusok mellett Varga János, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Légzésrehabilitációs és Kardiopulmonális szekciójának elnöke koordinálta. A szakember, aki az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben maga is több súlyos állapotú koronavírusos beteget kezelt, lapunk megkeresésére elmondta: márciusban kezdték a munkát, amelyben több területről vettek részt az orvosok, volt köztük aneszteziológus, radiológus, kardiológus és neuromuszkuláris (a szervezet izomrendszerével foglalkozó) főorvos is. A csapatmunkára azért volt szükség, mert a lélegeztetett betegeknek több szervi érintettsége is lehet: súlyosan betegedhet a tüdő, előfordulhat szívizomgyulladás, vese- és májkárosodás, izomrendszerei bántalom, ezért nagyon fontos ismerni a páciensek további sorsát.

„A Covid-19 nagyon súlyos lefolyású lehet, érintheti a tüdőszöveteket, a fertőzéstől a tüdőben szövetek közötti vizenyő, majd fibrózis is kialakulhat, mindezt a gyulladásos átvivő anyagok, fehérjék fokozott termelése és immunológiai folyamatok, úgynevezett citokinvihar (az immunrendszer túlzott reakciója) is kísérheti” – mondta.

A koronavírusos betegeknél emellett előfordulhat légzési-, máj- és veseelégtelenség, a vérrögképződés miatt pedig nagyfokú a betegek hajlama trombózisra és embóliára.

A kidolgozott protokollnak éppen ezért az a lényege, hogy felmérjék és pontosan megítéljék, milyen fokú károsodást szenvedett a beteg, hogy ez alapján megkezdhessék az esetleges rehabilitációját. Ehhez azonban időre is szükség van: nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a rehabilitációt általában hetekkel, akár 6 héttel az osztályról távozás után kezdik meg, amivel a személyzetet is védik. Természetesen a betegség akut szakaszában is megfelelő védőfelszerelés mellett a gyógytornászok elkezdik a betegek fizikoterápiás kezelését, amivel együtt komplex vizsgálatok is kezdődnek.

„Ha visszajön a beteg, teammunkában dolgozunk: laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni, natív CT készül, fel kell mérni az esetleges szervkárosodást, légzésfunkciós vizsgálatot végzünk” – mondta Varga János.

A felmérés része például az is, hogy a páciens hat perc alatt hány métert tud megtenni, és ezalatt csökken-e az oxigénszint.

Az elkészült vizsgálatok alapján ezután az orvosok meg tudják állapítani, szükség van-e rehabilitációra, és ezt otthon, ambulánsan vagy esetleg fekvőbetegellátásban kell-e elvégezni. A program három hétig tart, akinél azonban nagyobb a károsodás, ott nyolc, végső esetben pedig 12 hétre meg tudják hosszabbítani. Külön hangsúlyt fektetnek a légzőizom erősítésére, tréningprogramokra, kondicionálásra, állóképességre.

Az érintett orvosok között folyamatos a kommunikáció, így nemcsak Budapesten, hanem a vidéki betegek esetében is tudják követni a protokollt. Az eddigi adatok a szakember szerint az idő rövidsége és a magyar betegek viszonylag kevés száma miatt egyelőre limitáltak, de Varga János szerint 1-1 sokáig lélegeztetett beteget kivéve egyelőre nem tapasztalnak hosszú távú, súlyosabb következményeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség komoly figyelemre. A szakemberek az eredményeket mindenképpen publikálni s szeretnék majd, de ehhez még több időre lesz szükség.

Ami pedig a tünetmentes, vagy kevés tünetet mutató betegeket illeti, ők szinte kivétel nélkül minimális maradvánnyal gyógyulnak, ezért szerencsére az ő esetükben csak időszakos utánkövetésre van szükség – tette hozzá Varga János.

Koronavírus - a második hullám
A sorozat további cikkei

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Élet+Stílus Csatlós Hanna 2020. október. 01. 19:46

A vörösiszap-katasztrófa az egyik közösséget szétzilálta, a másikat megerősítette

Magyarországon első alkalommal került sor egy ipari-természeti katasztrófa hosszú távú hatásainak komplex kutatására. Pszichológus, kommunikációkutató, lelkipásztor és szociológusok bevonásával vizsgálták meg, hogy tíz évvel a vörösiszapömlés után milyen állapotban van a három érintett település, Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely lakossága. A kutatás a koronavírus-járvány hosszútávú kezelésére vonatkozóan is fontos következtetéseket tartogat.