Bár Gödön esett szét a leglátványosabban az ellenzéki koalíció, vidéken és Budapesten is egészen változatos módon tudnak egymással összeveszni a pártok. A hvg.hu-nak többen egyéni konfliktusokról beszéltek, és állították, ebből nem szabad országos következtetéseket levonni. De mennyire rontja ez az ellenzéki brandet 2022-ig?
2019 októbere óta az ellenzéki összefogás az egyik legerősebb brand a magyar politikában. Az önkormányzati választás viszonylagos sikere óta már mindenki 2022-ről, illetve a közös ellenzéki jelölt kiválasztásáról beszél, de közben azért nem minden önkormányzatban problémamentes a szivárványkoalíció együttműködése. Gödön a település momentumos polgármestere gyakorlatilag a teljes a DK-tól a Fideszig tartó palettával összebalhézott. Az ottani szakadás talán a leghangosabb, de közel sem az egyetlen példa arra, hogy a hónapok óta valamiféle egységként képzelt ellenzék képes azért megrepedni, ha helyi érdekekről van szó.
Göd: A Momentum a világ ellen
Kezdjük Göddel: az ellenzéki együttműködés már korábban is problémásnak tűnt amiatt, hogy az MSZP és a Liberálisok eredetileg rá akarta indítani saját jelöltjét a többi pártéra. Ettől végül elálltak, de nem szerepeltek a momentumos Balogh Csaba jelölői között.
Balogh Csaba így is nyert, és az LMP-s Fülöp Zoltánt és a DK-s Lőrincz Lászlót tette meg maga mellé alpolgármestereknek.
Az együttműködés áprilisban kezdett a nyilvánosság előtt akadozni, amikor Balogh elégtelen munkavégzésre hivatkozva kirúgta Tóth Ágnest a Gödi Szolgáltató Nonprofit Kft. éléről, akit korábban a DK javaslatára pályáztatás nélkül neveztek ki. Ezután az LMP, a DK és a Jobbik képviselői a pártok országos vezetőségének levélben panaszkodtak Baloghra. A levél szerződéshamisítási kísérletet, a képviselő-testület megtévesztését, hivatali visszaélést, jogellenes felmentést emlegetett a polgármesterrel kapcsolatban.
Alig egy héttel később a kormánymédiában terjedt el a hír egy titokzatos hangfelvételről, amin állítólag Balogh korrupcióval vádolja frakcióülésen a DK-s alpolgármesterét, de azt Balogh tagadta a hvg.hu-nak, hogy ilyen valaha is történt volna.
A korrupciózás azért fontos, mert a kormány egy nappal később, április 18-án a vírus miatti vészhelyzetre hivatkozva többek közt korrupciót emlegetve vette ki az önkormányzat kezéből azt az ipari területet, amin a városban már eredetileg is visszás megítélésű Samsung-gyár van.
Azóta Balogh kétszer is nekifutott alpolgármesterei leváltásának: előbb májusban közölte, hogy túl sokba kerül a munkájuk a városnak, másodszor pedig június végén. Akkor már névvel együtt közölte, miért buktak el szerinte munkatársai: többek közt azt kifogásolta az LMP-s Fülöp Zoltánnal kapcsolatban, hogy a Samsung-gyár körüli korrupciógyanús ügyek átvilágítása hanyag volt, és semmi előrelépést nem lát a még fideszes városvezetés által kötött kedvezőtlen szerződés kérdésében sem.
A viszony odáig fajult, hogy a gödi képviselő-testület Fidesz–DK–LMP–Jobbik koalíciója megszavazta, hogy induljon fegyelmi eljárás Balogh Csaba momentumos polgármester ellen, valamint tisztségét 30 napra függesszék fel. Balogh a mostani állás szerint nem tárgyalhat a Samsunggal sem, helyette épp az általa kritizált Fülöp Zoltánt jelölték ki erre, illetve 16 millióról 200 ezer forintra csökkentették azt az összeghatárt, amiről a polgármester saját hatáskörben dönthet, illetve visszahelyezték pozíciójába Tóth Ágnest is.
A legutóbbi fejlemény sem ígér megoldást: Balogh hétfő délutánra tárgyalni hívta egykori frakciótársait, ahol ismertette az általa összeírt pontokat a jövőbeli együttműködésről, de ezt az új frakciót (Göd Fejlődéséért) egyetlen ember képviselte, Fülöp Zoltán, aki Balogh Facebookra írt posztja szerint csak beszélgetésre kapott mandátumot, javaslatok továbbítására nem.
“A találkozón kikötötték, hogy se jegyzőkönyv, se hangfelvétel nem készülhet az eseményről. Konkrét követelés nem volt, csak azt mondták, a megfogalmazott általános kéréseinket nem fogják elfogadni” – mondta a hvg.hu-nak Balogh.
Ezek után az a kérdés, hogyan tovább. A polgármester nem látja a haladást: “Ha ez az álláspontjuk, nem látom, merre lesz egyezség, mert innentől kezdve úgy tűnik, nem lesznek nyitottak a javaslataimra. Az lehet, hogy bevallják, amit Fülöp körülírt nekem a beszélgetés során: hogy ők nem eltévedt báránykák, hanem nagyon jól érzik magukat a Fidesszel összemosódva is."
Szolnokon a fideszes Szalay Ferenc lett a polgármester, de a képviselőtestületben összejött az ellenzéki többség. A közös szolnoki frakció egészen áprilisig tartott: az addig is kissé csikorogva működő ellenzéket a Jobbik, a Demokratikus Koalíció, az MSZP csoportjai, illetve a Momentum és a Szolidaritás 1-1, illetve civilekből álló Szolnoki Többség nevű csoport tette ki, amiből ketten is kiléptek.
A DK-s Fajcsák Károly kívülről továbbra is támogatta a csoportot, a civil Ligeti József viszont kifogásolta, hogy szerinte az ellenzék nem szakmai szempontok alapján oszt ki pozíciókat a városban maguk és a támogatóik közt.
Ez azt jelenti, hogy a kilépések után viszont az ellenzéki képviselői csoportban annyi szavazati jog maradt, mint a Fidesznél és a külön frakcióval bíró KDNP-nél.
Ligeti interjúban vázolta fel a nem túl rózsás viszonyokat: a politikus szerint a legjobban úgy lehet leírni a helyzetet, hogy mindenki utál mindenkit.
Mohács véletlenül ellenzéki lett
Mohácson az MSZP-s Csorbai Ferenc úgy nyert, hogy többen szavaztak érvénytelenül, mint rá, miután ellenfele, a várost 1998 óta vezető fideszes Szekó József a választás előtt két héttel meghalt, ő pedig nem lépett vissza annak ellenére sem, hogy nemcsak a Fidesz kérte visszalépésre kegyeleti okokból, de még az őt elvileg támogató DK–Jobbik–Momentum trió is.
Csorbai, aki állítása szerint döntéséről sem az MSZP-vel, sem apósával, Puch Lászlóval nem egyeztetett, a kínos háttér ellenére is átvette a mandátumát, ami miatt a kormánypárti frakció minden egyes döntését leszavazta és egyértelművé tette, hogy az első lehetséges alkalommal fel fogják oszlatni a képviselő-testületet. Ezt a tervet a járványügyi vészhelyzet tolta el kicsit áprilisról, hiszen a testület nem ülésezett és időközi választást sem lehetett kiírni.
Végül július elején oszlatta fel magát a testület, az időközi választást pedig szeptember 27-re írták ki, ahol a Fidesz az eddigi alpolgármestert, Pávkovics Gábort indítja. Természetesen elindul Csorbai is, akit az MSZP-n kívül valószínűleg a Jobbik is fog támogatni, a DK júniusban még nem tudta, mi legyen, a Momentum viszont azt fontolgatta, saját jelöltet indít.
Kispest: az LMP és a Momentum a polgármester ellen
Bár Borkai Zsolt jachtozása mindent elhomályosított, a szocialista Lackner Csaba is kapott némi figyelmet az önkormányzati választás előtt. A Magyar Nemzet és a HírTV állítása szerint a birtokukba került felvételeken Lackner Csaba ellenzéki önkormányzati képviselő egy fehér poros zacskót lengetve beszélt korrupciógyanús ügyekről, melyek Gajda Péter kispesti polgármestert és Kránitz Krisztiánt, az önkormányzat vagyonkezelőjének vezetőjét is érintették, az elhangzottakat mindketten tagadták. Kispestet ennek ellenére is vitte az ellenzék, és bár az MSZP a választás után kizárta Lacknert, a politikus nem adta vissza képviselői mandátumát.
Decemberben LMP-s és momentumos kezdeményezésre bejelentették, hogy vizsgálóbizottság alakul a korrupciógyanús ügyek kivizsgálására. A bizottság végül január végén állt fel, de végül nem jutott semmire (a koronavírus-járvány miatt nem üléseztek, az LMP-s elnök szerint pedig nem is kapták meg a kért dokumentumokat), áprilisban pedig Gajda Péter és a képviselőtestület többsége nem hosszabbította meg a mandátumukat. Később felmerült, hogy a Transparency Internationalt valamilyen szinten bevonják a munkába, de ez egy kapcsolatfelvételnél elakadt. Ligeti Miklós jogi igazgató a hvg.hu-nak elmondta, azzal keresték meg őket, hogy véleményezzék az átvilágításra kiírandó pályázatot, amit a szervezet alapból nem tesz meg, nyílt pályázatot viszont még nem láttak.
Mindeközben Gajdát a szocialisták a fővárosi összeférhetetlenséget és vagyonnyilatkozatokat ellenőrző bizottság élére delegálták, Karácsony pedig több ellenzéki párt tiltakozása ellenére ki is nevezte.
Az viszont már kispesti fejlemény, hogy a momentumos Paróczai Anikót rabosították Kránitz Krisztián feljelentése után. Paróczai pár hónapja jelentette be, hogy megtalálták a helyi vagyonkezelőt vezető Kránitz spanyolországi villáját, mely nem szerepel a politikus vagyonnyilatkozatában. Kránitz ezután tett feljelentést becsületsértés és különleges adatokkal való visszaélés miatt.
Ferencváros: Szakadás, vagy hatékonyabb együttműködés?
Budapest egyik legnépesebb kerületében már a közös ellenzéki jelölt megtalálása sem ment zökkenőmentesen, de akkor még a független Baranyi Krisztina előválasztáson végül befutott a momentumos Jancsó Andrea ellen, és októbertől ő Ferencváros polgármestere. Baranyi a legkevésbé sem csak a fideszes politikusokkal, hanem például a kerület parkolási botrányaiban emlegetett MSZP-s Pál Tiborral szemben is fellépett.
A képviselőtestület alakuló ülésén is komoly vita volt abból, hogy Baranyi nem a Momentum jelöltjéből csinált alpolgármestert, hanem Reiner Roland LMP-s és Döme Zsuzsanna kutyapártos politikusból. Nemcsak a kiosztása nem ment könnyen, Reiner a Baranyi által javasolt fizetést sem kapta meg.
Jelenleg az sem teljesen egyértelmű, kiállt-e az MSZP–DK frakció Baranyi mögül: a kormánymédia szerint felmondták a szövetséget, de a IX. kerületi frakció vezetője, Torzsa Sándor azt állítja, csak egy újfajta, hatékonyabb együttműködést akarnak a nyolc szervezetből álló koalíció tagjaival és a polgármesterrel.
Újbuda és Erzsébetváros: a nem teljesen elmúlt nyolc év
Budapest többi kerületében látszólag minden szép és jó, de azért érdemes kiemelni, hogy 2019 novemberében Újbudán és Erzsébetvárosban már egymásnak ment a Momentum és a DK, miután a két kerület DK-s polgármesterei Czeglédy Csaba irodáját bízták meg a jogi képviselettel. Akkor Újbuda alpolgármestere, Orosz Anna, illetve Erzsébetvárosé, Borbélyné Bárdi Zsuzsanna írtak nyílt levelet, amelyben azt emelték ki, szerintük ez a döntés az ellenzéki összefogás hitelességét rombolja.
Czeglédy személyével az volt a baja a Momentumnak, hogy még ha el is fogadják a DK érvelését arról, hogy Czeglédy ügye koncepciós eljárás (a vád szerint egy Czeglédyhez köthető a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek), akkor sem tiszta névről van szó, hiszen már 2010 előtt is kapott felfüggesztett börtönbüntetést adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértése miatt.
Érdemes még megemlíteni Kaposvárt is: ott februárig bírta az ellenzéki együttműködés, bár itt is fontos kiemelni, hogy polgármestert ők sem tudtak adni, októberben ugyanis a fideszes Szita Károly nyert. Februárban az ernyőszervezetnek szánt Kaposváriakért Egyesület tagszáma a törvényben előírt tíz fő alá csökkent, miután az LMP kivételével minden párt elküldte kilépési nyilatkozatát a szervezetnek.
Ellenzéki frakció az óta sincs, de ebben a hónapban például a teljes helyi ellenzék beállt Szél Bernadett és Hadházy Ákos mögé a konzultációs ívek gyűjtésében. A Kaposváriak Egyesület továbbra is létezik, júliusban például Siófok polgármesterével, Lengyel Róberttel szerveztek beszélgetést, amin az ellenzéki pártok egyáltalán nem képviseltették magukat.
Mit szólnak ehhez fent?
Bár a pártok gyakran hangsúlyozzák, hogy az önkormányzati politika egész más, mint az országos, az emberekben minden hasonló összeomlásnál/összeveszésnél jobban marad meg a pártok neve, mint a képviselőké, ahogy a kormányoldali média is általános zavarként szereti tálalni a gödihez hasonló eseteket. Ezért megkérdeztük a DK, a Momentum, az MSZP, és a Jobbik álláspontját is arról, hogy lehet kezelni ezeket az eseteket.
Abban mind a négy párt egyetértett, hogy a viták az együttműködés természetes velejárói. A Momentum szerint nem a vitákat kell kiiktatni, “hanem mindent meg kell azért tenni, hogy ne a nyilvánosság előtt, hanem tárgyalásos úton rendezzék egymással a konfliktusaikat a pártok”, a Jobbik szerint elsősorban az átlátható és tisztességes munka a fontos, amit nem írhat felül pártérdek, az MSZP szerint pedig az egyeztetés és kompromisszumkészség a fontos.
A helyenként döcögős együttműködés ellenére egyhangúan jónak értékelik az országos szintű kooperációt, amire a gödihez hasonló elszigetelt konfliktusok elmondásuk szerint nincsenek hatással:
Adódhatnak kibékíthetetlennek tűnő személyi konfliktusok, ám azokból sem szabad globális következtetéseket levonni, tehát nem gondoljuk, hogy kihatnának az országos együttműködésre
– válaszolta kérdésünkre a Momentum.
A válaszadó pártok állítása szerint a helyi párttagok munkájába nem szólnak bele, a Jobbik mindenkit békénhagy, a Momentum viszont békítésre kapható, ahogy Gödön is: “A Momentum vezetése mindent megtett, hogy mediáljon a felek között, de a helyi Fidesszel együtt szavazó DK, LMP és Jobbik nem volt fogékony erre.”
Ez utóbbi gondolatot a DK speciel pont nem osztja, az ő válaszuk szerint Gödön teljesen egyértelmű, ki hibázott (nem ők):
a Momentum polgármestere volt az, aki a veszélyhelyzet idején hátat fordított a szövetségeseinek, és egy személyben hozott nem a koalícióra, hanem az egész településre káros döntéseket.
Volt olyan eset, ami miatt a TASZ is élesen bírálta Balogh Csaba polgármestert. Ebből is jól látszik, hogy nem a pártok szándéka lett más, és elsősorban nem is pártok közötti ellentétről van szó, sokkal inkább egy személy, a polgármester emberi és politikai hiányosságai vezettek a konfliktushoz."
Abban azért a Demokratikus Koalíció is egyetértett, hogy a sikeres együttműködésre sokkal több példa van, ami azt mutatja, hogy közösen képesek legyőzni a Fideszt.
Szétesett az ellenzéki összefogás Gödön
