Világviszonylatban is kuriózum ez az ügy - mondta a Vizoviczki László és 21 másik vádlott elleni eljárásban csütörtökön kihirdetett részítéletet követően a vádat képviselő Fejes Erik százados, a Központi Nyomozó Főügyészségi katonai ügyésze. Vizoviczki első fokon hét év fegyházat és 108 millió forintos pénzbüntetést kapott vesztegetés és titkos adatokkal visszaélés miatt. Rajta kívül hét másik vádlottat ítéltek el. Ügyükben azért születhetett külön részítélet, mert elismerték a bűnösségüket és lemondtak a tárgyalás jogáról.

Az ügyész azért beszélt az ítéletet követően hosszan az eljárásról, mert annak titkos volta miatt csak az ítélet rendelkező része volt nyilvános. Nagyon pontos részletekkel ő sem szolgált, de beszámolójából jól kirajzolódik az ügy jellege és pár fontos momentuma.

Az ügyész azért nevezte kuriózumnak az ügyet, mert azok között a vádlottak között, akik esetében még tovább zajlik az eljárás,

olyan volt rendőrök is vannak, akik vezető beosztást töltöttek be a bűncselekmények elkövetésekor, kettejüknek ráadásul pont a szervezett bűnözés elleni fellépés lett volna a feladata annak idején, ehhez képest hagyták magukat korrumpálni egy bűnszervezet részéről.

Az ügyész szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni tevékenységgel foglalkozó részlegének egyik főosztályvezetőjéről és osztályvezetőjéről van szó, de a vádlottak között vannak még egykori BRKF-sok, például egy felderítő vagy épp a Közrendvédelmi Osztály volt főosztályvezetője, akinek a hatáskörébe a hatósági razziák tartoztak. Fejes Erik szerint innentől ők lesznek az ügy főszereplői - bár az ügy titkosítása miatt nehéz lesz névvel hivatkozni rájuk. Közülük egyébként egy ember nincs szabadlábon: a közelmúltban őrizetbe vették, mert fennált a veszélye, hogy megszökik vagy meghiúsítja az eljárást.

Milliók és százezrek - havonta

Vizoviczkiék célja az volt, hogy szórakozóhelyeik a hatósági ellenőrzésektől zavartalanul működjenek, és gyengítsék a riválisokat. Ennek érdekében

havi szinten egyes esetekben több milliós, más esetekben több százezer forintos kenőpénzeket fizettek ki az érintett rendőröknek.

Cserébe nem csak azt kérték, hogy náluk ne legyenek ellenőrzések és hatósági intézkedések, illetve érdekeltségeik ellen ne induljanak büntető eljárások, vagy ha indulnak is, ne járjanak eredménnyel, hanem azt is, hogy a riválisoknál legyenek ilyenek, és lehetőleg olyan időpontokban, hogy el tudják riasztani a vendégkörüket.

Az ügyletekben különböző közvetítők segítették őket, többnyire volt (akár nyugállományú) rendőrök. Nem csak rendőröket kentek azonban meg.

Az ügyész szerint Vizoviczki és társai arra törekedtek, hogy kialakítsanak egy olyan rendszert, amelyben előre értesülhetnek a különböző más hatóságok ellenőrzéseiről is, ennek érdekében fizettek le tűzoltót, a tisztiorvosi szolgálat munkatársát, vagy épp önkormányzati alkalmazottat is.

Súlyosabb büntetések jöhetnek még

Az ügynek ugyan Vizoviczki László az első rendű vádlottja, ám nem biztos, hogy ő fogja a legnagyobb mértékű börtönbüntetést kapni. Fejes Erik ügyész emlékeztetett arra, hogy korrupciós ügyekben a büntető jogszabályok különbséget tesznek a jogtalan előnyt (esetünkben pénzt) felajánló és az azt elfogadó között: azokat a vádlottakat - jelen esetben a megkent rendőröket és más hivatalnokokat -, akik kapták vagy kérték ezt a jogtalan vagyoni előnyt, sokkal szigorúbban kell büntetni.

Azok a bűncselekmények, amelyekért az első rendű vádlott egyenként 1-5 év büntetésre volt ítélhető, az ő esetükben 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel is lehet, vagyis akár háromszor annyit is kaphatnak, mint Vizoviczki.

Enyhébb börtönbüntetés, maximális pénzbírság

Az ügyész beszélt arról is, hogy miként kaphatott hét évet Vizoviczki László. Szerinte súlyosbító körülményként értékelték, hogy folytatólagosan követte el a bűncselekményeket, bűnszervezetben, amit ő vezetett, és ő volt a kezdeményező. Enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy több száz oldalas beismerő vallomást tett, majd később elismerte a bűnösségét is, és hogy a bűncselekmények régen történtek: az első azonosítható vesztegetés még 1999. november 26-án történt, az utolsó ilyen cselekmény pedig 2012. május 31-én. Ekkor csapott le az ügyészség: házkutatásokat tartott, bűnjeleket foglalt le, és őrizetbe vett gyanúsítottakat.

Az ügyész szerint a szabadságvesztésnél a középértéket kellett figyelembe vennie a bíróságnak, ami Vizoviczki esetében 8 év volt, ehhez képest kapott hét évet. A börtönbüntetéshez képest viszont a pénzbüntetés - az esetében alkalmazott régebbi, e tekintetben enyhébb büntető törvénykönyv alapján - a kiszabható maximális volt: 108 millió forint.

Zárt marad a tárgyalás

Az eljárás eddig is titkos volt és ezután is az marad. Az ügyészség szerint ennek az oka, hogy a korrupció során több alkalommal is szigorúan titkos, titkos és bizalmas besorolású adatokat ismertek meg Vizoviczki és társai. Az ügyben hat állami szerv szerepel titokgazdaként, és 10-20 között van azoknak a tényállásoknak a száma, amelyekben minősített adat szerepel. Ezek jellemzően olyan eljárásokra, személyekre vagy épp titkos műveletek eszköztáraira vonatoznak, amelyek napvilágra kerülése még most is veszélyt jelentene más bűnügyi eljárásokra az ügyész szerint.

Vizoviczkinek most is tudomása lehet ezekről, de az eljárás során figyelmeztették, hogy azért is büntethetik, ha később beszél róluk. A vádlottat az ügyész szerint minden olyan adat érdekelte, amely arra vonatkozott, hogy ő vagy a környezetében bárki a rendőrség vagy bármely más szerv látókörébe kerül. “Ez neki egy védelem volt.”