Jelentősen átszabja a középiskolai biológiaoktatást a szeptembertől hatályba lépő módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek – írja a keddi Magyar Nemzet. Az új kötetben olyan új témakörök is szerepelnek, mint például

az élet kémiai alapjainak és a keletkezésével kapcsolatos elképzelések bemutatása, vagy a változékonyság biológiai alapjainak és technológiai vonatkozásainak mélyebb elemzése"

– fogalmaznak a kormányközeli lap cikkében.

"Napjainkban akár a járványtan, akár egyéb orvosi területek vagy a mezőgazdasági technológiák számos problémát, kérdést vetnek fel. Az evolúció témaköréről pedig a legújabb elméletek és eredmények figyelembevételével kapnak képet a tanulók" – mondta a Magyar Nemzetnek Veres Gábor tankönyvfejlesztő.

Veres szerint a változásokat a 21. század természeti és technológiai kihívásai, valamint a tanulás-tanítás módszertani fejlődése indokolja. Azt is mondta, hogy a változások nyomán az életközösségek leírásáról inkább a vizsgálatukra helyeződik a hangsúly, így lehetőség nyílik az önálló kutatásra, az élményalapú tanulásra.

A tananyagba olyan témák is bekerültek, amelyek közel állnak a kamaszok érdeklődéséhez. Az emberi bőr témájánál például a tetoválások és a testmódosítások is szóba kerülnek. Emellett változatlanul kiemelt témakör az emberi szervezet felépítése és működése, de sok idő jut még a fenntarthatóságra,

illetve a Föld és a Kárpát-medence értékeinek megismerésére is.

"Van például olyan gyakorlat, amikor a különböző élelmiszerek zsírtartalmát vizsgálhatják meg a tanulók, míg a 'Válj szakértővé!' típusú feladat a vírusterjedés modellezéséről is szól" – mondta még a tankönyvfejlesztő. Veres szerint a kerettanterv alapján némileg csökkent a tananyag, bár nem olyan jelentős mértékben, mint a fizika vagy a kémia esetében.