Több pénzt vár el a kormány Budapesttől, mint korábban, azonban a város költségvetése nem ezért van veszélyben, hanem a járvány okozta gazdasági visszaesés miatt.
Február 26-án, vagyis néhány nappal azt követően, hogy Olaszországban több tartományban is felütötte a fejét a koronavírus-járvány, a Fővárosi Közgyűlés egy "takkra" kiszámolt, nullás költségvetést fogadott el, 415 milliárdos bevétellel és kiadással, fejlesztési tervekkel, illetve egy 10 milliárdos szolidaritási adóval számolva.
Ekkor még úgy tűnt, itthon minden rendben van, majd miután az első hazai koronavírusos betegeket március elején regisztrálták, váratlan gyorsasággal leállt az ország és a gazdasága. A kormány április 4-én úgy döntött, járványügyi és gazdaságvédelmi alapot hoz létre, helyhez megkövetelte az önkormányzatok hozzájárulását is. A közvetlen elvonás a településekről a 34 milliárd forintra tehető gépjárműadó összege volt, emellett a kormány által ingyenessé tett parkolás, az elengedett idegenforgalmi adó és teraszdíj is mind az önkormányzatokat rövidíti meg.
Budapestet magát ezek az elvonások jelentősen még nem érintették, hiszen döntő részben kerületi bevételekről van szó (az idegenforgalmi adót még Tarlós István idején, Rogán Antal kezdeményezésére adták a kerületeknek). Nem úgy a szolidaritási adó emelése. Csütörtökig úgy tűnt, a kormány csak jövőre von el több pénzt Budapesttől, egy friss fideszes költségvetési módosító szerint már idén további 11 milliárd forintot vár, jövőre pedig további 22-26 milliárdot, tehát összesen 21, illetve 32-36 milliárdot vennének el a fővárostól.
A kormány a jövő évi tételnél azzal érvelt, ez a pénz nem az övék lesz, hanem a szegényebb települések kapják, a gazdag Budapesttől pedig elvárható, hogy válsághelyzetben nagyobb szolidaritást vállaljon. Karácsony Gergely viszont – Orbán egy korábbi gúnyos megjegyzésére utalva – azt mondta,
a jövő évi költségvetés tervezete a fővárosi önkormányzat számára felér egy disznóöléssel, amiben Budapest a disznó,
és ez olyan mértékű elvonás, amely minden korábbi tervüket zárójelbe teszi, és ezzel 1-2 év alatt csődbe mehet a főváros.
De hogy megy csődbe egy főváros?
Leginkább sehogy – mondta megkeresésünkre Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. "Kirendelnek egy csődbiztost, minden rajta megy majd keresztül. A város csak a kötelező feladatait látja el, a vezetést gyámság alá helyezik, vagyis gyakorlatilag nincs főpolgármester és képviselőtestület."
(Ez alapján annál is durvább lenne a helyzet, mint Pécsen volt, mikor az adósságban úszó város vezetője, Páva Zsolt feje fölé "politikai gyámokat" tettek Hoppál Péter és Csizi Péter fideszes politikusok személyében, az Államkincstár pedig kontrollálta a város bevételeit és kiadásait – a szerk.)
Hogy ebből egy budapesti mit érzékelne? Például azt, hogy nem nyírják le a köztereken a füvet, nem lesz díszkivilágítás, megszűnnek azok a cégek, amelyek nem látnak el fontos, nélkülözhetetlen feladatot – sorolja Schmidt a lehetőségeket.
Itt még nem tartunk. Az azonban tény, hogy a járvány és a gazdasági válság nagy lyukat ütött a főváros költségvetésén: a BKV jegyárbevétele a tervezetthez képest 20-30 milliárd forinttal csökkenhet, ahogy az iparűzési adóból is 10-20 százalékkal (17-34 milliárd forinttal) kevesebb folyhat be a büdzsébe – mondta a hvg.hu-nak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Az iparűzési adónál a pontosabb számokat szeptemberben látják, annak ismeretében írják újra a költségvetést.
Vannak még apróbb tételek – intézményi és egyéb kisebb bevételkiesések –, melyek összeadva szintén 2-3 milliárdos mínuszt jelentenek.
Ez tehát a legrosszabb forgatókönyvvel számolva 67 milliárdos kiesés – a válság és a járvány miatt –, amelyre rájön még az a 11 milliárd, amit most tervez elvenni a Fidesz. Hozzátennénk, a kormány sincs könnyű helyzetben, a magyar gazdaság vesztesége százmilliárdokban mérhető (számításaink szerint a tervezettnél 607 milliárddal kevesebb adó folyhat be a költségvetésbe idén).
A főváros első körben 62 milliárd forint visszatartásáról döntött – ennyi pénzre nem lehet kötelezettséget vállalni szeptember végéig –, leálltak a fejlesztések, az elmúlt évek maradványait sem használták fel.
Összehasonlításképp: az idei fővárosi költségvetésben önkormányzati beruházásokra 100 milliárdot szántak Karácsony Gergelyék. A főpolgármester korábban a hvg360-nak adott interjúban arról beszélt, a 3-as metró beruházáson kívül lényegében minden más leáll, a Lánchíd felújítása is kétségessé vált.
akkor is felújítják a Lánchidat, ha belerokkannak.
Igaz, azért csak jövőre kell majd fizetni.
A 62 milliárd tartalékolása mellett a főváros tárgyal az Európai Beruházási Bankkal a meglévő hitelkeret átütemezéséről és a pénz felhasználhatóságáról. Azt szeretnék elérni, hogy a beruházást nagyobb részben lehessen hitelből finanszírozni (jelenleg 50-50 százalék az arány), ezzel is spórolnának pénzt, amit akár működésre fordíthatnak. Közvetlenül a hitelt nem lehet – magyarázta Kiss Ambrus.
A főpolgármester-helyettes szerint azt nehéz most megmondani, hogy a betárazott 62 milliárd elég lesz-e, hiszen senkinek sincs fogalma arról, hogy a gödör alján vagyunk-e már, vagy még csak közelítünk hozzá, ahogy azt sem lehet megbecsülni, hogyan alakul idén a gazdaság, és lesz-e járványnak második hulláma.
A jegybank növekedést vár idénre, az OECD 8 százalékos visszaesést. A kormány is recesszióval számol, fogalmunk sincs, hol fog padlót a gazdaság.
Noha több polgármester azt mondja, az év második felében nem tud béreket fizetni, a fővárosnál nincs ilyen veszély – mondta a főpolgármester-helyettes. Létszámleépítés is csak végső esetben lesz.
A főváros likvid, de nem fenntartható költségvetési pályán van.
Homály és sötétség
Látjuk, az idei év is bizonytalan, a következő még inkább. Annyi a 2021-es költségvetési tervből látszik, a főváros 7 milliárd forinttal többet kap a szociális, oktatási és kulturális intézményekre, hajléktalanellátásra és saját hivatalára, mint idén. De nem csak a főváros: Schmidt Jenő azt mondta, jövőre változik a támogatási rendszer, az önkormányzatok a feladataik finanszírozására megkapják a teljes összeget (amit értelemszerűen az adott feladatra kell elkölteni), cserébe viszont a szolidaritási adó emelkedik. Egy működőképes rendszert kell összehozni, ahogy azt a kormány gondolja, de nagy mozgásteret nem hagy – tette hozzá Schmidt.
Valóban nő az önkormányzatok támogatása 130 milliárd forinttal jövőre, de 5-600 gazdaságilag erős település ennyit be is fizet pluszban szolidaritási adóként. Állam által megrendelt feladatokat finanszírozzák, másra alig marad pénz.
A tehetősebbek zsebéből kihúzott 130 milliárdból jövőre Budapestre 32-36 milliárd forint jut, ami azt jelenti, hogy a város nettó befizetővé válik – magyarázza Kiss, hiszen mindeközben feladatellátásra 17, a BKV-ra 12 milliárdot kap a főváros az államtól.
Pontosan mitől mehet csődbe Budapest?
Ezt kérdeztük Kiss Ambrustól, mire azt mondta,
ha olyan iparűzésiadó-bevétel lesz jövőre, ami az OECD prognózisából következik, akkor ebben a ciklusban nem lesz elég bevétel a kiadások finanszírozására.
(Idén 174 milliárd forint bevétellel tervezett a főváros, melyből elsősorban – törvényi előírásként – a BKV működését kell biztosítania, ami több mint 100 milliárd forint. A busznak mennie kell, ha nem iparűzési adóbevételből, akkor másból, szóval ezt a pénzt a megcsappant adóbevételek esetén is mindenképpen elő kell teremteniük.)
A főpolgármester-helyettes két okból sem tudott várható dátumot mondani arra, mikor mehet csődbe Budapest: egyrészt nem tudni, hogy mennyivel csökkennek az adóbevételek, és kérdés az is, hogy át tudják-e alakítani az EIB-s hitelkeretet. Ha kevesebbet kell beruházásra költeni, több marad működtetésre.
És hogyan nézne ki szerinte egy csődbe jutott főváros? A fizetésképtelen Budapestnek önhibáján kívüli támogatásért kellene folyamodnia, ami példa nélküli. "Nonszensz, ha a kormány hagyja ilyen mértékben kivérezni a fővárost."
Ugyan le lehetne húzni az útfelújítást a listáról, amire 7 milliárdot szán a főváros, de "ennek nincs teteje", ahogy szerinte annak sem, hogy eladja a vagyonát. "Azzal csak két 2-3 évet nyernénk."
Kiss szerint butaság az a kormányzati érv, hogy ilyen helyzetben gazdag városként Budapesttől elvárható, hogy a szegényebb településeket támogassa.
"A kormány el tudja engedni a hiányt, az önkormányzat nem. A kormány a jegybankon keresztül tud pénzt nyomni, a főváros értelemszerűen erre sem képes. Az adókivetést is kimaxolták a legfeljebb 2 százalékos iparűzési adóval. Hiba az önkormányzati rendszeren elverni a rossz válságkezelést."
