A kormány a főváros, valamint a megyei jogú város területén nem nyilváníthat területet különleges gazdasági övezetté.

Ezt a módosítást javasolja az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága az övezetekről szóló törvényjavaslathoz a jövő keddi szavazás előtt. Miután a kormány áprilisban a veszélyhelyzetre érvényes felhatalmazásra hivatkozva elvette Gödtől a Samsung-akkumulátorgyár területét és vele a város adóbevételeinek jelentős részét, májusban törvényjavaslatot is benyújtott, amelynek alapján ugyanezt máshol is meg lehet tenni, szakítva azzal az alapelvvel, hogy az ország területének minden négyzetmétere valamelyik településhez tartozik. (Az egyetlen kivétel eddig az volt, amikor a Margitszigetet a XIII. kerülettől átadták a fővárosnak.)

Kezdettől vitatott volt azonban, hogy vonatkozik-e mindez a megyei jogú városokra. Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón azt mondta, hogy nem, a benyújtott szövegben azonban erre semmi nem utalt, hiszen a „települési önkormányzat” fogalmába a megyei jogú városoké is beletartozik. Az viszont világos volt, hogy Budapestre vonatkozik, hiszen az előterjesztés így szólt: „Ahol e törvény megyét, illetve megyei önkormányzatot említ, azon a főváros területén kijelölésre kerülő különleges gazdasági övezet esetében a fővárost, illetve a fővárosi önkormányzatot kell érteni.”

Ezek után meglepő, hogy a parlamenti főbizottság a kormány eredeti szándékával magyarázza a módosító javaslatot:

a módosítás célja, hogy a politikai viták elkerülése végett egyértelművé tegye és pontosítsa az előterjesztő azon eredeti szándékát, hogy a főváros, valamint a megyei jogú városok területén különleges gazdasági övezet ne legyen kijelölhető.

Lehet persze, hogy a kormánynak csupán nem sikerült jól megfogalmaznia az eredeti szándékát, de valószínűbb, hogy a 23 megyei jogú város többségét és a fővárosi kerületek egy részét vezető fideszes polgármesterek nyomása győzött. Elérték, hogy legalább őket békében hagyják.