Botrányos üzengetéssé fajult a magyar kormánypárt néppárti felfüggesztésének ügyét vizsgáló testület két tagjának vitája. Wolfgang Schüssel és Herman von Rompuy eredetileg azon vesztek össze, ki miatt oszlottak fel és hagyták abba a munkát, de a szóváltásból az is kiderült, esélytelen, hogy a Fidesz kizárásáról a közeljövőben bármilyen döntés szülessen.
A Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) közötti vita eddig sem szűkölködött az abszurd fordulatokban. Egy keddi váratlan közlemény most azt is bebizonyította, hogy a magyar kormánypárt ügye azt a testületet is képes volt feloszlatni, amely éppen azért jött létre, hogy a sorsáról döntsön.
A Bölcsek Tanácsának két tagja ugyanis a nyilvánosság előtt kezdett egymásnak üzengetni, kit terhel a felelősség azért, hogy semmilyen eredményre nem jutottak a Fidesz felfüggesztésének kérdésében.
Másfél éves huzavona
Az EPP választmánya – több mint egy tucat tagpárt kezdeményezésére – tavaly márciusban döntött a Fidesz felfüggesztéséről, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar kormánypárt nem vehet részt a döntésekben, és Orbán Viktor sem kap meghívást a párt csúcstalálkozóira. A Fidesz EP-képviselői ettől függetlenül maradhattak az Európai Parlament néppárti frakciójában.
A döntéssel egy időben az EPP arról is döntött, hogy felállítja a „bölcsek tanácsát”, melynek vezetője Herman von Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke, a két másik tag pedig Hans-Gert Pöttering, az EP volt elnöke és Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellár. Őket a Néppárt azzal bízta meg, hogy készítsenek egy jelentést, és tegyenek javaslatokat a Fidesz tagságával kapcsolatban.
A testületet eddig sem kerülték el a botrányok: Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő egy interjúban árulta el, hogy eredetileg ő lett volna az egyik tag, de a magyar kormány ezt megvétózta.
Azt ugyan nem tudni, hogy a szlovák politikussal más irányt vettek volna-e a dolgok, de az biztos, hogy a bölcsek jelentése így is majdnem egy évig húzódott. Sajtóinformációk szerint ennek már akkor is megosztottságuk volt az oka. Schüssel visszaállította volna a Fidesz tagságát, Rompuy kizárta volna a magyar kormánypártot, Pöttering pedig köztes álláspontra helyezkedett.
Hogy mentse a helyzetet, Donald Tusk, a Néppárt elnöke februárban úgy döntött, hogy hagy még egy kis időt és meghosszabbítja a felfüggesztést. (Ez tűnt a legkönnyebb döntésnek, hiszen ehhez nem kellett megszavaztatni a tagpártok küldöttjeit.)
Donald Tusk ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a további fejlemények a magyar kormánypárt és Orbán Viktor viselkedésétől függenek majd.
És akkor jött a botrány
Ekkor még úgy tűnt, hogy a Fidesz ügye hamarosan újra napirendre kerül, sőt a felhatalmazási törvény fel is gyorsította az eseményeket. Április elején ugyanis újabb 13 tagpárt kezdeményezte a Fidesz kizárását, és Orbán Viktor is arra kényszerült, hogy levelet írjon a Néppárt vezetésének.
Igaz, ebben csak annyi szerepelt, hogy a veszélyhelyzet alatt nincs ideje ilyenekkel foglalkoznia.
A miniszterelnöknek előrelátó volt, hiszen a koronavírus végleg elsodorta a témát – egészen múlt vasárnapig. Ekkor ugyanis Wolfgang Schüssel interjút adott a Presse am Sonntag című osztrák lapnak, melyben nem festett túl jó képet sem a Bölcsek Tanácsáról, sem pedig Donald Tuskról. A volt osztrák kancellár lényegében azt állította, hogy az EPP elnöke állította le a munkájukat.
Schüssel szerint a tanács több ajánlást is tett, melyek közül néhányat meg is fogadott a magyar kormány. Ide sorolta a közigazgatási bíróságok felállításának visszavonását, valamint azt, hogy az Európai Unió bíróságának döntéseit a magyar kormány tiszteletben tartja. (Arra már nem tért ki, hogy a tranzitzónákról szóló ítélet után ezt Gulyás Gergely és Varga Judit is megkérdőjelezte.)
„Véleményem szerint a tanács előrehaladást ért el, majd jött Tusk és hirtelen mindennek vége lett. Nagyon furcsának találtam az egészet” – mondta Schüssel, aki szavai szerint nagyon csalódott volt a döntés miatt.
Az interjúra gyorsan lecsapott a fideszes kommunikáció. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselője például azzal vádolta meg Tuskot, hogy „rájuk erőltette a saját álláspontját”.
„Nyilvánvaló, hogy Donald Tusk a probléma része, nem pedig a megoldásé” – mondta Deutsch.
A legváratlanabb fordulat azonban csak ezután következett, kedd délután ugyanis az Európai Néppárt Twitter-oldalán Herman von Rompuy egy rövid közleményben cáfolta Schüssel szavait. Ebben lényegében saját emberét azzal vádolta meg, hogy rosszul tálalja a történteket.
Statement by former EU Council President Herman Van Rompuy in reaction to Austrian ex-Chancellor’s Wolfgang Schüssel’s words about EPP President Donald Tusk’s role in stopping the work of the Evaluation Committee on FIDESZ’s membership in the EPP pic.twitter.com/V8rmDyIWnR
— EPP (@EPP) June 9, 2020
„Az értékelőbizottság nem tudott megegyezni a magyarországi eseményekről, pedig a hónapokig tartó munkánk tisztán megmutatta, hogy a jogállamiság, a sajtószabadság, a tudományos élet és a kultúra területén számos kritikus ügyre kell megoldást találni. Közösen jutottunk arra a következtetése, hogy ezekben semmilyen előrehaladás nem történt a Fidesz felfüggesztése óta" - írta. Rompuy szerint a probléma ott kezdődött, hogy nem tudtak megegyezni arról, hogyan tovább. Ezért végül ő volt az, aki feloszlatta a testületet. Úgy fogalmazott:
„Semmi értelme nem volt, hogy így folytassuk a munkát”.
Kiteregették a szennyest
Az Európai Néppárt alacsonyabb szintjein eddig is nyilvánvaló volt, hogy a tagpártok szinte a végletekig megosztottak a Fidesz kérdésében. Míg az északi pártok hónapok óta szeretnék a magyar kormánypártot az ajtón kívül látni, a franciák, vagy éppen a németek között sok olyan politikus akad, aki felszólalásaiban is megvédi Orbán Viktor politikáját.
A hvg.hu-nak korábban több európai parlamenti képviselő is arról beszélt, éppen azért akarják már lezárni a témát, mert az a saját belső egységüket veszélyezteti.
Az EPP vezetésében ezzel szemben nagyon ritkán fordul elő, hogy ilyen módon kiteregessék a szennyest. Erre hívta fel a figyelmet a Politico brüsszeli kiadásának hírlevele is, amely szintén szokatlannak nevezte a történteket. Nem utolsósorban azért, mert a Néppártnak saját érdeke, hogy egységet mutasson, hiszen a tavalyi EP-választásokon már így is meggyengültek a pozíciói az Európai Parlamentben.
Bár hivatalos reakciónak nem lehet nevezni, a magyar kormány sem hagyta figyelmen kívül a történteket. Novák Katalin államtitkár – aki tagja volt az EPP-vel tárgyaló magyar delegációnak – a Twitteren arról írt, zűrzavar és félreértés uralja a Néppártot.
„A Fidesz mindig nyitott volt a konstruktív párbeszédre” – emelte ki.
Re @EPP evaluation committee members: Confusion and misunderstanding inside the EPP again. #Fidesz has always been ready for constructive dialogue.
— Katalin Novák (@KatalinNovakMP) June 9, 2020
Meglepetésre beszállt a vitába Orbán régi szövetségese, Janez Jansa szlovén miniszterelnök is. A politikus szerint a Néppártnak inkább az EU problémáival és az emberek jólétével kellene foglalkoznia, nem pedig azzal, hogy „elpusztítja saját magát a baloldali ideológiával”.
„Mások képesek a belső ügyeiket maguk között megoldani, sajnos úgy tűnik, hogy ez ránk nem igaz” – tette hozzá.
Well, @EPP should focus on subst. problems of the #EU and welfare of its people. And not destroying itself with leftist narratives, 2 standards etc. Others are capable to solve internal issues internally - which we, sadly, are not. No future if unwise public conflicts continue. https://t.co/kb7HHD41Vf
— Janez Janša (@JJansaSDS) June 9, 2020
A szlovén kormányfőnek abban mindenesetre igaza van, hogy a Néppárt presztízsénnek semmiképpen nem tett jót a botrány. A szóváltásból pedig az is nyilvánvaló, hogy a Fidesz ügyére még egy jó ideig nem fog pont kerülni, és nem feltétlenül a koronavírus miatt.
Kérdés, hogy ha a külön erre a célra létrehozott Bölcsek Tanácsa sem volt képes megegyezni a kérdésben, sor kerül-e valaha a Fidesz kizárására, vagy minden marad a régiben.
Nem dönt a Néppárt a Fideszről a járvány végéig
