Nyolc éve szeretne Pintér Sándor belügyminiszter rendőröket látni az iskolákban, most van a legközelebb ahhoz, hogy ez meg is valósuljon. A kormány ugyanis elfogadta az iskolaőrségről szóló javaslatot, az erről szóló törvénytervezet már egyeztetésen van.

A hvg.hu birtokába került, azóta a Parlamentnek benyújtott dokumentum szerint

• az iskolaőrséget úgy kell megszervezni, hogy az biztosítsa az adott intézmény pedagógusainak és segítőiknek zavartalan feladatellátását, a sérelmükre elkövetett jogellenes cselekmények megelőzését (vagyis ez alapján nem avatkozik be, ha pedagógus bántalmaz diákot vagy diákok verik egymást).
• szükség esetén igazoltathat is az iskolában (feltehetően az épületben lévő hozzátartozót is, hiszen a tervezet általános indoklása azzal kezdődik, "a közelmúltban elszaporodtak a társadalom jogos felháborodását kiváltó, pedagógusokkal, kortársakkal, de akár felnőttekkel szembeni verbális, illetve fizikai támadások, melyeket részben kiskorú diákok, részben az őket segítő felnőttek követtek el, jellemzően oktatási tevékenység közben."),
• szintén szükség esetén, és az arányosság betartásával alkalmazhat testi kényszert, bilincselhet, ha szökést vagy önkárosítást akadályoz meg,
• támadás megakadályozása vagy ellenszegülés megtörésére vegyi eszközt és gumibotot használhat.

A tervezet kitér arra is, hogy az iskolaőr a testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszközt – a jogos védelem esetét kivéve – nem alkalmazhat gyermekkorúval szemben. Az, hogy ki a gyermekkorú, nem egészen egyértelmű, hiszen egyúttal módosítanák a Btk-t is, ezzel a hivatalos-, illetve közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot 12 éves kortól büntetnék.

Ez a törvény rendelkezne arról is, hogy az erőszak miatt jogerősen elítélt diák családjától egy évre vonják meg a családi pótlékot, és a bűnügyi költséget is behajthatják rajtuk. Az iskolaőrök szeptembertől – Gulyás Gergely bejelentése szerint – 500 iskolában lehetnek jelen, ebből 140-150 szakiskola.

Túry Gergely

Volt, aki gyorsan meggondolta magát

Gulyás nem beszélt arról, milyen szempontok szerint választották ki ezeket az iskolákat. Egy, az oktatás működésére rálátó forrásunk szerint volt egy felmérés az intézmények körében, hogy ki akar részt venni a rövidesen elinduló programban, arra lehetett jelentkezni.

Forrásaink szerint nem egy olyan iskola akadt, amelyik első körben belevágott volna, majd az utóbbi napokban visszakozott.

Arra nincs szükség, hogy itt leteperjenek valakit a folyosón

– jegyezte meg egy pedagógus, aki szerint a jellemzően kamaszkorú diákokban inkább lázadást váltana ki az egyenruhások jelenléte, provokációként és nem támogató jelenlétként értékelnék azt.

Hét éve egyébként nagyjából 200 intézményben megjelentek az iskolarendőrök, akik – mint akkor megírtuk – füvező diákokra és magányos terroristákra vadásztak volna. Ebből a gyakorlatban annyi maradt, hogy ha valami baj van, fel lehet hívni őket a rendőrségen (tehát fizikailag nincsenek az iskolában), alkalmanként bűnmegelőzésről beszélnek a gyerekeknek, közlekedési napot tartanak és a tanévkezdéskor 1-2 hétig figyelnek a közlekedés biztonságára – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás, aki szerint a drogproblémák valamelyest valóban csökkentek ennek köszönhetően.

MTI / Kovács Attila

Aggasztó egy 12 éves megbilincselése

Totyik szerint inkább ezt kellett volna megerősíteni az iskolaőrség bevezetése helyett. Noha a kormány a pedagógusok elleni erőszak szaporodó eseteire hivatkozva vezetné be az iskolaőrséget, a szakszervezetnek semmilyen statisztikája nincs arról, mennyi ilyen ügy lehet. Ezen túl is sok a kérdés: nem világos, hogyan választották ki az iskolákat, mi számít problémás helynek, hogyan lehet be- illetve kikerülni az iskolaőr-programból.

Szeptember 1-től már megjelennének az iskolaőrök az intézményekben, a jogszabály hatályba lépése és a tanévkezdés között viszont mindössze 30 nap van, ami a PSZ alelnöke szerint nagyon kevés a továbbképzésükre. Az sem tisztázott, az iskolaőrök milyen személyes adatokat kezelhetnek, milyen megállapodást kell kötniük az iskoláknak a rendőrséggel. Az látszik, hogy az igazgató nem szólhatna bele az iskolaőr munkájába.

Nem világos az sem, hogy a pedagógusokkal szemben felléphet-e az iskolaőr, illetve a diákok közti konfliktusba beavatkozhat-e.

Aggasztó, hogy az iskolaőr egy 12-14 évessel szemben bilincset, vegyi eszközt, gumibotot használhat, ami túlreagálás, így félelmet fog kelteni

– mondja Totyik Tamás.

A családi pótlék elvonásával és a büntethetőségi korhatár leszállításával sem ért egyet. Az előbbit kollektív büntetésnek tartja, az utóbbit a bűnözés felé vezető út kikövezésének. A gyereket ugyanis kriminalizálják ahelyett, hogy a társadalomba próbálnák visszavezetni. „Minden agresszív lépést elítélünk, de a pedagógusoknak az lenne a legfontosabb, hogy a gyerek a társadalom hasznos tagja legyen, és ne nyomjuk őt a bűnözői lét felé.”

police.hu

Az ügyet kezeli, az okot nem

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője, Ritók Nóra pedagógus sem ért egyet a büntethetőségi korhatár leszállításával, ahogy a családi pótlék elvételét sem tartja jó lépésnek, ez ugyanis a gyerekneveléshez nyújtott támogatás, ami nem lehet fegyelmezési eszköz. Bár az igazolatlan órák miatti családi pótlék elvétele nem volt teljesen hatástalan, az 5-6-ik osztályig működött visszatartó erőként. Utána már a szülő is széttárta a karját, hogy mit csináljon vele, nem "ütheti agyon", és különben is, ő sem járta végig az iskolát. Nem igazán látni olyan 17 évest, akinél ez volt a motiváló, és a családi pótlék megtartása miatt maradt volna az iskolarendszerben – mondja Ritók.

Azt el tudja fogadni, hogy bizonyos iskolákban már muszáj olyan intézkedéseket hozni, amivel valamennyire uralni tudják a helyzetet, de nem kellett volna eddig eljutni.

A pillanatnyi helyzetre pár iskolában talán megoldást adhat az iskolaőr, de biztosan lehetne most is találni humánusabb, a pedagógiához közelebb álló megoldást.

Feltételezhetően azokban az iskolákban, ahol jelen lesz az iskolaőr, nem lesz agresszió, viszont a helyszín áttevődik, és a kapun kívül, az utcán csúcsosodhat ki. „Mi lesz, teszünk rendőrt az iskola elé, a buszmegállóba, a vasútállomásra, majd a közmunkások mellé is?”

AFP / FELIX KÄSTLE

Beleillik a képbe

Ahhoz, hogy megértsük, miért történik mindez, nyilatkozóink szerint a gyöngyöspatai kártérítési perhez kell visszamennünk (a másodfokú bíróság 100 milliót ítélt meg a szegregáltan oktatott diákok számára, amit a Kúria is helyben hagyott, noha a kormány inkább természetben egyenlítette volna ki a számlát, az egészet úgy beállítva, mintha ez ingyenpénz lenne).

Ritók szerint presztízsveszteséget könyvelt el a kormány, vesztesen került ki egy olyan ügyből – az oktatási szegregációból –, amire egyébként lehetőséget ad. Ezután nem a rendszer hibáit elemezték, hanem a bűnbakképzés, egy általuk hangoztatott társadalmi igazságosság irányába mentek, azt kiemelve, hogy nem tisztességes, ha a volt gyöngyöspatai diákok munka nélkül jutnak pénzhez. Ebbe a történetbe szépen illeszthető, hogy az ehhez hasonló iskolákban iskolarendőrökre is szükség van, mert máshogy nem lehet velük bánni.

Ez egy újabb bélyeg, amivel csak a kirekesztés erősödik.

Ritók azt mondja, az iskolaőrséggel a kormány az „ügyet” kezeli, az okokat viszont nem.

Tudomásul kell venni, hogy az oktatási szegregáció ezt okozza. A generációkon átörökített nyomorúság, a lakhatási szegénység, az ebben kialakított túlélési stratégiák, ezt a problémahalmazt hozzák be az iskolába a gyerekeken keresztül, és erre az oktatási rendszernek választ kellene adnia.

De nem nagyon tud, sőt, a helyzet egyre rosszabb lesz: az általános iskola alsó tagozatában még annyira nem jelentkezik a probléma, felsőben viszont már halmozódik, amely öngerjesztő folyamattá válik: a szakember- és pedagógushiány miatt egyre több a kezelhetetlen helyzet, emiatt „görgetik a gyerekeket”, akik így alapkészség-hiányosan, motiválatlanul kerülnek át a középiskolába, ahol a tanulás végképp elúszott, és már csak az erőfitogtatás marad közösségi élményként, jellemzően az otthonról hozott konfliktuskezelési minta alapján. Ezzel pedig a tanárok nem tudnak mit kezdeni, mert nem ezt tanulták, nincsenek erre eszközeik.

AFP / Burger

Drága lenne

A helyzet kezeléséhez vissza kellene menni az általános iskolákig, és megvizsgálni, hogy miért nem tudnak úgy átkerülni ezek a gyerekek szakiskolába vagy gimnáziumba, hogy sikeresebb életpályájuk legyen. Ennek megváltoztatásához sok pénz és szakember kell, fel kell hagyni a szegregációval, kiscsoportos oktatásra van szükség, pedagógiai asszisztensekkel, fejlesztőpedagógussal, pszichológussal, és kezelni kellene végre az oktatás hatását otthon leamortizáló tényezőket is.

Hasonló érveket említve Totyik Tamás is úgy látja, az iskolaőrség az alapvető problémákat nem oldja meg. Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy hogyan választották ki az iskolákat, az iskolaőrökön kívül milyen elképzelésük van a tanárok ellen erőszak megfékezésére, nem tartják-e indokoltnak mentális szakemberek biztosítását is, illetve miért jelent a problémára megoldást a családi pótlék elvétele, mire azt írták, elfogadhatatlan, hogy bizonyos iskolákban rendszeres a verbális vagy a fizikai erőszak. Azt válaszolták:

A kormány számára kiemelten fontos a pedagógusok és a tanulók védelme, az iskolai erőszak megfékezése, ezért a kormány egy összetett intézkedési csomagot fog megvalósítani, amelyben a preventív, a támogató és a szankcionáló beavatkozások egyensúlyban vannak.

Ehhez azonban nem kell a köznevelési törvényt módosítani, a konfliktuskezelési képességek fejlesztéséhez, a mentálhigiénés továbbképzések folytatásához megvan a jogi felhatalmazás. Iskolaőr csak ott lesz, ahol ezt a légkör indokolja, csak oda mennek, ahol ezt az intézmények is akarják. A részleteken még dolgoznak, az viszont kiderült, hogy

az iskolák bekamerázásának ötletét február óta elvetette a kormány.