Ali közel négy hónapot, Ghanim és családja másfél évet töltött magas kerítések között a tompai tranzitzónában. A múlt héten kerültek Vámosszabadiba, ahol szabadabb körülmények között várhatják menedékkérelmük elbírálását. Örülnek, hogy kijárhatnak a táborból, de nem múlt el nyom nélkül a hosszú bezártság, és sorsuk is bizonytalan.
Nem a testedet ölik meg, hanem a szívedet
– mondja Ali Manszúr, aki három hónapot és 20 napot töltött a tompai tranzitzónában, és jelenleg a vámosszabadi nyílt befogadóállomáson lakik.
Ide a múlt csütörtökre virradó éjjel szállították át több mint száz menedékkérővel együtt, miután a kormány az Európai Bíróság ítélete nyomán megszüntette a tranzitzónákat. A bíróság azt mondta ki, hogy a menedékkérők tranzitzónában tartása őrizetbe vételnek minősül, ami, ha nincs semmilyen oka, jogellenes, így a magyar államnak azonnal szabadon kell őket engednie.
Az angolul törve beszélő iraki kurd fiatal alig őriz jó emlékeket a tranzitzónákról. Egy férfi nevét említi – Feri – akit nagyon jó embernek talált, mert emberi hangon szólt hozzá. A többi őre viszont mindig elutasító volt vele. Jellemző, hogy mi az a két szó, amit magyarul is megtanult:
Nem szabad!
A 22 éves fiatal 2017-ben jött el otthonról, nem sokkal az után, hogy rendőr apját megölték a Daes, vagyis az Iszlám Állam emberei. Ali örül annak, hogy nem a magas kerítésekkel körbevett, zárt táborban kell lennie, és kijárhat, ha akar, de azt mondja, így sem boldog. Sokat sír, utoljára vasárnap, már a vámosszabadi szálláson sírta el magát az egyik szociális munkásnak, amikor rájött, hogy alig emlékszik az apjára.
A tranzitzónában töltött egyhangú napokba az egyik segélyszervezet adományosztásai hoztak némi színt: ezeken a ritka alkalmakon csokoládét, rizst, gyümölcslevet kaptak. Leginkább azonban az egyedüllét jut eszébe: nagyon magányosnak érezte magát, leginkább azért, mert az egyedülálló férfiaknak fenntartott szektorban, ahol elhelyezték, nem volt társasága, testvérei, közeli rokonai pedig nincsenek, és hiába kérte, nem engedték át a családos szektorba, ahol kurd családokkal tudott volna beszélgetni. Elkeseredettségében egy alkalommal azt kérte őreitől: ha elmennek a templomba, imádkozzanak érte Jézushoz, hogy jobbá forduljon a sorsa.
Ali a szíve szerint Németországba menne, ahol csábító számára az ottani kurd közösség, és meg szeretné írni saját történetét: a tranzitzónában töltött időszak alatt naplót is írt. Példaképe a Németországban élő kurd író, Bachtyar Ali. Azt mondja, szeretne tanulni, lakni és dolgozni is majd valahol. Valamennyire bizakodó, és hálás a bíróságnak, hogy legalább szabadabb helyre került, mert a tranzitzónában voltak pillanatok, amikor élni sem akart már.
Nyílt szállás
A vámosszabadi befogadóállomáson leginkább olyan embereket szállásoltak el, akik szabályszerűen, a kijelölt helyeken léptek be Magyarország területére és ott beadott menedékkérelmük még elbírálásra vár. Ez egy nyílt befogadóállomás, ahol addig kell maradniuk, amíg döntés nem születik, de nincsenek bezárva úgy, mint a tranzitzónában: bármikor kimehetnek – kilépéskor a dupla, zsilipes kapu előtt ellenőrzik fényképes menedékkérő igazolványukat –, bár a kerítésen kívül csak a Szlovákia felé tartó 14-es út gazos széle és néhány félig üres telephely van.
A menedékkérők érkezése némi aggodalmat keltett a közeli Vámosszabadiban, leginkább azért, mert még élénken él a helyiekben a 2015-ös kaotikus időszak. Ambrus Gellért polgármester a helyiek biztonságérzete szempontjából tartja problémásnak, hogy most többen laknak a táborban, de elismeri, ideszállításuk óta semmilyen aggodalomra okot adó esemény nem történt. A hatóságok is segítőkészen állnak hozzá: 0-24 órában van rendőrjárőr-szolgálat. A rendőrök nem sokkal odaérkezésünk után meg is jelennek, azt mondják, bejelentést kaptak arról, hogy valaki felmászott a kerítésre.
A menedékkérőkkel napjában többször is indul busz a közeli Győrbe vásárolni, ügyet intézni. A faluba így nem is kell, hogy bemenjenek.
Az ideszállított emberek között sok a gyerekes család. Az idegenrendészet kora délután Győrbe induló buszára is zömében ilyen családok szállnak fel. Az egyik diszkontáruházlánc parkolójába viszik őket, ahol a közelben egy kisebb bevásárlóközpont is van, élelmiszer- és ruhaüzletekkel.
A buszon ül Ghanim és családja is. A 36 éves férfi Irakból menekült el, de nem iraki vagy kurd, hanem jazidi – egy az ókori Mezopotámiáig visszavezethető gyökerekkel rendelkező egyistenhitű, szinte folyamatosan üldözött vallás híve.
A kerítésen túli ismeretlen világ
Múlt heti ideszállításuk volt az első alkalom, hogy kikerültek a kerítés mögül. Legkisebb lányuk úgy nőtt fel – bekerülésükkor alig másfél éves volt, most már óvodáskorú –, hogy csak a kerítésen belüli világot ismerte, ott tanult meg járni, beszélni. A férfi szerint, amikor kijöttek a zárt táborból, mindentől félt, és pszichológiai kezelésre szorul. A kislány akkor sem akarta elengedni szülei kezét, amikor az egyik ruházati boltban keresgéltek neki való ruhát.
Apja bizakodó, de tanácstalan. Arra a kérdésre, hogy hol szeretne letelepedni, csak a vállát vonja: nem tudja, ott, ahol kap munkát, amiből eltarthatja a családját.
Az ide szállított menedékkérők ugyan kiszabadultak az Európai Bíróság által jogszerűtlennek nyilvánított őrizetből, de megnyugodni még nem nyugodhatnak meg. Menedékkérelmük elbírálása még folyamatban van, és a korábbi évek számait nézve közülük legfeljebb minden nyolcadik reménykedhet abban, hogy kap valamilyen letelepedést vagy ideiglenes maradást biztosító státuszt: a KSH adatai szerint tavaly összesen 500 menedékkérőt regisztráltak Magyarországon, akik közül 22-en kaptak menekült-, 31-en oltalmazotti és heten befogadotti státuszt. Vagyis a menedékkérőknek mindössze 12 százaléka kapott lehetőséget letelepedésre. Reménykeltő lehet ugyanakkor számukra, hogy az idei első negyedévben a 73 menedékkérő közül 69-en jutottak valamilyen státuszhoz (az nem derül ki a számokból, hogy ezek az ügyek tavalyról csúsztak-e át vagy sem).
Kimondta az Európai Bíróság: a magyar állam jogellenesen tart őrizetben menedékkérőket Röszkénél
Az éjjel Vámosszabadiba és Balassagyarmatra vitték át a menedékkérőket
