Itthon T. R. 2020. május. 21. 10:54

Megszűnhet a különleges jogrend, és a kormány bezárja a tranzitzónákat

Azonban a járványügyi készültség fennmarad, ahogyan az operatív törzs is tovább dolgozik. A csütörtöki Kormányinfón jelentette be ezeket Gulyás Gergely.

Koronavírus-járvány
Friss cikkek a témában

A szerdai kormányülés után csütörtökön Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Szerdán a kormány bejelentette, hogy június 2-től vissza lehet menni az iskolába, nyitnak az óvodák, bölcsődék. „A járványveszély mértéke érdemben csökkent, az óvodák és a bölcsődék a megyékben május 25-étől, a fővárosban június 2-ától visszatérnek a normális működési rendhez. Az intézményeknek külön igazolás nélkül is fogadniuk kell a gyerekeket, nyáron egy intézmény legfeljebb két hétre állhat le.

Erre Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár szerint azért van szükség, mert a szülők szabadsága sok esetben elfogyott, dolgozniuk kell. A tantermen kívüli digitális oktatás jól működik, ezért a tanév végéig, június 15-ig érvényben marad, és a tanév hossza sem változik.

Ilyen előzmények után Gulyás a csütörtöki Kormányinfót azzal kezdte, hogy a járvány alatt a védekezés a kormány szerint hatékony volt, az első fázis sikerrel zárult. „A vírus elterjedését eddig sikerült megakadályozni, de a veszély nem múlt el.” Azzal, hogy a fővárosban is enyhítettek, fontos, hogy a védelmi szabályokat mindenki tartsa be – mondta.

Az eddig magyar védekezés Európa egyik legsikeresebb védekezése volt – fogalmazott Gulyás.

Szerinte ehhez emberek és a kormány is nagyban hozzájárult.

A rendkívüli jogrend vége

A védekezés második szakasza ma arról szól, hogy fenn kell tartani a bevált intézkedéseket. Az egészségügyben marad a járványügyi készültség, marad az operatív törzs. A kormány jövő kedden olyan törvényjavaslatot nyújt be, aminek értelmében

a rendkívüli jogrend megszűnhet, de a járványügyi készültség megmarad. Gulyás azt is bejelentette, hogy a kormány megszünteti a tranzitzónákat.

A kormány hosszan foglalkozott az Európai Bíróság ítéletével, amit a tranzitzóna kapcsán hoztak. Ezt a kabinet károsnak tartja, de a döntést kötelesek betartani, ezért döntöttek a tranzitzónák bezárása mellett. Aki a jövőben Magyarországra akar bejutni, az a menekültügyi kérelmet külképviseleten teheti majd meg.

Munkahelyek, közfoglalkoztatottak

A gazdaságvédelmi akciótervvel és a válsággal kapcsolatban Gulyás azt mondta, ma 173 ezer ember az, aki ma keres állást, dolgozni szeretne, de nem talál munkát. Közfoglalkoztatásban most 5000 emberrel többen vesznek részt, mint a járvány előtt. 221 ezer munkahelyet sikerült megóvniuk, a honvédségnél pedig 3000 új munkahelyet hoztak létre.

Az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló törvényt a kormány visszavonta, erről Gulyás azt mondta, a kormány szándéka egyértelmű, ezeket be kell majd tiltani. „De a jelenlegi járványhelyzetben a munkahelyek megőrzése a legfontosabb”, ezért vár ki a magyar kabinet.

A kormány tárgyalt az uniós költségvetésről is. Egy német–francia javaslat további 500 milliárd eurót juttatna a tagállamoknak a járvány okozta kihívások kezelésére. „Nekünk az a legfontosabb, hogy a V4-ek és Magyarország nyerjen ezen” – mondta Gulyás. Ma azonban még vita van abban a kérdésben, hogy ez hitel vagy támogatás lenne-e. Uniós csúcs június közepén lesz, ekkor tárgyalnak majd erről.

Iskolák, óvodák, nyár

Az iskolák és óvodák, valamint a bölcsődék nyitásáról Szentkirályi Alexandra beszélt. Az óvodák és a bölcsődék a megyékben május végén, a fővárosban június elején nyitnak. Az iskolákról azt ismételte meg, amit Maruzsa is mondott. Június 2-től engedélyezik a személyes, kiscsoportos találkozást az intézményekben. A nyári táborokról pedig ITT olvashat. Lehetnek ottalvós táborok is.

Kérdések, válaszok

  • Mi a home office tapasztalata? Ennek a kérdésnek az eldöntését mindig a munkáltatókra bízták, a jövőben is így lesz ez. De az fontos része a kérdésnek, hogy eddig alacsony volt itthon a távmunka aránya, de az elmúlt két hónap tapasztalatai után ez változhat.
  • Külföldi rokonok mikor jöhetnek látogatóba? Dolgoznak rajta, minél hamarabb szeretnék ezt megtenni, kölcsönös alapon. „Készen állunk az óvatos határnyitásra.”
  • Parkolódíjak? A veszélyhelyzet ideje alatt nem kell ilyet szedni, mert továbbra is cél, hogy a tömegközlekedésen ne legyen tömeg.
  • Be lehet újra vezetni a rendkívüli jogrendet, ha jön a járvány második hulláma? Abban szinte konszenzus van, hogy fennáll a második hullám veszélye, de kérdéses a milyensége. Ha szükséges a rendkívüli jogrend, bevezetik, de „remélik, nem lesz erre szükség”.
  • Az egészségügyi válsághelyzet után jöhet a struktúraváltás a rendszerben. „Pozitívum, hogy erős itthon az állami egészségügy.” De látszottak a rendszer hiányosságai is, ezeken dolgoznak majd.
  • A Pesti úti idősotthonról a miniszter azt mondta, eljárás van folyamatban a fővárosi kormányhivatalnál, de Karácsony Gergely kérte az ő kizárásukat az eljárásból elfogultság miatt. Erről az Emmi dönt majd, igaz, korábban a higiéniás eljárások megszegése miatt a kormányhivatal 1 millióra büntette az otthont.
  • Csökkentették néhány helyen a közalkalmazottak bérét. Jogos ez? Gulyás szerint ha a munkaidő csökkent, csökkenhet a bér is.
  • Miért csúszik a 2021-es költségvetés benyújtása? Mert megvárták az április adatokat is. De jövő kedden benyújtják. 3 százalékos recessziót jósol a Pénzügyminisztérium.
  • A veszélyhelyzet megszüntetésével minden rendelet hatályát veszti, mondta Gulyás. De ahol szükséges, ott az Országgyűlés törvényben garantálják a jogszabályok meghosszabbítását.
  • Lesz Pintér Sándornak felügyelete az egészségügyi rendszer átszabásában? Az operatív törzs fennmarad, szóval Pintérnek továbbra is lesznek feladatai.
  • A veszélyhelyzet után is marad a kórházparancsnoki rendszer.
  • Sikeres járványügyi védekezésen vagyunk túl, ezért Káslernek köszönetet kell mondani, nem támadni őt.
  • Különleges gazdasági övezet nem lesz a megyei jogú városokban, jelentette Gulyás. A fővárosban sincs szükség ilyen szabályozásra.
  • Pillanatnyilag rendezvénytilalom van, az 500 főnél nagyobb rendezvények idején augusztus 15-ig. De a kormány folyamatosan vizsgálja ezt a kérdést. Gulyás örülne neki, ha kisebb rendezvényeket meg lehetne tartani júniustól valamikor.
  • Az elmúlt napokban több mint százmilliárd forintot fordítottak a válságkezelésre létrehozott gazdaságvédelmi alapból a járványhoz nehezen köthető célokra, például a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztésére vagy a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására. Mi indokolja azt, hogy az elsősorban munkahely megtartásra, a válság által sújtott ágazatok és családok támogatására fenntartott forrást ilyen célokra fordítja a kormány? Ez a hvg.hu kérdése. Gulyás erről azt mondta, a vasúrvonalról már évekkel ezelőtt döntöttek, szerinte ez munkahelyeket teremt, összefüggésben van a válság leküzdésével.
  • Ilyen gazdasági helyzetben – illetve egy esetleges következő hullám előtt – miért kell minden idők leglátványosabb tűzijátékát megszervezni? Ez mennyibe fog kerülni? Ez is a hvg.hu kérdése. Ha erről végleges döntés születik, közlik majd. Ha a vírushelyzet lehetővé teszi, Gulyás szerint jó döntés a tűzijáték, mert jót tesz a turizmusnak is.
  • Lélegeztetőgépek helyett légzést segítő gépek érkeztek egyes helyekre. De Gulyás ezt az értesülést megcáfolta, a Magyar Hang ezzel kapcsolatos írása a miniszter szerint félrevezető és téved. Azt azonban a WHO is ajánlja, hogy amikor még nincs szükség intenzív terápiás lélegeztetésre, ott jók a noninvazív gépek is. A miniszter szerint 56 noninvazív gépet és majdnem háromszor annyi invazív gép is érkezett a négy orvosegyetemre.
  • Mit javasol Gulyás a nyaraló családoknak? Kivárást javasolnak a külföldi utak előtt, figyeljék a járványügyi helyzetet. Ha még nem fizették be a külföldi utat, figyeljék a határnyitásokat ezzel kapcsolatban.
  • Lehetnek a jövőben a Gyöngyöspatához hasonló ügyek, perek? Szerinte a kormány hiába újít fel iskolákat és javítja az oktatás minőségét, ott is elviszik a nem cigányok az iskolából a gyerekeket, ahol a cigányok kisebbségben vannak. Gondolkodik a kormány az iskolarendőrség rendszerének megerősítésén. Ezzel kapcsolatban azt mondta, „lehet, hogy vannak olyan helyek, ahol a rendet csak úgy lehet fenntartani, ha súlyosabb szankciók lesznek”.
  • Egy új országjelentésben kritikákat fogalmaztak meg Magyarországgal kapcsolatban. A kormány a gazdaságpolitikai részével foglalkozik csak, ezek között sok a pozitív, a többivel, ami nem gazdaságpolitika, nem foglalkoznak.
  • Új pécsi stadion jöhet? Erről kormánydöntés egyelőre nincs, de minden képviselői igényhez próbálnak pozitívan viszonyulni. Elvi döntés született csak a stadionról.

A Kormányinfó előtt ezeket a kérdéseket küldtük el megválaszolásra, igaz, a küldés határidejének lejárta után Maruzsa Zoltán bejelentése azt eredményezi, az első két kérdésünk fölött elhaladt az idő:

  • Több iskolában közölték, május végével befejezik a digitális oktatást, június 2-től csak ügyeletet biztosítanak. Ez központi utasítás, mindenhol leáll a digitális oktatás május végével?
  • Az óvodáknál, bölcsődéknél eltörlik azt a korlátozást, hogy csak 5 gyerek lehet egy csoportban?
  • Az elmúlt napokban több mint százmilliárd forintot fordítottak a válságkezelésre létrehozott gazdaságvédelmi alapból a járványhoz nehezen köthető célokra, például a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztésére vagy a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására. Mi indokolja azt, hogy az elsősorban munkahely megtartásra, a válság által sújtott ágazatok és családok támogatására fenntartott forrást ilyen célokra fordítja a kormány?
  • Ilyen gazdasági helyzetben – illetve egy esetleges következő hullám előtt – miért kell minden idők leglátványosabb tűzijátékát megszervezni? Ez mennyibe fog kerülni?
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.