Magyarországon néhány ezer fertőzöttet tartanak nyilván, ám a koronavírus-járvány a társadalom egészét testközelből érinti. A hvg.hu felméréséből kiderül, olvasóink mekkora hányada veszítette el az állását, hányan küzdenek napi szinten szorongással, de arról is megkérdeztük őket, mit gondolnak a veszélyhelyzetben meghozott intézkedésekről. A hvg.hu nagy karanténkérdőívének első értékelése.
Jelentősen befolyásolja a magyarok életét a több mint két hónapja tartó veszélyhelyzet – derül ki a hvg.hu járvánnyal kapcsolatos felméréséből. Az oldalunkon egy hete felkerült kérdőív válaszadóinak mindössze 8 százaléka nem érzi azt, hogy veszélyes lenne a mostani helyzet, egyharmaduk látja úgy, ésszerű magatartással nem kell különösebben tartani a járványtól. Egy másik harmaduk (34) elsősorban az időseket félti, csaknem egynegyedük azonban reálisnak tartotta, hogy pusztító járvány tör be.
Érdekes, hogy az óvatosságot elsősorban nem a személyes tapasztalatok motiválták. A kérdőívünket kitöltőknek csak szűk egyötöde számolt be arról, hogy környezetében megjelent volna a járvány. Ennek a csoportnak nagyjából a fele (az összes válaszadó 10 százaléka) tapasztalt magán gyanús tüneteket, de nem tesztelték le, válaszadóink 0,2 százalékánál igazolták a fertőzést. 11 százalék ismeretségi körében vagy rokonságában volt példa hatósági karanténra, kórházi ápolásról vagy halálesetről a környezetében összesen 6 százalék számolt be.
| A nagy karanténkérdőív |
| A hvg.hu 2020. május 11-14. között online adatfelvétellel készített kutatást arról, olvasói miként vélekednek a járványhelyzettel kapcsolatos intézkedésekről, a karantén mennyiben befolyásolta életüket. Az 5115 válaszadó nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerint reprezentálja a hvg.hu belföldi olvasótáborát. |
Olvasóink fegyelmezetten be is tartották az elrendelt korlátozásokat: 71 százalékuk azt válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre, hogy csak létfontosságú ügyben (bevásárlás, munka) hagyta el otthonát. Egyötödük azért sportolni vagy kisebb társaságba eljárt, és mindössze 6 százalékuk mondta azt, hogy semmilyen mértékben nem változtatta meg életvitelét. Nem meglepő módon azért a személyes érintettség összefüggést mutat azzal, hogy ki mennyire vette komolyan a korlátozásokat: amíg azoknál, akiknek semmilyen kapcsolatuk nem volt a fertőzéssel 69 százalékos ez az arány, 81 százalékra nőtt, ha válaszadónknál vagy ismeretségi körében igazolták a fertőzést.
Ami az egyes intézkedéseket illeti, a boltok 15 órai zárását a többség (56 százalék) jónak tartja, bár majdnem a felük azért hosszabb ideig engedte volna az árusítást. Ennél is nagyobb az elfogadottsága az idősek számára fenntartott idősávnak, azt válaszadóink 83 százaléka helyesnek tartja. Ám még ennek a körnek is a 60 százaléka – összes válaszadóink fele – rövidebb és korábbi időt tartott volna fenn a 65 év felettiek számára.
Noha a veszélyt olvasóink 92 százaléka valósnak tartotta, ez nem jelenti azt, hogy a kormány veszélyhelyzeti döntéseivel mind egyetértettek volna. Mindössze egytizedük szerint indokolta a járványhelyzet az intézkedéseket, a többiek úgy látják, kisebb-nagyobb mértékben a kormány hatalmi törekvései álltak azok hátterében, egynegyedük egyenesen úgy vélekedik, hogy teljes mértékben ez volt a mozgatórugó. A veszélyhelyzet elrendelését azért jobban értékelik, bár 26 százalékuk szerint ez sem volt indokolt. A legnagyobb arányban (35 százalék) addig tartják indokoltnak a fenntartását, amíg fel nem oldják a kijárási korlátozásokat az egész országban. 12 százalékuk szerint október-novemberig, a járvány prognosztizált második hullámáig nem érdemes feloldani, 9 százalékuk pedig ahhoz kötné, amíg maszkot kell viselni a boltokban. (Orbán Viktor pénteken arról beszélt: reményei szerint május végén – vagyis nagyjából a kijárási korlátozások feloldásával egy időben – visszaadhatja a veszélyhelyzetben kapott különleges felhatalmazást a parlamentnek a kormány.)
A településvezetők munkájának értékelésére 1-5 pontot adhattak olvasóink, itt az átlag 3,43-as osztályzat volt, de válaszadóink több mint a fele 4-esre vagy 5-ösre értékelte a polgármesterek teljesítményét.
Elmaradt vizsgálat, elmaradó bevétel
A veszélyhelyzet alaposan felkavarta olvasóink életét, több szempontból is. Válaszadóink egyharmada nem tudott igénybe venni valamilyen szükségesnek vélt egészségügyi ellátást, 19 százalékuk a háziorvosi ellátásnál vagy receptfelírásnál akadt el, 24 százalékuk korábban tervezett vizsgálatát kellett elhalasztani (a kérdésre több választ is meg lehetett adni). A férőhely-felszabadítás is érintette válaszadóinkat: 2 százalékuknak saját kezelését kellett megszakítani emiatt, 1 százalékuk krónikus beteg hozzátartozója ellátását volt kénytelen átvenni.
A munkavégzés rendje is több mint 60 százalékuknál változott. Válaszadóink negyede dolgozik a veszélyhelyzet elrendelése óta teljes mértékben otthonról, persze itt óriásiak a különbségek. Amíg diplomások és a fővárosiak körében 40 százalékos ez az arány, érettségi nélkülieknek mindössze 15 százaléka válthatott távmunkára, a községekben élőknél pedig 18 százalék az arányuk.
A válaszadók egytizede csak korlátozottan vagy egyáltalán nem tud dolgozni, mert otthon maradt. Utóbbiak esetében majdnem kétszer akkora a nők aránya, mint a férfiaké (13, illetve 7 százalék). Rövidített munkaidőről 7 százalékuk számolt be, 10 százalék pedig arról, hogy elveszítette az állását. Itt különösen aggasztó, hogy nagyobb arányban vannak az 50-59 éves korcsoportba tartozók (12 százalék), akik egyébként is nehezebben tudnak elhelyezkedni. És az is elmondható, hogy a képzettség nélküliek közül többen veszítették el az állásukat: az érettségivel sem rendelkezők 13 százalékáról mondható ez el, míg a diplomások körében már csupán 4 százalék ez az arány.
Ennek fényében nem meglepő, hogy válaszadóink csaknem felének (49 százalék) csökkent a bevétele a járvány kezdete óta. Nem is kis mértékben: 17 százalékuknak 20-50 százalékkal, 14 százalékuknak ennél is jobban esett vissza a jövedelme. Úgy tűnik azonban, hogy az elsőként meghozott kormányzati segítség, a céges és magánhitelekre vonatkozó, az év végéig szóló fizetési moratórium igencsak korlátozott segítséget kínál a számukra. Válaszadóink 58 százalékának egyáltalán nincs hitele, akinek pedig van, azoknak is valamivel több mint a fele fizet tovább. A legtöbben – az összes válaszadó 8 százaléka – egyébként a személyi kölcsön fizetését függesztették fel.
Új számítógép helyett még több pizza
A bizonytalan gazdasági helyzet hatással van fogyasztásunkra is. Válaszadóink 40 százaléka igyekszik most kevesebbet költeni, 34 százalékuk halasztotta el egy tervezett, nagyobb kiadását, amíg kiszámíthatóbb nem lesz a helyzet, másik 11 százalékuk le is tett róla. A pánikvásárlás sem jellemzi olvasóinkat: arra a kérdésünkre, hogy a márciusi vásárlási láz idején mennyi vécépapírt szereztek be, mindössze válaszadóink 1 százaléka mondta azt, hogy a szokásos többszörösét. 14 százalékuk a biztonság kedvéért mindenesetre a szokásos mennyiség kétszeresét vette – nehogy a pánikvásárlók miatt ne kapjon majd, amikor szüksége lesz rá. Olvasóink nemcsak vécépapírt nem vettek, de informatikai eszközökre sem költöttek sok pénzt: 84 százalékuk nem vásárolt új kütyüt, akik pedig igen, azoknak a többsége (az összes válaszadó 11 százaléka) is legfeljebb 50 ezer forintot szánt rá.
A fogyasztási szokásaink is átalakultak: a válaszadók 32 százaléka szívesebben veszi elő a bankkártyáját, 30 százalékuk többször vásárol az interneten, 57 százalékuk ritkábban jár bevásárolni, kilenc százalékuk pedig gyakrabban rendel készételt.
Az otthonlét a gyerekes családokra különösen nagy terhet rótt a két hónapja zajló távoktatás miatt. Ezzel kapcsolatban a szülőket és a diákokat arra kértük, 1-5 pont között értékeljék az órákon átadott tudásanyagot és az órák technikai megvalósítását. A válaszok alapján se nagy gond, se különösebb elégedettség nem látszik: a válaszok átlaga 3 pont körül mozog. Az otthoni munka és az intenzívebb online jelenlét miatt válaszadóink csaknem egyharmada telepített valamilyen szoftvert, többségük a távmunkát/távoktatást segítő alkalmazást, emellett válaszadóink majdnem 9 százaléka fizetett elő valamilyen videós streamingszolgáltatásra.
Együtt sírunk
Arról is kérdeztük olvasóinkat, hogyan élik meg a bezártságot. Van egy jó hírünk: arra a felvetésre, hogy a járvány után a válások vagy a gyermekáldás lesz több, olvasóink körében az utóbbi tűnik valószínűnek. Arra a kérdésünkre, hogy a kényszerű összezártság mennyire hozta össze a családot (1-5-ös skálán), az átlagos válasz 3,64 volt, és az elmérgesedésre utaló 1-2 pontot mindössze válaszadóink 7 százaléka adta. A tökélytől persze messze vagyunk, de 19 százalék szerint sokkal jobb lett a viszonya a családjával (5 pont).
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a karanténhelyzet ne uralta volna olvasóink jelentős részének gondolatait. Kisebbségben vannak azok (42 százalék), akiknél ne okozott volna hangulatváltozást, 39 százalékuk gyakrabban szorong, 18 százalékuknál az aggodalom már alvászavart is okoz, válaszadóink 1,5 százalékát pedig annyira megviseli, hogy szakértő segítségét kellett kérnie.
Az aggodalom összefügg az anyagi biztonsággal is. Az aggódók körében magasabb arányban vannak azok, akiknek csökkentek a bevételei, azok esetében, akiknél ez a visszaesés meghaladta az 50 százalékot, már 31 százaléknál állandósult a szorongás. Hasonló összefüggést találunk a mentális egészség és a járványhoz köthető személyes érintettség között: akiknél gyanú vagy igazolt fertőzés volt – akár ismeretségi körében –, az aggódók és a szorongók aránya is magasabb az átlagosnál. Nemek szerint is jelentős az eltérés: amíg a férfiak 54 százaléka nem aggódik, a nőknél ez az arány mindössze 32 százalék. Ami pedig az életkor szerinti különbségeket illeti: talán meglepő, de minél idősebb valaki, annál kevésbé aggasztja az, ami most történik. Amíg a 15-29 évesek 28 százalék tartozik a nem aggódók körébe, 60 év felett már 50 százalék ez az arány. Leginkább azonban az anyagi helyzet és a státusz befolyásolja, ki mennyire ítéli aggasztónak a helyzetet: azok, akik rosszabb anyagi helyzetben vannak, netán munkanélküliek, azokra mentálisan is sokkal nagyobb terhet ró a mostani helyzet. A nélkülözők közül például 61 százalék számára már napi problémát jelent a szorongás, alvászavar, de a hónapról hónapra élők esetében is 44 százalék ez az arány.
Olvasóink nemcsak a pánikvásárlásba nem szálltak be, de többségük új hobbit sem talált a bezártság idején. Erre vonatkozó kérdésünkre 56 százalékuk azt válaszolta, hogy lekötik korábbi elfoglaltságai, 35 százalék pedig azt, munkája és otthoni feladatai miatt nem is jutna ideje semmire. Aki mégis kipróbált valami újat, azoknak a többsége a konyhában próbálkozott. Ennek fényében érthető, hogy válaszadóink negyede úgy érzi, hízott az elmúlt időszakban, igaz, 9 százalékuk fogyásról számolt be. Ami az alkoholfogyasztást illeti, 12 százalékuk ivott többet a szokásosnál – velük szemben 5 százalék csökkentette a bevitelt.
Végül arról is megkérdeztük olvasóinkat, mennyire elégedettek a járvánnyal kapcsolatban rendelkezésükre információkkal. A kérdőívünket kitöltőket arra kértük, 1-5-ig terjedő skálán értékeljék a legfontosabb hírforrásokat. A legkevésbé (1,9 pont) a közmédiával elégedettek a válaszadók, de Orbán Viktor rádióinterjúi és Facebook-posztjai (2 pont) és az operatív törzs napi sajtószereplései (2,2 pont) sem elégítik ki őket túlságosan. A települési önkormányzatok tájékoztatását valamivel hasznosabbnak ítélik (2,9 pont), de még a legmagasabbra értékelt nem kormánypárti sajtó is csak 3,4 pontot kapott.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI / Balázs Attila)
