Számottevően javulhat a koncentrációja, ha kiszakad a közösségi média végtelen pörgetéséből, és néhány hétre kinyomja a netet a mobilján – mutat rá egy friss vizsgálat.
Állandóan telített a naptárja, mert nem tud nemet mondani? Az első és utolsó dolga minden nap, hogy a telefonját böngészi? Sokszor hibáztatja magát az apró baklövésekért is? Ha bármelyikre is igennel válaszolt, akkor érdemes elolvasni ezt a cikket.
Ma valósággal dúskálunk azokban a dolgokban, amelyek azonnal növelik az örömérzetünket. Ez azonban hosszú távon nem járul hozzá a boldogsághoz, sőt akár árthat is.
Hónapokon át tartó bezártság és példátlan veszteségek jellemezték a koronavírus-járvány időszakát, különösen 2020 tavaszát. Fizikai egészségünk mellett szinte mindannyiunk lelki békéjét is felforgatta a megváltozott helyzet – még abban az esetben is, ha valaki megúszta a fertőzést, és gyászolnia sem kellett. Öt évvel a járvány kitörése után néztük meg, az akkori traumák mennyire bizonyultak tartósnak, mennyit tanultunk a járványból.
Brit kutatók arra voltak kíváncsiak, a mentális egészség és a jóllét érzése miként változik a nap folyamán. Az is kiderült: az emberek keddenként érzik magukat a legboldogabbnak.
„A lazac és áfonya duóval nem lehet mellélőni” Trenka Andrea Petra dietetikus szerint, akit arról kérdeztünk, milyen ételekkel befolyásolhatjuk jó irányba mentális egészségünket, és dolgozhatunk a tél végi fáradtság ellen. Milyen forrásból vegyünk magunkhoz fehérjét, és tartózkodnunk kell-e a szénhidráttól? Ráfanyalodjunk-e a fagyasztott zöldségre? Miért félreértés, hogy a gumicukortól jobb kedvünk lesz? Milyen táplálékkiegészítőkkel érdemes próbálkozni a lelki jóllét érdekében?
Szabályozná és – receptre, orvosi felügyelet mellett alkalmazva – hozzáférhetővé tenné a mentális betegségek elleni küzdelemben a pszichedelikus növények és szerek széles tárházát a január közepén elindult Európai Polgári Kezdeményezés (ECI). Összegyűjtöttük, Európában hol és milyen pszichedelikus drogok gyógyászati felhasználását engedélyezik.
Jack McNamara, a Kelet-Londoni Egyetem tudósa egy ötpontos listában foglalta össze, a tudományos vizsgálatok eredményei alapján hogyan lehet a séta egyszerre hatékony és pihentető.