Itthon hvg.hu 2020. május. 10. 11:59

Fekete-Győr üzent a Momentum román szövetségeseinek: Semmilyen magyarellenesség nem elfogadható

Az USR nevű román párt elnöke arról írt, hogy Székelyföld autonómiája lehetetlen, a párt képviselője pedig leszavazta, hogy a parlamentben számonkérjék a román elnököt a magyarellenes mondatai miatt. A Momentum - amelynek képviselői egy EP-frakcióban ülnek az USR-esekkel - megdöbbent, és csak akkor hajlandó további együttműködésre, ha az USR magyarbarát politikát fog folytatni.

Székelyföld autonómiája jogilag eleve nem is lehetséges, így nincs miről beszélni – erről írt Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát (USR) nevű párt elnöke. A román parlament hírszerzést ellenőrző bizottságában pedig leszavazta az USR, hogy a hírszerzés vezetője beszámoljon arról, miféle információk alapján kezdett el Klaus Iohannis elnök Erdély eladásáról beszélni.

A párttal egy európai parlamenti frakcióban ülnek a Momentum képviselői is – az Azonnali megkereste Fekete-Győr Andrást, a Momentum elnökét, hogy kommentálja Dan Barna szavait.

„Megdöbbenéssel figyeltük az USR megnyilvánulásait a román elnök magyarellenes kirohanására. Azon dolgozunk, hogy a párt vezetőségével tárgyaljunk a hozzáállásukról, mert európai, huszonegyedik századi párttal nem összeegyeztethető az, hogy ne ítéljék el azonnal egy más nép nyelvének gyalázását, egy egész kisebbség és nemzet megbélyegzését” – válaszolt a Momentum sajtóosztálya.

Fekete-Győr azt írta a Facebookon:

Semmifajta magyarellenességet nem tartunk elfogadhatónak. Kritikus fontosságú számunkra, hogy az USR a kisebbségeket tiszteletben tartó, magyarbarát politikát folytasson, ezért felvettük a kapcsolatot az ügyben a párttal. A jövőbeni együttműködésről az egyeztetések kimenetelének függvényében döntünk.

Addig is együtt dolgoznak más, a magyarokat segítő pártokkal és szervezetekkel - tette hozzá.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.