A dokumentumot, amely a nők elleni erőszak felszámolására jött létre, Magyarország 2014-ben ugyan aláírta, de azóta sem ratifikálta.
Politikai nyilatkozatot terjesztett az Országgyűlés elé az isztambuli egyezmény ratifikációjának és kötelező hatályának elutasításáról a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). A kisebbik kormánypárt szerint az egyezmény egyes pontjai ellentétesek a kormány migrációs politikájával.
A kormánytöbbség a hétfői ülés kezdetén módosította a napirendet, így hétfő este megtárgyalják a nyilatkozatot, kedden pedig már szavaznak is róla.
A független Szabó Szabolcs szerint az Országgyűlés elé került előterjesztés döbbenetes, hiszen „az egyezmény a családon belüli erőszak megelőzéséről, a nők és gyermekek védelméről, az elkövetők büntetlenségének megszüntetéséről szól”.
Ezt az egyezményt nem hajlandó évek óta ratifikálni a Fidesz–KDNP, most pedig végképp kifarolna belőle
– írta a Facebookon Szabó Szabolcs.
Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője javaslatukat indokolva azt mondta, hogy az egyezményben lévő ideológiai megközelítés a magyar jogrenddel és saját meggyőződésükkel is ellentétes. Szerinte a dokumentum elő akarja írni a társadalmi nemek definícióját, és ezzel együtt „a romboló genderszemlélet” bevezetését, valamint rá akarja erőltetni az országokra a menedékjog nemi alapon történő biztosítását.
„Mivel a magyar emberek már számos alkalommal kifejezték ezzel kapcsolatos véleményüket, ezért nem tudnak támogatni olyan egyezményt, amely felgyorsítja vagy könnyebbé teszi a bevándorlást Európába” – mondta az MTI híre szerint a kereszténydemokrata politikus. Ezután kitért arra is, hogy a parlament és a kormány által eddig meghozott döntések és jogszabályok széles körű védelmet biztosítanak az érintetteknek, ideértve a szigorú fellépést a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak ellen.
„Jogunk van megvédeni országunkat, kultúránkat, törvényeinket, hagyományainkat és nemzeti értékeinket, amelyeket sem a többségi meggyőződéstől eltérő genderszemlélet, sem a korlátozás nélküli vagy a társadalmi nemek alapján előnyöket biztosító bevándorlás nem veszélyeztethet” – fogalmazott Nacsa Lőrinc. A politikus azt is mondta, az egyezmény azon pontjai, amelyekre maguk is értékként tekintenek, különösen a gyermekek védelme és a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés, jelenleg is része a magyar jogrendszernek. „Így kimondható, hogy az egyezmény ideológiai követelések nélküli részei már biztosítottak Magyarországon”.