Itt vannak a dokumentumok, amik igazolják, hogy minden jogszabályi feltételt teljesített a fenntartó az orvosi ellátás tekintetében is. A válaszom határozott igen! - meghallgatásának legeslegvégén válaszolt Karácsony Gergely főpolgármester arra a kérdésre, amit a parlament népjóléti bizottságának keddi maratoni ülésén a testület szinte minden felszólaló kormánypárti tagja feltett neki különböző formában: folyamatos volt-e az orvosi jelenlét a Pesti úti idősek otthonában?

Ez az a fővárosi fenntartású intézmény, ahol a lakók fele, csaknem 300 ember koronavírusos lett, és 33 ember meghalt. Az ügyből komoly politikai adok-kapok alakult ki arról, kinek és mekkora felelőssége van ebben, a háttérről itt olvashat bővebben.

A fideszes Kovács Sándor szerint az intézményben kialakult káosz “alfája és omegája” az orvosi jelenlét, ugyanezt vetette fel Pesti Imre is, aki szerint a főállású orvos hiánya probléma, majd három különböző módon a KDNP-s Nacsa Lőrinc is feltette ugyanazt a kérdést: most van-e orvos, volt-e orvos a járvány előtt, mikorra rendeződik megnyugtatóan az orvoskérdés. A bizottság fideszes alelnöke, Selmeczi Gabriella azt tudakolta, “azért robbant be a járvány mert nem volt orvosi jelenlét?” Zombor Gábor volt az egyetlen, aki nem tette fel ezt a kérdést a főpolgármesternek, aki a délután egykor kezdődő ülés ötödik órájában került sorra.

A kormánypárti képviselők érezhetően azon voltak, hogy minél többször szembesítsék a Pesti úton kialakult helyzettel a főpolgármestert, és felelősségét firtassák. A felszólalások visszatérő eleme volt, hogy a magyarországi 55 ezer idősotthoni férőhely közül 7 százalék van a fővárosnál, a fertőzött eseteket tekintve viszont már 67 százalék az arány. Rákérdeztek arra is, hogy mit tett a főpolgármester a járványhelyzet ellen. Többen citálták - még a szintén meghallgatott Rétvári Bence államtitkár is -, hogy a kormány évi 6 milliárd forintot ad a fővárosnak idősgondozásra.

Rétvári arról is beszélt, hogy a kormány egyeztetett a főpolgármesterrel a legfontosabb döntések előtt, és hogy minden hetedik magyarországi fertőzött és a halálesetek 10 százaéka a Pesti úti idősotthonhoz kötődik.

Pesti Imre ezen felül előhozta a kijárási korlátozások kezdetén történt BKK-járatcsökkentés ügyét, Nacsa Lőrinc azt, hogy volt-e felkészítés a járványhelyzetre, voltak-e más higiéniai problémák az intézményben, és hogy fel voltak-e készülve a betegek izolálására. Zombor Gábor pedig arról beszélt, ő is volt hasonló helyzetben, amiből azt tanulta meg, hogy nem szabad homályosítani csak őszintén és tisztán kommunikálni.

A nem kormánypárti képviselők közül a DK-s Varga Zoltán arról beszélt, hogy más idősotthonokban, ahol megjelent a vírus, nem látott a Pesti útihoz hasonló mentős rendőrös, konvojos akciót. Szerinte az otthont beáldozták egy aljas pártpolitikai játékba. A jobbikos Rig Lajos pedig arról, hogy a Pesti utat a média kapta fel és a politikusok “rácsimpaszkodtak, mint a pióca a tetemre”. Szerinte az orvos jelenlétének kérdése nem kulcsfontosságú, hiszen sok más helyen is csak telefonon érhető el. Korózs Lajos bizottsági elnök megkérdezte az államtitkártól, hogy tudni-e a másik 25 fertőzött otthon közül melyik állami, melyik önkormányzati és melyik egyházi fenntartású, de nem kapott választ.

Hecckampány

A kérdések zömére Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes válaszolt, aki szerint hecckampány zajlik a polgármester ellen, szerinte valakik demonstrálni akartak azzal, hogy a fertőzött betegeket akut ellátásra vijjogó mentőautókkal vitték a város másik felébe. Kijelentette, hogy állnak minden vizsgálat elébe, de ezek legyenek pártatlanok, és terjedjenek ki az önkormányzaton kívüli más (állami) szereplőkre is.

Nehezményezte, hogy amikor az idősotthont meglátogatta a tisztifőorvos, akkor erről csak a tévéből értesültek, és Müller Cecília nem is készített a helyszínen jegyzőkönyvet, és csak három mulasztásként sem értékelhető megjegyzést tett. (Müller többször rendelt el azonnali intézkedést az idősotthonnal kapcsolatban - a szerk.)

A hatmilliárdos állami támogatás felemlegetésére azzal válaszolt, hogy ilyen támogatást minden önkormányzat kap, “ez nem kegy, hanem a feladat- és forrásmegosztásból fakadó állami normatíva”.

Alaposan körbejárta az események időrendjét, hogy ki mikor milyen teszteket végzett el - elmondása először a főváros tesztelt az otthonban -, mikor milyen eredményeket közöltek és azokat hogyan - például hogy napokkal később levélből tudták, meg, hogy az állami tesztek közül 74 esetben értékelhetetlen lett az eredmény (első körben - a szerk.). Megkérdőjelezte a kormánypárti képviselők által emlegetett százalékos értékeket, tudni szeretné, ezeket hogyan számolták ki.

Arról is beszélt, hogy volt oktatás a dolgozók körében, és hogy 58 pontos cselekvési terv bizonyítja mit tett a főpolgármester.

Karácsony Gergely a kérdésekre válaszolva közölte, fontos, hogy tiszteljük a tényeket, “de most is belefutottunk olyan méltatlan vádakba és állításokba, amiket könnyen meg lehet cáfolni”. Ilyen szerinte az, hogy titoktartási szerződést kötöttek volna az otthon orvosával, vagy, hogy rühes lett volna az egyik lakó - “rüh megjelenését semmilyen vizsgálat nem mutatta ki”.

Az ég szerelmére, visszamondják azokat a marhaságokat, amiket írt kormánypárti sajtó

- fakadt ki egy helyen.

Szerinte azért mutattak ki nagyarányú fertőzést az otthonban, mert ott teszteltek. “Úgy könnyű kimutatni a magas fertőzöttséget, ha valahol mérünk valahol meg nem.” Szerinte, ha mindenhol tesztelnek akkor változni fog ez a zarány.

Idézte a tisztifőorvos hétfői tájékoztatóját, ahol Müller Cecília azt mondta, hogy 25 szociális intézményben 64 halálos áldozat van. Szerinte ezek túlnyomó többsége nem a Pesti útról származik (az elhunytak fele a Pesti úti otthon lakója volt - a szerk.). Ugyanakkor nehezményezte, hogy nem lehet tudni: az összes elhalálozás közül mennyi volt budapesti lakos.

Arról is beszélt, hogy a főváros kétmillió maszkot vett és tízezer tesztet fognak elvégezni, és bőven egymilliárd forint felett költöttek védekezésre.

Információhiány, kommunikációs nehézségek

A kérdések előtt pedig arról beszélt, hogy hogy ötvennyolc pontos intézkedési tervet hajtott végre a főváros, de sok intézkedést úgy kellett meghozniuk, hogy a legfontosabb információk nem álltak a rendelkezésére, és hiába próbálta felvenni a kapcsolatot az operatív törzzsel eddig egyetlen alkalommal kapott választ még a járványhelyzet elején, és abban is az állt, hogy nincs mit tennie.

Hivatalos e-mailem van arról, hogy nincs semmilyen felelősségünk

- értékelte.

Beszélt a járványhelyzetben a településeknek biztosított jogkörökről, ami szerinte a főváros esetében jobb lett volna, ha nem települési szinten van nevesítve, mert így nehéz egységesen fellépni. A főpolgármester így csupán a Margitsziget lezárását tudta elrendelni. Helyesnek nevezte a kormány korlátozó intézkedéseit, de megjegyezte, hogy

a berlini vagy bécsi polgármesterrel könnyebben tud beszélni mint Müller Cecília tisztifőorvossal.

Az általa elrendelt kötelező maszk/kendő/sálviselésről azt mondta, hogy ezt több vidéki önkormányzat is tervezte meglépni, de állítása szerint a helyi kormányhivatal ellenséges vagy nem támogató fellépése miatt nem merték bevezetni. “Arra biztatom a kormányt ,hogy ezt lépjük meg“ - mondta.

A meghallgatás fő témáját adó szociális intézményekről azt mondta, hogy már az első percben tudták, hogy figyelmet érdemelnek, de “nem mindig éreztük, hogy ehhez a kellő információ és segítségnyújtás megérkezik”.

A védőfelszerelésekről azt mondta, hogy beszerzése ugyan egy 1998-as kormányrendelet szerint a kormányhivatalok feladata lenne, de ők is mindent megtettek, több körben közel 2 millió maszkot vásároltak, hogy ellássák a fővárosban lévő intézményeket, és nem csak azokat, ahol ők a fenntartók.

Arról is beszélt, hogy az első perctől kezdve azon dolgoztak, hogy a kórházakból ne kerüljön át a szociális intézményekbe a vírus, és sokszor könyörögtek, hogy ne vigyék vissza negatív teszt nélkül az egészségügyből a hajléktalan és idősellátásba a betegeket. Szerinte az összes esetben, ahol bejutott a fertőzés az ilyen intézményekbe, az első, tüneteket produkáló beteg kórházból érkezett vissza. Elmondta, a fővárosban 28 helyen működik idősellátás, csak két intézményben találtak koronavírusos betegeket.

Szerinte a fővárosi önkormányzat egy sor olyan feladatot végzett el, ami a jogszabály szerint nem lenne feladata. És eddig egyetlen náluk indult vizsgálat sem állapított meg jogsértést.