Ha a járvány terjedése mérsékelt marad, a diákokat több tanterembe szétültetve a jelenlegi szabályok szerint is megtarthatók a vizsgák

– mondta Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár pont két hete az InfoRádió Aréna című műsorában. A valószínűbb azonban az, hogy nem a jelenlegi szabályok szerint tartják meg az érettségit, hiszen a járvány terjedése jelen pillanatban mérsékelt, de nagy kérdés, mi lesz májusban (az írásbeli) és főleg júniusban (a szóbeli érettségi ideje alatt), mikor minden bizonnyal a tömeges megbetegedések időszakában tart majd az ország. A kormányzat legalábbis a júliust lehetséges tetőzési időpontként emlegeti.

Az érettségi lebonyolításának különböző forgatókönyvein a kormány oktatási munkacsoportja dolgozik – mondta szintén két hete Maruzsa Zoltán, aki szerint ha romlik a helyzet, szóba jöhet időbeli eltolás, illetve egyéb oktatási-levezetési megoldások. A kormány azóta sem döntött, kedden az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hvg.hu-val azt közölte,

az érettségikkel kapcsolatban a járványügyi helyzetre és az érintettek érdekeire figyelemmel, a megfelelő időben meg fog születni a döntés, amelyről az érintetteket tájékoztatni fogjuk.

Egy, a helyzetre rálátó forrásunk szerint a héten már bejelenthetik a döntést, információi szerint egy elfogadható megoldás körvonalazódik. Részletkérdés, mikor lesz az érettségi, sokkal fontosabb, hogy kiket és milyen formában érint majd.

Miután semmilyen hivatalos információnk nincs arról, milyen lehetőségekkel számol a Maruzsa vezette akciócsoport, szakértőkkel beszéltük végig a lehetséges forgatókönyveket, abból kiindulva, hogy minél kisebb legyen a tömeg, de biztosítva legyen a felvételi is.

• A járvány bizonytalan kimenete és viszonylag enyhe felívelése miatt feltételezhető, hogy májusban megtartják az írásbeli érettségit, azonban szóbeli vizsga már nem lesz.

Ezzel ugyanis a lehető leghamarabb letudnák a vizsgákat, a diákokat több terembe szétültetve, a biztonságos távolság megtartása miatt. Ott elég egy felügyelő, és így nem rettegne a szóbelin senki, hogy valakitől elkapja a betegséget.

• Elképzelhető az is, hogy csak azok érettségiznek, akik felvételiznek is. Vagy, még tovább szűkítve a kört, csak azokból a tárgyakból érettségizzenek, ami a felvételijükhöz kell.

Azzal, ha csak azok érettségiznek, akiknek ez a felvételi miatt fontos, durván harmadával csökkenne a diákok száma, és értelemszerűen még kevesebben lennének, ha mindenki csak a felvételihez kötelező tárgyakból érettségizik, a többinél megajánlott jegyet kap. Ezzel a felvételin lényegesen nem kerülne hátrányba, hiszen a szabályok szerint vagy az év végi, illetve az érettségi jegyei számítanak a felvételinél, vagy a két felvételi tárgy duplázott eredménye, a kettő közül pedig a diák számára kedvezőbbet veszik figyelembe.

A nem érettségiző diákok csak megajánlott jegyet kaphatnának, akár a negyedik év végi eredményét, akár több évet figyelembe véve. Természetesen az érettségi bizonyítványában szerepelne, hogy ezeket a jegyeket nem a klasszikus érettségin szerezte.

• Kivételes esetben lehet "szóbeli"

Például testnevelésnél, de ez az összlétszámhoz képest keveseket érint.

• Óhajként felmerült az érettségi lefújása is

Több igazgatóval is beszéltünk, akik ezt szeretnék leginkább: ne legyen érettségi, az év végi jegyeket írják be az érettségi bizonyítványba is. Ez annak lenne hátrány, aki másodikban még nem tudta, hol akar tovább tanulni, és nem feküdt rá például a kémiára, amelyet csak 1-2 évfolyamon tanulnak. Kémiánál ugyanis ez alapján a második végi jegy kerülne az érettségi bizonyítványba.

Ezek az opciók egy májusi-júniusi érettségire vonatkoznak, a járványhelyzet miatt a kormány dönthet úgy is, hogy az érettségit augusztus végére tolja, a felvételiknél még az sem okozna fennakadást.

Az egyetemek partnerek lesznek

Jó lenne, ha nem csúszna nagyon az érettségi, de akkor is elindulhatna ősszel a szemeszter, ha legkésőbb augusztusra, a pótfelvételik szokásos idejére vizsgáznak a diákok – mondta a hvg.hu-nak Józsa János, a Magyar Rektori Konferencia elnöke és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora.

Részmegoldásként elfogadhatónak tartja azt is, hogy az év végi jegyeket számítsák be érettségi jegyként. Józsa szerint "van még idő arra, hogy azokat fokozott komolysággal állapítsák meg, és kicsit kalkulálják bele az érettségi szempontjait is. Ha ez az egyetlen megoldás, partnernek kell lennie ebben a felsőoktatásnak."

A kémiával ez esetben nincs mit tenni. "1-2 tantárgy szenvedhet sérülést, a lényeg, hogy az átfogó szellemiség és értékmérés rendben legyen. Egy teljesen átfogó, jó megoldást nem érdemes kergetni, egy jó kompromisszum elég. Ebben szerintem mind az Emmi oktatási, mind az ITM felsőoktatási államtitkára partner lesz."

Arról nem tudott konkrétumot mondani, hogy a rendkívüli helyzet miatt csökkenhet-e a ponthatár, úgy fogalmazott, "inkább logikus magyarázatok mentén, egyszeri megoldásként, átalakulhatnak".

Kíméletesebb számolás?

Egy névtelenséget kérő iskolaigazgató szerint az érettségire készülő diákokat a kieső öt hét nem zavarja meg nagyon erősen, a humán tárgyakból felvételizők ilyenkor már a szóbeli tételeket dolgozzák ki. Az olyan tárgyaknál, ahol most pont a gyakorlat marad ki, csak akkor lehet probléma, ha az érettségin nem a már tanultakat kérdezik.

Ahhoz, hogy ne omoljon össze teljesen a felsőoktatásba bejutás rendszere, valamilyen módon szükség van az érettségire. Ha mindenki megajánlott jeggyel menne tovább, az durván sértené az érdekeket.

Tény, ha elmarad a szóbeli érettségi, a diákok nem tudnak javítani a jegyükön, erre valamilyen megoldást ki kell dolgozni szerinte. Megoldás lehet, hogy nem 25, hanem 20 százalék alatt buktatnak. A diákok felvételi pontja is kevesebb lehet, saját iskolájának tapasztalatából kiindulva 3-6 százalékot szoktak javítani a diákok egy jó szóbelivel.

Emiatt lehetségesnek tartja a ponthatár csökkentését. Meglátása szerint egyébként csak írásbeli érettségivel majdhogynem objektívebb eredményt lehet elérni, mert szóbelin sok múlik a bizottságon is.

A szakmai vizsgákra is kell valami megoldást találni, hiszen a gyakorló helyek is bezártak, bár a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, Tóth József szerint azzal nem lesz gond. A szakgimnáziumba (régi nevén szakközépiskolába) járók gyakorlati tevékenységének zöme tantermi körülmények között megvalósítható, vizsgájukban kevés a gyakorlat.

Ha egy diák szakmai vizsgát tesz érettségin, akkor szervezésből, statikából, költségvetés-készítésből vizsgázik, ez mind digitális kompetenciát igényel. A csoportos keretek között megvalósítható kézműves tevékenységet a korábban szerzett érdemjegyek alapján is lehet minősíteni

– mondja Tóth József. Nem aggódik, szerinte megoldható lehet egy augusztus végi érettségi, ahogy május végi határidővel az online vizsgázást sem tartja kivitelezhetetlennek, de ugyanúgy megoldás lehet szerinte a négyéves teljesítmény átlagából kiszámolt érettségi jegy. Mint fogalmaz:

Mindenképp humánus kivitelezésre volna szükség.