Sem adatvédelmi, sem egyéb szempontból nem áll meg a kormány és az országos tisztifőorvos érvelése, hogy Európa legtöbb országával ellentétben Magyarország miért nem teszi közzé területi bontásban is a koronavírus-fertőzöttek adatait. A járványügyi szakértő és jogászok szerint az erről szóló információknak nemhogy titkosnak nem szabadna lenni, hanem egyenesen közérdek, hogy megismerhetők legyenek.
Keddi hírek szerint Gyálon, Monoron és Zalaszentgróton is megjelent a koronavírus, mindhárom helyen regisztráltak a napokban koronavírusos beteget – mindezt azonban nem a vírussal kapcsolatos tájékoztatásra létrehozott központi kormányzati oldalról, vagy a védekezést és tájékoztatást irányító operatív törzs bejelentéséből tudjuk, hanem onnan, hogy az érintett települések polgármesterei jelezték.
A településvezetők – vagy néhány esetben az érintettek – jelentkezése nélkül viszont nemigen van mód ma megtudni Magyarországon, hogy mely települések érintettek a járványban: Az Európai Unió legtöbb országával ellentétben a magyar kormány ugyanis nem közöl a fertőzésről területi adatokat. Sőt, nemhogy nem közöl, de egyenesen megtagadja, hogy kiadja-közzétegye azokat.
A hvg.hu tudósítója napok óta próbálja megtudni az országos tisztifőorvostól, hogy hazánk miért nem közöl területi adatokat a fertőzésekről.
Müller Cecília válasza erre kedden például az volt, hogy
Mi tudjuk, hol vannak a fertőzöttek és vizsgáljuk is az adatokat.
Kiadni azonban továbbra sem fogják őket, csak a járvány lezajlása után. Hogy miért?
Mert nem riogatni szeretnék, hanem megelőzni
– vágta rá az országos tisztifőorvos.
Egy nappal korábban a hasonló formában feltett kérdésünket azzal hárította el Müller Cecília, hogy tiszteletben kell tartani a betegek személyiségi jogait, és nem lenne helyes, ha egy beteg lekövethető lenne az adatai alapján. Az országos tisztifőorvos ehhez a legfrissebb, szerdai tájékoztatón is ragaszkodott, és csak a részletek kifejtése nélkül árulta el, hogy "immár az egész országból vannak betegek". A területi adatok visszatartását pedig ismét azzal indokolta, hogy egyelőre kevés a megbetegedés, ezért könnyen beazonosíthatók lennének a betegek.
Ez az érvelés ugyanakkor aligha áll meg: az első fertőzöttek közé tartozó debreceni férfinél például ez még nem okozott személyiségi jogi dilemmát, sőt, az ország megtudhatta azt is, hogy brit állampolgár, nemzetközi cégénél dolgozik, a felesége pedig – akinél később szintén kimutatták a fertőzést – magyar. De nemcsak róla, hanem az első iráni fertőzöttekről, sőt az első tizenhatig az összes hazai esetről is viszonylag sok információt árultak el, csak szombaton álltak le a részletes adatok közlésével.
Átlátszó az adatvédelmi kifogás azért is, mert a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) honlapján az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) fejléces papírján heti bontásban kint van megyei összesítésben az összes, Magyarországon regisztrált fertőző beteg – kivéve a koronavírusosokat.
Ami viszont ennél is nyomósabb – ha úgy tetszik, szakmaibb – érv, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint sem minősül személyes adatnak, hogy területi bontásban és életkori megoszlásban kik a koronavírussal megfertőződött betegek Magyarországon.
Péterfalvi Attila, a hvg.hu kérdésére azt mondta: ez csak statisztikai adatnak minősül. A NAIH elnöke szerint speciális oka lehet annak, hogy a törzs napok óta nem közöl területi és életkori adatokat. "Tudni kellene, hogy miért nem hozzák nyilvánosságra, de biztos van valami oka" – mondta Péterfalvi. Hozzátette annak, hogy a törzs nem közöl ilyen adatokat, számos oka lehet, hiszen veszélyhelyzetet hirdetett ki a kormány, ez a korlátozás jogszerű is lehet ebben az esetben. Amikor azonban a szerdai tájékoztatón rákérdeztünk, mi ez az ok, nem derült ki.
Asbóth Márton a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) magánszféraprojekt vezetője a hvg.hu kérdésére szintén úgy foglalt állást, hogy
a területi és életkori adatok közlése nem személyes adat.
A jogász hozzátette, személyes adatnak csak az minősül, ami az érintettek személyével kapcsolatban hozható, vagyis amivel beazonosíthatóak lennének a betegek.
Asbóth szerint még azzal sem sérülne a betegek személyiségi joga, ha a területi adat és az életkor mellett még a fertőzöttek nemét is közölnék. "Közérdek a tájékoztatás" – tette hozzá a TASZ jogásza.
Horvátországtól Csehországon, Szlovákián és Románián át Ukrajnáig az esetszámmal együtt legalább régiós bontásban, de több helyütt településenként is láthatóak a fertőzöttségi adatok, Magyarországon kívül Szerbia az egyetlen, amely nem közli ezt. Sőt, Romániában például a viszonylag nagy – már 200 feletti - betegszám ellenére továbbra is esetenként megismerhető nemcsak a város neve, ahol a fertőzöttet regisztrálták, de az is, hogy feltehetően mely országban kapta el a vírust az illető, illetve, hogy mely korábbi eset kontaktja volt.
Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos szerint jogos elvárása az embereknek, hogy az újabb és újabb fertőzöttek konstatálásán túl megtudják azt is, hogy hol fordultak elő ezek a megbetegedések, sőt azt is, hogy hányan, és hol vannak karanténban, közülük hányan valóban betegek, a betegek közül pedig hányan vannak kórházi kezelés alatt.
A volt tiszti főorvos egyébként abban sem biztos, hogy a kormány egyáltalán birtokában van ezeknek az információknak, az első két hétben ugyanis – a debreceni esetet kivéve – mindenkit a fővárosi Szent László kórházba szállítottak.
Falus Ferenc szerint a fertőzés terjedését követő területi minta nélkül nem lehet megalapozott járványügyi intézkedéseket tenni, aki pedig azt mondja, ezt személyiségi jogok miatt nem lehet közölni, annak szerinte fogalma sincs róla, hogy mi a személyiségi jog.
Az, hogy hol észleltek mondjuk harminc újabb fertőzést, semmilyen formában nem köthető egy-egy konkrét beteghez, viszont nagyon fontos járványügyi információ lenne, amit a lakosságnak joga lenne megtudni.
Nem lepráról, vagy valami nemi betegségről van szó ráadásul, amit szégyellni kellene, ha kiderül, hanem egy veszélyes vírusról, ami ellen könnyebb védekezni, ha ismerjük, merre terjed
– magyarázta Falus Ferenc, hozzátéve: ha valami rejtélyes okból mégis személyiségi jogi kérdést csinál az adatokból a kormány, akkor a település nevét ne árulja el, de legalább járási szinten közölnie kellene az adatokat. Ezek birtokában szerinte a lakosság is tudatosabb lenne, és azon a környéken, ahol súlyosabb a helyzet, könnyebben rá lehetne venni őket a szabályok betartására, például, hogy lehetőség szerint ne hagyják el az otthonukat.
A volt tiszti főorvos szerint ugyanakkor, ha lenne is fertőzéstérkép, az nem a valós, hanem csak a hivatalosan megjelenő eseteket mutatná: az eddigi kirívóan alacsony tesztelés-szám miatt ugyanis szerinte többszörös szorzóval érdemes számolni a fertőzötteket. Száz fertőzöttből 80 például eleve nem is megy orvoshoz, mivel enyhék a tünetei – ők tehát nem jelennek meg a rendszerben, de ettől még fertőznek, de a kirívóan kevés elvégzett teszt miatt a fennmaradó, már tüneteket mutató húsz százaléknak is nagyon kis hányadáról derül ki, hogy koronavírusos, sokukat tüdőgyulladással kezelik.
Az utóbbi pár napban egyre több ilyen eset került a hírekbe – többek között a vírus eddig egyetlen magyarországi áldozatát, a vasárnap elhunyt 75 éves férfit is eredetileg ezzel kezelték a Jahn Ferenc kórházban. Az elmúlt egy hétben készült cikkeinkhez több háziorvossal is beszéltünk, akik a hvg.hu-nak arról számoltak be, hogy az utóbbi hetekben kiugróan sok tüdőgyulladásos beteg járt náluk, illetve, ha a tendencia továbbra is ez marad, nehéz lesz megkülönböztetni őket a koronavírusos esetektől.
Falus Ferenc beszélt arról is, a kínai tapasztalatokból, az ottani esetek visszakövetéséből is az látszik, hogy az első megbetegedésektől számítva nagyjából két hét „késében” van az a rendszer, amit az adatokból látunk. Ha a háziorvosok valóban nagy számú, sőt tömeges tüdőgyulladásos megbetegedésekről számoltak be, akkor lehet, hogy ma már nem is egy nagyságrenddel van több fertőzött annál, mint ami a hivatalos adatok alapján látszik a rendszerben.
Hasonlóra figyelmeztetett egyébként vasárnap az újabb szigorításokat sürgető Magyar Orvosi Kamara (MOK) is: a szervezet szerint a hivatalosan regisztráltnál nagyságrendekkel több, akár ezres nagyságrendű fertőzött lehet, a számuk két hét alatt pedig akár hatvanezresre is duzzadhat, ha a kormány nem lépi meg a javasolt intézkedéseket (noha Kovács Zoltán államtitkár vasárnap a MOK felvetéseit annyival söpörte le, "hogy ha valaki nyílt levelek alapján tájékozódik, akkor megvan az a gyanú, hogy politikát akar csinálni, a MOK elnökének politikai kötődésére tekintettel a javaslatokat az operatív törzs és a kormány már megvizsgálta." Müller Cecília ennél békülékenyebb volt, azt mondta, a javaslatok többségét megfogadták).
A keddtől érvényes új protokoll szerint egyébként már a súlyos, ismeretlen tüdőgyulladásban szenvedőknél elvégzik a koronavírus-tesztet – ez feltehetően magával hozza majd az esetszám emelkedését.
A területi adatok visszatartásának okáról megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központot is, de lakonikus válaszlevelében a szervezet csak annyit írt, hogy a kérdésben Müller Cecília országos tisztifőorvos keddi, fentebb idézett álláspontja az irányadó.
