Jobbik megoldotta, hogy a sorozatos ÁSZ-bírságok elvitték a párttámogatását – röviden így összegezhetnénk a képviselőcsoport 2018 májusától napjainkig tartó költéseit. Alig több mint másfél év alatt minden más frakciónál többet fizettek ki általános, jogi- szak-, és kommunikációs tanácsadásra, de alaposan kistafírozták a pártközeli elemzőintézetet is.
Rendkívüli kongresszuson tárgyalt 2019 februárjában a saját esetleges megszűnéséről a Jobbik, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) újabb, 270 milliós büntetést szabott ki a még az egy évvel korábbi bírságával is tartozó ellenzéki pártra. Az Országgyűlés Hivatalától (OH) kapott működési keretből a Jobbik parlamenti frakciója ugyanakkor szinte még abban az évben „visszanyerte” az összeget, az új parlamenti ülésszak kezdete óta pedig már több mint 380 millió forintnak hágott a nyakára – derült ki a képviselőcsoport szerződéseiből, amelyeket a hvg.hu kért ki az OH-tól.
A 21 fős ellenzéki frakció ezzel toronymagasan a legtöbbet költő képviselőcsoport – majdnem kétszer annyit költött el, mint a közel hatszor akkora Fidesz frakció.
Miből? |
A képviselőcsoportok az országgyűlési törvény értelmében az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből – tehát közpénzből – fedezik a működésükkel járó kiadásokat. Ennek mértéke havonta a képviselői tiszteletdíj (2019 márciusától 989 700 forint) tízszerese, plusz a frakcióhoz tartozó képviselőnként kormánypártoknál a tiszteletdíj 30, ellenzékieknél a 40 százalékának megfelelő összeg. A pénzből elvileg a parlamenti, politikai tevékenységüket kell fedezni, de a valóságban nem korlátozza semmi, hogy mire költik. A hivataltól nemcsak a Fidesz, hanem az összes képviselőcsoport szerződését kikértük. A kapott adatokból levonható megállapításokat cikksorozatban ismertetjük. |
A 380 millió forintból több mint 145 millió ment a párthoz közeli IRÁNYTŰ Politikai és Gazdaságkutató Intézetnek: 2018 júniusától decemberéig fél évre 61,9 millió, 2019-ben pedig 82,8 millió. Ez jóval több annál a 2017-re szóló 34,6 millió forintnál, amelyről két éve a 168 Óra számolt be, és annál az 50 milliónál is, amennyit a Népszava akkori adatai szerint 2016-ban fizettek az addig is nagyrészt a pártból finanszírozott think tanknek.
Az intézet tulajdonos-ügyvezetője, Forrai Richárd, a Jobbik korábbi frakcióigazgatója, a 2018-as választás után lemondott pártelnök, Vona Gábor korábbi tanácsadója. A Direkt36 öt éve terjedelmes elemzésben fejtette fel, milyen szerepet játszott a pénzügyi szférából érkező Forrai a Jobbik gazdasági holdudvarának kiépítésében, összességében a párt politikai erővé válásában. Bár a 2018-as választás után felröppent, hogy a Jobbik anyagi nehézségei miatt megszüntetnék az intézetet, a cégnyilvántartás szerint az megalakulása óta éppen 2018-ban érte el legnagyobb – 199 milliós forintos – árbevételét, és ahogy a parlamenti szerződésekből látszik, 2019-ben sem kellett éppenséggel nélkülöznie.
A legjobban jövedelmező Iránytű-megbízás egy 2018 novemberi, 44 millió forintos közvélemény-kutatás volt az összesítés szerint, de 2019 márciusában és áprilisában is leesett a cégnek „elemzés”, illetve „szakpolitikai elemzés” címen 29,9 majd 28,8 millió forint.
A legeslegtöbbet ugyanakkor nem az intézetnek vagy más cégeknek, hanem magánszemélyeknek fizette ki a képviselőcsoport, egyben náluk érhető tetten leginkább, hogy mekkora baj, hogy az érintettek nevét nem ismerhetjük meg (az Országgyűlés Hivatala – mint megírtuk – a GDPR elveire hivatkozva csak anonimizálva adta ki a frakciók magánszemélyekkel kötött szerződéseit – a szerk.): az ellenzéki frakciónál összesen 246 ilyen szerződés (a megbízások több mint kétharmada) szerepelt az összesítésben, igen magas, 182,3 millió forintos összértékkel.
Mivel a nevekhez (egyelőre) nem férhetünk hozzá, nemcsak azt nem tudhatjuk meg, hogy kikhez vándorolt a sok, esetenként sokmilliós megbízás, de azt sem, hogy összesen hány emberhez: a dátumok alapján több, folyamatosan megújuló megbízásra lehet következtetni, de jócskán vannak azonos feladatra egymással párhuzamos szerződések is.
Míg a többi frakció ráadásul szakterületenként vagy konkrét törvényjavaslatonként is meghatározta, hogy pontosan milyen szaktanácsokért fizetett, addig a Jobbiknál még csak utalás sincs erre: összesen 94 darab megbízás fut a bármire ráhúzható „szakpolitikát érintő tanácsadás” címen, 70 ezertől 3,6 millió forintig, összesen 53 millió forint értékben.
A 168 Óra két évvel ezelőtti – még a GDPR-rendelet hatályba lépése előtt készült, tehát a magánszemélyek neveit is tartalmazó – összesítése szerint az ilyen megbízásokra költött akkori 38 millió forintból főleg a Jobbik ifjúsági tagozatának vezetőit és képviselőit, valamint vidéki politikusait fizette a frakció – ez most nem derülhet ki.
A szakpolitikain túl mindenesetre „sima” tanácsadásra is elment 25,9 millió forint, kommunikációs tanácsokra pedig további 24, beleértve a Jobbik szóvivőjének és új sajtófőnökének, Farkas Krisztinának 6,92 millió forintos – havi 900 ezres – megbízási díját. Az MTVA és a Hír TV egykori szerkesztő-műsorvezetője egyébként az egyedüli a listában, akit saját cégén keresztül fizet a frakció.
A fenti 24 millió forintban viszont nincsen benne a Facebook-oldalak kialakítása, és az események fotós, illetve videós megörökítése: ezek összesen további 18 millió forintba kerültek, és 4 millió forintot a belső kommunikáció fejlesztésére is fizetett egy titkos magánszemélynek a képviselőcsoport.
Az összesítésből mindemellett továbbra is úgy tűnik, hogy a többihez képest elképesztően aktív külpolitikai tevékenységet folytat a Jobbik-frakció, már ha jóindulatúan azt feltételezzük, hogy valóban ezt a tevékenységet támogatta a másfél év alatt kötött összesen 32 megbízás tolmácsolásra és fordításra, összesen több, mint 20 millió forint értékben.
A listából az sajnos nem derül ki, hogy a szolgáltatásokat milyen nyelven vették igénybe, és az sem, hogy az összeget hány embernek fizették ki.
A Fidesz és a KDNP tekintélyes, fejenként 120-160 ezer forintos frakcióüléseihez képest a Jobbik 22 képviselője egészen költséghatékonyan, összesen 736 ezer forintból megoldotta a tavaly februári kihelyezett frakcióülését egy mátraszentimrei tréningközpontban. A 2018 szeptemberi, soltvadkerti tanácskozás viszont ennek majdnem a kétszeresébe, 1,79 millió forintba került, de nem ez benne a furcsa, hanem, hogy bár a helyszín a Frittmann panzió-pincészet volt, a terembérlésre mégis csak 210 ezer forintot fizettek a borász testvéreknek, a többi pénz – 1,59 millió forint – egy magánszemélynek ment.
A rendezvényköltségek között különös az is, hogy bár 2019 február elsején a párt drámai sajtótájékoztatón jelentette be, hogy akár meg is szűnhet a rá kirótt újabb ÁSZ-bírság miatt, egy nappal későbbi évadnyitó rendezvényén azért 3,2 millió forintot elköltött a képviselőcsoport, ebből 844 ezret étkezésre, közel egymilliót pedig a rendezvénytechnikára.
Bár az összesítésből elsőre úgy tűnik, hogy az ügyvédi költségeiből a korábbiakhoz minimálisan lefaragott az ellenzéki frakció – 2017-ben hat ügyvédnek összesen 18,5 milliót fizettek ki, most szintén hatnak összesen 18,2 milliót –, valójában ez nincs így: 25 megbízással ugyanis még további 27 millió forintot fizettek egy vagy több ismeretlen magánszemélynek jogi tanácsadásra.
A szerződött ügyvédi irodák között van egyébként a Jobbik ex-képviselője, a mandátumáról 2018 végén lemondó Staudt Gábor irodája is, amelynek valamivel több, mint egy év alatt 4,45 millió forintnyi megbízás jutott.
A kitakart magánszemély-nevek miatt azt viszont nem tudhatjuk meg, hogy ki az a szerencsés, akinek az ELTE-s tanulmányait havi 433 ezer, 18 hónapra összesen 7,79 millió forintért tanulmányi szerződéssel finanszírozza a képviselőcsoport.
Az autóbérlés költségeiből ugyanakkor tényleg visszavett valamelyest a frakció: a meglehetősen kuszán dátumozott, viszont darabszámot nem említő összesítés szerint a 2018 júniusától 2020 márciusig tartó időszakban összesen 14,1 millió forintot fizettek ilyen címen a Porsche Hungáriának, míg 2017-ben csak arra az egy évre 15,5 milliót.
(A szerződéslistákból készült cikksorozatunkban eddig a Fidesz és a KDNP kiadásait elemeztük végig).