Az, hogy a Fidesz számára elmúlt az aranykor, mára egyértelmű lett. A kérdés csak az, most milyen irányba indul el a kormánypárt.
Orbán „formailag versengő és plurális választásokon nyert demokratikus felhatalmazást, de karizmatikus vezérként domináns helyet tölt be a magyar politikai életben, és riválisaival szemben aszimmetrikus módon kiemelkedik. (…) A fideszes pártgépezet centralizáltsága, a kormánnyal szembeni hatalmi ellensúlyok gyakorlati meggyengítése, és az állam példátlan centralizációja következtében a 2010-től kezdődő időszakban Orbán ’plebiszcitárius diktátorrá’ vált.”
Így írta le Körösényi András politológus 2017 év végén az Orbán-rendszert a Politikatudományi Szemlében, ahol a plebiszciter vezér uralmát tartalmilag a karizmája, formailag pedig népszavazás (népi döntés, tehát akár egy választás is) legitimálja.
Körösényi rendszerleíró dolgozata óta három választás volt Magyarországon, 2018-ban még kétharmaddal győzött a Fidesz az országgyűlési választáson, de a 2019-es EP-választáson kudarccal felérő, nem kétharmados győzelmet aratott, majd az őszi önkormányzati választáson vereséget szenvedett a kormánypárt. Több mint tíz év után először.
Ez pedig új politikai helyzetet eredményezett, ami új politikai hozzáállást kíván a Fidesztől is.
Ha a 2018 februári hódmezővásárhelyi időközi polgármesterválasztás és Márki-Zay Péter győzelme (és ezzel a Fidesz veresége) után azt írta fideszes gondolkodó, G. Fodor Gábor, hogy „jampigallért lehajtani, rakkolni, dolgozni – erre van most szükség”, akkor képzeletben most még egyet hajthat azon a galléron Orbán és csapata.
G. Fodor most is figyelmeztette sajátjait. Ugyanis összedőlni látszik az az akol, ami jótékony meleget nyújtott a Fidesznek, az ellenzéket pedig a hidegbe taszította, vagyis oda a centrális erőtér (ahol Orbán és a Fidesz középen, ellenzéke pedig megosztott, a bal-jobb skála két ellentétes oldalán helyezkedik el), ráadásul – ahogy G. Fodor írja –, van ellenfél.
„Ettől elszokott a Fidesz, a rutin helyett át kell állnia egy olyan stratégiára, amely számol azzal, hogy tényleges ellenfél van, sőt bármit is gondol az ellenfél képességeiről (mentális, társadalmi, politikai állapotáról), még ez az ellenzék is képes volt arra, hogy néhány helyen
megverje a Fideszt.”
Amikor a Fidesz november közepén megsemmisítő vereséget szenvedett a megismételt jászberényi választáson, tanulságos volt megnézni a fideszes holdudvarba tartozó Sajtóklub-vendégek reakcióját. Az azóta a műsort is otthagyó Szentesi Zöldi László például azt mondta:
a fiatalokat elvesztettük, nem ismerjük a magyar valóságot. Vissza kell találni a néphez, akik részint ostobaságból, részint tájékozatlanságból, de tömegesen választanak olyan politikusokat, akiknek a nevüket sem tudják. Nem elég már újragombolni a kabátot, mert valamit tenni kell.
Lázár János volt miniszter még decemberben beszélt arról, hogy változásokra van szükség a Fideszben, nemrég pedig már azt mondta, a Fidesz nem a valósággal foglalkozik. „Ha a Fidesz visszatér arra az útra, hogy a valósággal foglalkozik, akkor képes lesz visszanyerni a szavazói támogatását, sőt, mások bizalmát is hozzáteheti ehhez. Amennyiben viszont nem fordulunk vissza az emberek hétköznapi problémái felé, akkor nagyon kockázatos két és fél éves választási felkészülés áll előttünk. Izgalmas időszak lesz, a verseny nyitott” – mondta.
A valósághoz való visszatérés recept lehet a Fidesz számára, de ez amennyire könnyen hangzik, politikailag annyira nehéz. Orbán Viktor nagy politikai innovátor hírében állt, bármikor képes volt az irányváltásra, ezt jól mutatja, amikor 2015-ben szinte egyik pillanatról a másikra lett bevándorlásellenes politikus, de az orbáni megújulás jelei voltak a 2002-es választási vereség után életre hívott polgári körök is.
De kérdés, hogy 1) ismerve például az egészségügy és az oktatás helyzetét, mennyire lenne fájó a valósághoz való visszatérés, illetve 2) az egyhuzamban tizedik éve kormányzó Orbán mennyire van berozsdásodva.
Egykori tanára, a volt alkotmánybíró Stumpf István nemrég azt mondta a hvg360-nak adott interjújában, hogy Orbán „megöregedett, ami azt jelenti, hogy fogytán az energiája.” Kérdés tehát, a megöregedett miniszterelnök most mennyire áll készen a változásra.
Kritikát akkor is megfogalmazott a Fidesz felé, amikor azt mondta, „az érték és a mérték megtartása az elmúlt időszakban nem sikerült a Fidesznek. A viselkedésmód, a túlzott agresszivitás, az anyagi szempontok időnként értékszempontok elé helyezése azok, amik tömegessé váltak az elmúlt időszakban, különösen a fiatalabb generáción belül. Ez nem jó üzenet.”
Török Gábor: nem biztos, hogy Orbán három év múlva is meghatározó lesz
A politológus szerint a Fideszben sokan úgy vélik, már el is bukták a 2022-es választást.
Többen vérfrissítést is sürgettek a Fidesz oldalán – ami kétféleképp is megvalósul, megvalósulhat. Egyfelől a Fidesz elkezdte keresni a vereség felelőseit saját soraiban, több választókerületi elnököt is leválthatnak (Csizi Péterrel a pécsi vereségek után ez már lényegében meg is történt decemberben). A 24.hu korábban arról írt, Orbán annyira elégedetlen, hogy tizenöt-húsz választókerület élén is lecserélhetik a vezetőt a balul sikerült önkormányzati választás után, Pécsről, Egerről, illetve több fővárosi kerületről hallani, ahol változások lesznek.
Másrészt – ahogy Lázár János sok kritikája közül az egyikben meg is fogalmazta – a Fidesznek, ha győzni szeretne 2022-ben, muszáj a fiatalok felé fordulnia, azért is, mert a következő választásokon 500 ezer új szavazó adhatja majd le a voksát. A fiatalok megszólításával kormányzati szinten erőteljesen próbálkozik a Fidesz, Varga Judit igazságügyi miniszter, Novák Katalin államtitkár, a 22 éves egyetemista, Rácz Zsófia helyettes államtitkári megjelenése és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivői kinevezése mind abba az irányba mutatnak, hogy a fiatalokat megnyerné magának a Fidesz.
Retteghetnek a kegyeltek, Orbán újrakeveri a kártyákat
Az idén lesz tízéves a Nemzeti Együttműködés Rendszere, pontosabban Orbán Viktor illiberális országlása. Már csak az idő múlása is elkerülhetetlenné tesz bizonyos személycseréket. A kormányfőnek indoklásra sincs szüksége, hatalma arra épül, hogy bármikor ejthet és felemelhet embereket. Aki Orbánnak dolgozik, rendre meg kell harcolnia a főnök figyelméért.
Visszatért londoni nagyköveti posztjáról az új kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf is, hogy Budapestről segítse régi fegyvertársát, Habony Árpádot az önkormányzati választási fiaskó feledtetésében, az új irány megtalálásában.
Érdekes kísérletnek ígérkezik, hogy a klímatüntetéseken menetelő fiatalokat mennyire tudja magához édesgetni a propagandanehéztüzérséget és a női politikusokat bevető Fidesz. Ugyanis a legfiatalabb választók már az Orbán-rendszerben szocializálódtak, és vele szemben is határozzák meg magukat. Az ifjúság azt követeli, amiből hiány van: liberális demokráciát, környezetvédelmet.
A feladat nem kicsi, ráadásul sok jóval nem kecsegtet a Fidesz számára. Sőt, egyenesen sokkolóan hathat a kormánypártok számára, hogy a Závecz Research őszi – szeptembertől novemberig terjedő – mérései szerint a vidéki városokban például 12 százalékponttal kevesebb a fiatalok körében a Fidesz-szavazók aránya, mint az ilyen településen élő összes polgár között (a 33,7 százalékos általános támogatottság a 25 éven aluliak körében 21,4 százalékra apad).
„Mindig valami újat, progresszívat keresnek a fiatalok, különösen az egyetemisták” – magyarázta korábban a Fidesz pozícióvesztését Szabó Andrea, az ELTE jogi karának adjunktusa. A 2009 óta működő Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport vezetőjeként a szakember immáron négyszer mérte meg a felsőoktatási intézmények hallgatóinak pártpreferenciáját. Akkor arra a felvetésre, hogy a Fideszen segíthet-e, hogy nyit a fiatalok felé, Szabó azt mondta:
nem elég fiatalosnak látszani, annak is kell lenni. Kívülről nem lehet az egyetemista réteget megérteni.
Ugyanez a probléma azzal is, ha a Fidesz a zöldpolitika felé fordulna. Egyfajta nyitási kísérlet (sokkal fékezett habzású, mint a keleti) mutatkozik a párt környékén a klímavédelem felé – hiszen szavazókat látnak azon a térfélen. Néhány hete Bayer Zsolt például azt mondta, „józan ember ma nem kérdőjelezi meg azt a tényt, hogy az ember jelenléte a Földön károkat okoz, az már vérmérséklet kérdése, hogy ezeket súlyosnak, tragikusnak vagy visszafordíthatatlannak nevezzük”, Orbán Viktor pedig a decemberi EU-csúcson elfogadta a klímakompromisszumot, amelyet lengyel harcostársa még mindig visszautasít. Vagyis amíg a Fidesz holdudvarának egyik fele továbbra is nemzetközi összeesküvést láttat Greta Thunberg mögött, egy másik része nyitva hagyja a kaput, hogy a párt akár a klímavédelem élére álljon. Szabó Andrea azonban figyelmezteti a pártot:
a fiatalok számára fontos a hitelesség, úgy tehát nem lehet zölddé válni, hogy hiányzik a politikai cselekvés. Jelenleg a nagytőke kiszolgálójaként látják a Fideszt.
Papíron még több mint két év van a 2022-es választásokig, de a 2020-as év sokkal több annál, mint „félidő” két voksolás között. Az MSZP pártigazgatója, Molnár Zsolt egy keddi interjúban azt mondta, az igazán fontos kérdéseket 2021 őszére le kell zárni. Ő „különös tekintettel a közös miniszterelnök-jelölt személyére” gondolt, de 2021 őszére már azt is látni fogjuk, mennyire sikerült a Fidesznek kilábalni a tavalyi ősz okozta válságból – és ehhez most kell hozzákezdnie Orbánnak.
