Nem vezetnek be új Nemzeti alaptantervet – jelentette be Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón a tegnapi kormányülés után. Igazán érdemi magyarázatot nem adott, annyit mondott, nem érkezett annyi változtatás, ami ezt indokolná, így a jelenlegi NAT-ot módosítják majd.

Ezzel együtt a elismerik az új NAT-tal kapcsolatban végzett munkát. Az Emmitől kapott válaszból kiderült, a kormány elfogadta a koncepcionális módosításokat, amely jövő szeptemberben életbe lép.

Kásler Miklós emberminiszter a tanévnyitón még bejelentette, hogy elkészült az új Nemzeti alaptanterv legújabb változata, és azt jövőre felmenő rendszerben bevezetik. Ez – mint írtuk – nagyon szűkös határidő lett volna, ugyanis el kellett volna készíteni hozzá a kerettanterveket, ki kellett volna dolgozni a tankönyveket, taneszközöket. (Ez normális esetben többéves munka lenne, azok kisebb körben történő kipróbálásával, korrigálásával, majd nagy tételben az előállításukkal.)

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára novemberben már arról beszélt, hogy év végéig fogadja el a kormány a Nat-ot, és 2020. szeptember 1-jétől be is vezetik.

A legújabb, és ezek szerint elkaszált Nat előzménye, hogy egy Csépe Valéria pszichológus akadémikus által vezetett szakértői csapat tavaly nyár végén nyilvánosságra hozott egy Nat-tervezetet, amiben az általunk megkérdezett szakértők találtak számos korszerű elemet és újszerű szemléletet, de sok ellentmondás is felfedeztek benne.

Néhány napra a Csépe-NAT bemutatása után – bár addig hivatalosan dicsérték a készülő dokumentumot – a kormány már meg is fúrta azt. Gulyás Gergely kijelentette, hogy "jelenlegi formájában biztosan nem fog életbe lépni", komoly változtatásokra van szükség a történelemre, irodalomra, természettudományos képzésre vonatkozó részeken.

Januárban új miniszteri biztost is kineveztek a NAT bevezetésének előkészítésre Hajnal Gabriella, az iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke személyében.

Az is kiderült, hogy az antiszemita szerzőkhöz vonzódó Takaró Mihály is részt vett a Nat magyar irodalom részének „nemzetiesítésében”, sőt a felesége szintén. Viszont az addig a magyar irodalomért felelős szakértői gárda minden tagja otthagyta a takarósított munkát. Hogy a helyükre ki érkezett, arról nincs információ. Az viszont biztos, hogy az MTA szakmai érveire, javaslataira semmilyen válasz nem érkezett a minisztériumból.

Az új NAT uniós forrásból 2,4 milliárd forintból készült (volna), ami ezek szerint teljesen felesleges pénzkidobás volt. Takaró Mihály havi közel fémillióért hazafiasította az első változatot: megint csak feleselgesen.

Egyébként függetlenül Csépe, Takaró és bármilyen szereplő elképzeléseitől, a törvény szerint a nemzeti alaptantervet három évente felül kell vizsgálni. Ez az 1995-ös első alaptanterv óta rendben le is zajlott. A jelenleg érvényes alaptantervet – ami ezek szerint, némi változtatással hatályban marad – 2012-ben vezették be.

A Nemzeti alaptanterv fő funkciója a közoktatás tartalmának elvi, szemléleti megalapozása. "Az iskolák önállóságát szem előtt tartva meghatározza a közoktatás általános céljait, a közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban megvalósítandó fejlesztési feladatokat. A NAT tehát meghatároz kulcskompetenciákat, kiemelt fejlesztési feladatokat és műveltségi területeket."