Két alkalommal mértek kimondottan magas foszfinszintet, az viszont nem derült ki, hogy honnan került szerves anyag a víztározóba.
Az Átlátszó közérdekű adatigénylésben kérte ki a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. A választ most kapták meg, és kiderül belőle, hogy
rövid ideig, de kétszer is a foszfin munkahelyi környezetben megengedhető legmagasabb határértékének százszorosát mérték.
A foszfin esetében a legnagyobb megengedett munkahelyi koncentráció értéke 0,1 ppm, de november 11-én 13:20-kor 13,6 ppm-et mértek az erőmű szivattyúházában. Két nappal később az Őzse-völgyi tározó gátjánál mértek 15,2 ppm-et. Igaz, az, ha rövid ideig mérnek ilyen, még nem jelenti azt, hogy mindenképp károsodott volna bárki egészsége. A maximum érték ugyanis azt a mutatót jelenti, amely 40 órás munkahéttel, napi 8 órás műszakkal számolva nem káros az alkalmazottak egészségére.
Mint írták, november 12-én
az üzem területén lévő technológiavíz-tározóban kén- és foszfortartalmú gázok keletkezését észlelték, amelyek erőteljes szagot árasztottak.
Azt is hozzátették: „a tározónál keletkezett gázok a lakott területekig nem jutottak el, a településeken és az ott átfolyó patakok közelében, valamint a lakott területeken a mobil labor mérései egyszer sem mutattak ki a levegőben veszélyes gázkoncentráció-tartalmat”.
Az Őzse-ürítőnél és az ürítőárokban a 2 technológiaivíz-tározóból leeresztett víz szervesanyag-tartalma magasabb volt, mint az átlagos érték. Ez nem tett szükségessé azonnali beavatkozást, ugyanakkor rendkívüli vízszennyezési bírság kiszabását vonja maga után – olvasható a jelentésben.
Az nem derült ki a dokumentumból, hogy honnan és hogyan került nagy mennyiségű szerves anyag a hőerőmű technológiai víztározójába.
![](https://cdn.hvg.hu/img/partolo_tagsag/HVG_hetilap_2_ho_50_off_kampany_03_640x360.png)