Idén nyáron nyerte el a Magyar Lovassport Szövetség a 2021. évi Európai Lovas Játékok, vagy ahogyan csak emlegetik, a lovas Eb rendezési jogát, ami összekapcsolódik majd a 2021-es vadászati világkiállítással. Utóbbi a vadászkalandjai miatt emlékezetes botrányokba keveredett Semjén Zsolt régi álma, bár már most látszik, hogy a kísérő rendezvényekkel együtt több tízmilliárdos kiadást jelentenek majd két év múlva az országnak.

Tavaly az általános miniszterelnök-helyettes Semjén poénkodott is azzal, hogy még nem gyűjtötte össze a bátorságát ahhoz, hogy megmutassa a vadászati kiállítás költségvetését Varga Mihály gazdasági miniszternek (aki ma már pénzügyminiszter). Ellenben az ehhez kapcsolódó lovas Eb-ről szóló, a hvg.hu által megszerzett anyagból világosan kiderül, hogy Varga ennek büdzséjét nemhogy látta már, hanem a tárcája egyből ellenezte is, hogy állami büdzséből ekkora forrást biztosítsanak rá.

A birtokunkba került jelentést a Kásler Miklós vezette Emmi sportállamtitkársága készítette a kormány számára hivatalos tájékoztatásképpen. Az ebben szereplő költségvetés alapján a lovas Eb pontosan 6 687 125 000 forintba kerülne, és a rendező lovasszövetség szerint ebből alig több mint 1 milliárd forintot lehet a bevételből finanszírozni, számításaik szerint ennyi jönne be a szponzori, reklám, jegybevételből, illetve a nevezési díjakból.

Az egész fennmaradó részt, vagyis 5,6 milliárd forintot a kormánynak kellene hozzátenni két évre elosztva: már 2020-ban 1,8 milliárd, majd a rendezés évében 3,8 milliárd forintot.

Semjén Zsolt

Túry Gergely

Vargáék beintettek

A dokumentumot az ilyenkor szokásos módon már minden érintett minisztériumnál, illetve szervezetnél megköröztették, mielőtt a kormány elé kerül, ezek pedig – beleértve a Magyar Turisztikai Ügynökséget is – támogatták is a jelentést. Egyedül a Pénzügyminisztérium feküdt keresztbe, jelezték, hogy már „a 2020. évi forrás biztosítását sem tartják támogathatónak” – olvasható a ’vitás kérdések’ részben.

A Semjénék kezére csapó Vargáék észrevételére azonban érdemben nem válaszoltak az Emmi részéről, azzal odázzák el a financiális problémát, hogy ez az anyag magáról az eseményről, annak programjáról szól, és a szükséges anyagi fedezetről, és a bevételek-kiadások alakulásáról pedig majd a miniszterelnök-helyettes visz egy újabb előterjesztést a kormány elé még idén.

A sporteseményről szóló anyag egyik jóváhagyójaként Szabó Tünde sportért felelős államtitkár van feltüntetve, miniszterként Kásler Miklós kéri az Orbán-kormánytól, hogy vegye tudomásul a jelentést. Az nem derült ki, hogy a november végén készült dokumentum azóta a kormány elé került-e, mivel jogszabályalkotást nem igényel, nincs nyoma, hogy azóta már rábólintottak-e.

Azon túl, hogy előre valószínűsíti, hogy a 2021-es esemény veszteséges lesz, a nem nyilvános anyag jelentőségét az is adja, hogy több kérdést is előre felvet. Így a fontosabb pontjairól kikértük lovas sportokban jártas szakemberek véleményét, akik szerint helyenként nem éppen költségkímélő, a várakozásokat tekintve pedig a realitástól totálisan elrugaszkodott elképzelésekkel vágnak neki a megvalósításnak.

Miért nem Szilvásváradon?

Az Emmi jelentése felidézi, hogy 1971-ben „hatalmas magyar sikerrel” rendezték meg Magyarországon az első nemzetközi fogathajtó Európa-bajnokságot, akkor is egy időben a Vadászati Világkiállítással. „A jubileumi rendezvénysorozat” ez előtt tiszteleg azzal, hogy ismét Budapest ad helyet a lovassportok Európa-bajnokságának, ami a Semjén-féle vadászati kiállítás „egyik csúcspontja lesz” 2021. augusztus 23. és szeptember 6. között.

A magyar lovasszövetség még tavaly ősszel pályázott a Nemzetközi Lovas Szövetségnél (Fédération Équestre Internationale, FEI) a lovas Eb rendezési jogáért, mint felemlegetik, „olyan erős lovassport nemzetekkel versengve, mint Hollandia és Németország”. De hazánk lett a befutó, mert csak mi tudtunk helyszínt biztosítani mind az öt szakág – a díjugratás, a díjlovaglás, a négyes fogathajtás, a lovas torna és a para-díjlovaglás – versenyeinek, amelyek közül szerintük kiemelkedik a két olimpiai szakág, a díjugratás és a díjlovaglás jelentősége.

Így idén tavasszal Semjén Zsolt már fogadta is a Várban, illetve a Miniszterelnöki Hivatalban a nemzetközi szövetség képviselőit, és „biztosította” őket, hogy a kormány támogatja a sportesemény megszervezését.

Pest közepén, remek parkolást ígérve

A lehetséges helyszínekkel egyeztetve dőlt el, hogy a fővárosi Kincsem Parkban, illetve a Nemzeti Lovardában tartják majd az Eb-t. Ezt az elképzelést hosszan magasztalják a rendezés elnyerése érdekében készített pályázati filmben, ami elérhető az interneten. Ebben egyrészt azzal érvelnek, Európán belül mennyire jól megközelíthető a magyar főváros, azon belül pedig mennyire ideális fekvésű ez a két rendezvényközpont, hiszen a 10. kerületben található Kincsem Park és a Kerepesi úti lovarda is mennyire könnyen elérhető tömegközlekedéssel és autóval egyaránt. Ugyanígy remek parkolási lehetőséggel is kecsegtetik a várhatóan tízezres rendezvény résztvevőit, csapataikat és a nézőket.

Ebben a hivatalos pályázati filmben szó szerint azt állítják, hogy a két helyszín egymástól mindössze 4 percre található, így mennyire könnyű átérni egyik versenyszámról egy másikra. Többféle útvonaltervező alkalmazással is megpróbáltuk kihozni ezt a menetidőt, de a valóban közeli, viszont forgalmas utak mentén fekvő célpontok közt nagyjából a duplája volt még a legoptimistább verzió is, nem számolva a hektikus közlekedéssel – már ha nem kényeztetik a lovasokat hermetikus lezárásokkal.

Kincsem Park

Fazekas István

Még ki kell alakítani

Ráadásul a két helyszínen egy sor berendezés, pálya és más szükséges összetevő hiányzik, a költségeket nyilván az dobja meg, hogy még ezekre is költeni kell. A jelentés szerint a díjugratás, díjlovaglás és fogathajtás versenyszámai a Kincsem Parkban lesznek, a „már alapjaiban kész agárpálya közepén lévő területen”. Ehhez azonban középen még ki kell alakítani az előírt standardoknak megfelelő méretű melegítőpályákat, és mind a 24 ezer négyzetméter felületű verseny- és melegítőpályák talajának speciális összetételűnek kell lennie. A fogathajtás egyes számaihoz szükséges akadályokat is ezután építik majd fel az ügetőpálya közepén, hogy majd a jövőben is lehessen itt ilyen versenyeket rendezni.

A Kincsem Parkban a nézőtér sem megfelelő az elvállalt rendezvény lebonyolításához, ezért a versenypálya körül 15 ezer fő befogadására alkalmas mobil lelátórendszer is létesülne.

A másik helyszínt, a lovastornának és para-díjlovaglásnak helyt adó Nemzeti Lovardát két éve újították fel, és ahogy írják, „jelenlegi infrastruktúrájával szinte teljes mértékben megfelelő". Azért itt is szükség lesz ideiglenes mobil lelátó építésére, de a kültéri pályák egyikén egy fedett melegítőpályát is ki kell alakítani, „megfelelő vendéglátó-egységről” pedig mindkét helyszínen gondoskodni kell, szintén „mobil eszközök bérbevételével”.

Nemzeti Lovarda

MTI / Balog Zoltán

A szükséges létesítmények hiánya miatt a nálunk szintén állami pénzből dotált ATP-tenisztornán is százmilliókat emésztett fel a lelátók építése-bontása, de a lovas sportok esetében óhatatlanul felmerül: hogyan lehetséges, hogy a szilvásváradi lovas stadiont még csak meg sem említik a lovas Eb-vel kapcsolatban. Hiszen annak építésére – Mészáros Lőrinc cégével – a hivatalos indoklások szerint pont a rangos, illetve nemzetközi versenyek miatt volt szükség, miközben sokan kritizálták a Bükk egyik legszebb részén, milliárdokból felhúzott, betonszarkofágként is emlegetett stadiont.

„Nem tudom, mi a bánatnak építették meg horribilis pénzért, a szilvásváradi stadion sokszor kong az ürességtől, mert kisebb versenyeket nem éri meg rendezni, a nagy nemzetközi megmérettetéseket pedig ezek szerint nem ide hozzák” – mondta egy lovas körökben jártas forrásunk, aki a politikai vonatkozások miatt névtelenséget kért. Pedig szerinte itt legalább nem kellene pluszban például akadályokat és fedett részt építeni, ezek mind adottak.

Azt mondja, az elnagyolt és méregdrága szilvásváradi beruházással szemben az egyik legfőbb érvként mindig is az hangzott el, hogy nehezen megközelíthető, a Budapestre szervezett Eb-vel pedig gyakorlatilag ezt ismerik be. A pályázati filmben sem véletlenül győzködik a színvonalas budapesti szállodákkal, vendéglátóhelyekkel, kulturális és más látnivalókkal az illetékeseket, a főként külföldi részvevők és sok ezer külföldi néző biztosan nem bumlizna el a Szalajka-völgybe rondított „betonteknőig”.

Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont

MTI / Komka Péter

Azonban az új Nemzeti Lovardáról sincs jobb véleménye forrásunknak, szerinte az elődje gyönyörű hely volt, de a jelenlegi „lelketlen vasbeton” építmény még ráadásul nem is elég nagy. „A lovak egy egészségeset nem tudnak vágtázni. De eleve mit keres egy ilyen létesítmény Pest közepén, a szmogban? Láthatóan nincs koncepció, milliárdokat szórnak el több helyszínre, és egyik sem az igazi” – jelentette ki.

Az Emmi jelentésében a lovas Eb magyarországi megrendezését viszont az egekbe magasztalják, szerintük sok szempontból profitálunk majd belőle:

• a hazai és nemzetközi közönség a lovassportok legmagasabb szintű sporteseményét élvezheti,
• nagy sportdiplomáciai siker, erősíti a magyar lovassport hírnevét,
• mivel a nemzetközi szövetség csatornája és az M4 Sport csatorna élőben közvetíti majd az Eb számait, a közvetítés jogát pedig az Eurosport vásárolja meg, több millió európai nézőt érhetnek el,
• "kimagasló sportértéke mellett gazdasági, politikai, társadalmi és idegenforgalmi hatása" is lesz, hiszen a „világhírű lovasok kíséretében gazdasági és üzletemberek, döntéshozók” érkeznek majd hozzánk, így „a jövőt formáló kapcsolatépítés helyszíne” lehet az Eb.

Káslerék 40 ezer fővel számolnak, a profik szerint az ingyenes versenyek sem kellenek

A várható nézők számát tekintve is magasra teszik a mércét: 40 ezer embert várnak a sportrendezvényre, így szerintük a fővárosi turizmust a résztvevők és az érdeklődök több mint 105 ezer vendégéjszakával dobják meg.

Lovassportokban jártas forrásaink azonban erősen megkérdőjelezték, hogy ennyi embert vonzana az esemény. „Nemrég ért véget Budapesten a Papp László Sportarénában a Lovas Világkupa, amelynek a legtöbb számára teljesen ingyen lehetett bemenni – és így is tök üresek voltak a lelátók. De miért is lenne másképp, nagyon régen nem voltak ennyire eredménytelenek a magyar lovasok, a legnépszerűbb díjugratásban jelenleg egy magyar fér be az első 500-ba, a többiek még hátrébb vannak. Nincsenek neves, lovas sportoló sztárjaink, nem is érdekli az embereket” – magyarázta.

MTI / Szigetváry Zsolt

Az itthoni fellendülést sem látják

Forrásaink szerint a jelentés erősen kozmetikázza a jelenlegi helyzetet akkor is, amikor készítői a kormánynak azt állítják: „Magyarországon a lovassport ágazat ismét fellendülőben van, egyre nő a tömegbázisa”. „Kimutathatóan egyre fogy a magyar lóállomány, nemrég pedig óriási érvágás volt, hogy az önálló lovász képzést is megszüntette a kormányzat, hiába hiányszakma. Ezért is alakult meg az Országos Lovas Szakszervezet, amely azért harcol, hogy újra szakemberek irányítsák az ágazatot” – sorolta egyik forrásunk.

„Az életben nem fog visszajönni” a beletolt közpénz, aminek ráadásul még a lovas sporton belül is inkább máshol lenne a helye. Így a versenysport helyett inkább a szabadidős lovaglást kellene támogatni, mert akkor sokkal elérhetőbb lenne az emberek számára ez a sport” – mondta Panyi György, aki 1985 óta hivatásos lovas. Leszögezte, hogy politikától függetlenül tudja elmondani a véleményét, miután négy országban is látta az ágazat működését. „Az állam sehol nem tesz bele ennyi pénzt, hiszen a versenysport részének magától kellene életképesnek lennie. De ehhez nálunk nincs megfelelő gazdasági háttér, mecenatúra vagy klubrendszer és a magyar emberek amúgy sem szeretnek lovas versenyekre járni" – sorolta.

A lovas szövetség viszont az anyag alapján nagy eredményeket lebegtetett meg Kásleréken keresztül az Orbán-kormánynak: a lovas Eb-n díjugratásban és díjlovaglásban indul magyar csapat, és közülük lesz magyar egyéni döntős (legjobb 25), a díjugrató válogatott (ifj. Szabó Gábor, Horváth Balázs, Krucsó Szabolcs) pedig a várható 20 induló csapatból a legjobb 10 között végez majd. "Fogathajtásban, csapatban és egyéniben is az aranyérem megszerzése a cél", de lovas torna szakágban, férfi egyéniben is éremszerzési eséllyel indulunk. Bár egyik szakértő forrásunk ezt cáfolta, szerintük egyedül para-díjlovaglásban nincs jelenleg aktív nemzetközi szintű versenyzőnk, de "a hazai rendezésű Európa-bajnokság talán motivációt jelenthet a para-díjlovaglóink számára is".