Majtényi László a Euronews-on megjelent írásában reagált Varga Judit – ahogyan ő fogalmazott – „nyomasztóan tartalmatlan” cikkéhez.

Az igazságügyminiszter november 19-én írt egy véleménycikket szintén a Euronews portálon „Tények a jogállamiságról, melyeket mindig meg akartál tudni, de sosem merted megkérdezni” címmel. Ebben többek között visszautasította azt az uniós tervezetet, hogy jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatások összegét. Az írást egyébként szétcincálták a külföldi jogászprofesszorok.

„A legtöbb javaslat olyan irányba mutat, melynek eredményeként a bizalom helyébe intézményesített bizalmatlanság lép, az alkotmányos párbeszédet az egyoldalú betagozódás elvárása váltja fel, a kohéziót pedig tovább gyengíti az újabb és újabb megosztottság" – írta Varga Judit, aki számos ponton bírálja az uniót, illetve visszautasította a magyar jogállamiságot érintő kritikákat. A teljes cikket ezen a linken érheti el.

Majtényi szerint Vargának nincsenek igazán érvei, az Európai Unió működésével kapcsolatban csak méltatlankodó megjegyzései vannak, és csak a magyar miniszterelnök szavait idézi.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke azt írja, nem vitatható, hogy „a jogállamiság tartalmazza a törvényességet és a jogbiztonságot, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalmát és a független bíráskodás, valamint a jog előtti egyenlőség követelményeit.”

A miniszter szerint a jogállamra vonatkozóan nincs egyetemesen alkalmazható, objektív kritériumrendszer, de Majtényi szerint ez is tévedés.

„Valójában nem az azonos szabályok, hanem az egyetemesnek mondható elvek általános követésében azonosítható a jogállam működése, amely országról országra nem teljesen azonos intézményrendszerben érvényesül. A világ már csak ilyen, a jogállamok meglehetősen sokszínűek, de még a hozzájuk képest sokszínűséggel kevéssé vádolható fantáziátlan és nyomasztó autoriter rendszerek sem egyformák.”

A magyar jogtudós felteszi a kérdést: "milyen módon lehet megállapítani, hogy valamely állam már vagy még nem jogállam?" Erre válaszolva a hatalmai ágak szétválasztását, illetve a hatalommegosztási elvek jogintézmények és szabályok általi érvényesítését említette.

„A jogállamban a tág értelemben vett választási szabályok az ellenzéki és a kormánypártok esélyeinek kiegyenlítettségét igyekeznek biztosítani.

Ha egy országban a választás csak részben szabad, illetve nem fair, az nagy valószínűséggel nem tekinthető jogállamnak.

Valóban lehetséges, amint erre is utal a miniszter, hogy az egyik jogállam segítőkész a menekültekkel szemben, a másik pedig nem, de a menekülteknek például jogi tájékoztatást nyújtó NGO-kat, civileket a jogállam nem fenyegetheti büntetőeljárással.”

– írja Majtényi, aki a továbbiakban a jogállam feltételeként a bírói függetlenséget, és az alkotmánybíróság és a kormányzat elkülönülését említi meg.

„A jogállam nem korlátozza, hanem tiszteletben tartja az akadémiai szabadságot, az egyetemi autonómiát és a tanszabadságot. A jogállam nem éhezteti a menekülteket, továbbá nem üldözi a hajléktalanságot, hanem rendszerint mérséklésére törekszik

– fogalmazott az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke.