A leggyakoribb tévhit az, hogy a társasházak előtti járdát a közös képviselőnek kell tisztán tartania. A társasházi törvény arról rendelkezik: külön szerződésben kell rögzíteni, hogy kinek kell eltakarítani a havat. Ha nincs kijelölve erre egy cég vagy egy személy, akkor mindenkinek érdeke, hogy valaki hólapátot fogjon, mert ha valaki balesetet szenved, akkor a társasház költségvetéséből kell állni a kártérítést. Vannak olyan kerületi önkormányzatok, mint például a józsefvárosi, ahol egy társasházban csak akkor lehet üzlethelyiséget nyitni, ha a helyiség tulajdonosa magára vállalja, hogy a boltja előtti járdaszakaszt takarítja.

A családi házaknál egyszerűbb a helyzet, ott a tulajdonos kötelessége a járdát, valamint az úttest és a járda közötti területet tisztán tartani. (A jogi szabályozás egy csavarral jut el ide: eredetileg az önkormányzat dolga a járda tisztán tartása is, de szinte minden önkormányzat az ingatlantulajdonosokra hárítja át ezt a feladatot.) Nem sokan tudják, de Budapesten az a szabály, hogy ha a járdán vezetnek át kerékpárutat, akkor azt is az ingatlantulajdonos köteles tisztán tartani.

Ami az albérleteket illeti, ott csak javasolni tudják, hogy a bérleti szerződésbe írják bele, kinek a kötelessége a takarítás, ha ezt nem teszik meg, akkor automatikusan a tulajdonosé.

De mi a helyzet az irodaházakkal, boltokkal, egyáltalán bármilyen olyan ingatlannal, amelyet nem lakás céljára használnak? Erről az önkormányzat dönthet, de szinte kivétel nélkül úgy rendelkeztek a városvezetések: az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének vagy használójának kell gondoskodnia a tisztaságról.

Az utak tisztán tartásánál is világos a felelősség, még ha nem is könnyen átlátható elsőre. Budapesten a nagyobb utak a fővároshoz tartoznak, a kisebbek a kerületekhez, az országos főutak, valamint az autópályák pedig az államhoz – részletesen ezt itt lehet áttanulmányozni. Így aztán egyértelmű, melyik útszakasz hómentesítéséért ki felel. Vidéken annyival egyszerűbb a helyzet, hogy ott kerületi hatáskör nincs, nagy általánosságban a nagy főutak karbantartásáért felel az állam, a kisebb utakéért a település.

A busz- és villamosmegállókat a tömegközlekedési cég feladata takarítani, hacsak máshogy nem rendelkeztek – volt arra példa, hogy kiderült, egy budapesti buszmegállóról külön szerződést kötöttek, így nem a Budapesti Közlekedési Központnak, hanem az ott lévő ház tulajdonosának kellett takarítani, a tömegközlekedési cég csak az eszközöket adta.