Nem akarnak több üléstermi rendbontást az ellenzéki pártok a parlamentben, mert azt akarják sugallni a választók felé, hogy alkalmasak a kormányzásra – írja a Népszava, amely úgy tudja, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, az LMP, a Magyar Liberális Párt és a független képviselők részvételével rendszeresen tartanak egyeztetéseket az ellenzék politikai stratégiájának összehangolása érdekében, legutóbb pedig arra jutottak, hogy visszavesznek a radikális akciókból.

A lap információi szerint a legutóbbi ellenzéki egyeztetésen az országgyűlési törvény módosítása volt az egyik fő téma, amely szerint a politikusok az eddiginél sokkal súlyosabb büntetéseket kaphatnának az üléstermi akciók, "rendbontások" miatt. Ezzel kapcsolatban a tárgyaláson a Jobbik, a Párbeszéd, a Liberálisok, a DK és az MSZP is azon az állásponton volt, hogy "nem kellenek a radikális akciók" az ülésteremben, és kivonulni sem kell a törvényhozásból, mert ez már nem szolgálná a "kormányképes ellenzék" képét a választók felé. A jelen lévő független képviselők ugyanakkor sokkal radikálisabb lépéseket szorgalmaztak, mondván a Fidesz éppen azért reagál ilyen erőszakosan, mert tart a parlamenti akciók politikai következményeitől.

Az ellenzéki egyeztetéseken a lap szerint végül arra jutottak, hogy semmiképpen sem szabad "csak úgy" elfogadni a törvény új korlátozásait, de mivel ezek legkorábban februárban léphetnek hatályba, még gondolkodnak azon, miként reagálnak majd. A DK és a Jobbik emellett felvetette egy "alternatív parlament" felállítását.

A Népszava információi szerint a szocialisták egyébként kifejezetten optimisták, szerintük akár 60-70 egyéni mandátumot is megszerezhetnek 2022-ben az ellenzéki pártok, ha sikeresen tudnak együttműködni.